Thurzó Elek tollat fogott

Szerelmes Magdolna Asszony!

Hogy én oda hozzád nem mentem, azt semmi edegenségre ne vegyed, mert embert senkit örömösebben nem látok náladnál. De tegnap meg-írám, hogy oka vagyon, mért én oda Lindvába most nem mehetek, kit idő-jártában megértesz. Azért kérlek azon, én szerelmes atyámfia, hogy ebből ne végy magadnak semmi nehéz gondolatot, és egyébre ne véljed, mert szívem szerint kívánnálak látni. Volna is miről szóljunk elég ilyes dolgokról, ha helye és idő volna. ---Úr Isten tartson meg, én szerető Magdolnám, nagy jó egészségben. Minket ne feledj!
 
 

A fenti, az első fennmaradt magyar szerelmes levelet Thurzó Elek országbíró és tárnokmester írta Németújvárban 1528. szeptember 9-én Ormosdi Székely Magdolnának, akinek a férje, Vas vármegye főispánja, Alsólendvai Széchy Tamás a mohácsi csatában esett el. Thurzó beleszeretett az özvegybe, később feleségül is vette.