Pannónia személyesen - Pannonien persönlich

    Hans Niessl –Burgenland tartomány elnöke – március 12-én új könyvet mutatott be: Pannónia személyesen címmel.
    A könyv a Regionalmanagement Burgenland megbízásából – a Burgenland tartományi kormány által szervezett, határon átnyúló “Pannónia jövője – Európa jövője“ kismartoni szimpozion alkalmából – készült. A szimpozionon Burgenland tartományi elnöke ismertette a könyvet, amely kereskedelmi forgalomba nem kerül, viszont a Regionalmanagemen Burgenlandnál ingyen megrendelhető: a RMB, Technologiezentrum, A-7000 Kismarton, Ausztria posta-, vagy a office@rmb.co.at, email címen, illetve a 004326827042410 telefax-számon. A megjelent 3000 példány valószínűleg hamar elfogy.

    Gerhard Loibelsberger, a könyv szerzője harminc, pannóniai emberrel folytatott interjúban próbált a Pannónia-identitás nyomára bukkanni. A könyvben tehát 30 – magyar és osztrák állampolgárral készült – interjút lehet olvasni, olyan emberekkel, akik a Pannon térségben élnek, illetve akiknek a határon átnyúló gazdasági, politikai és kulturális életben tevékeny szerep jut. Az interjúk olvasásánál feltűnhet az olvasóknak, hogy egy egész sor magyar nevű osztrák szerepel a könyvben és az is, hogy Ausztriából is jól ismert neveket magyarok viselnek. Az identitás-keresést kiegészíti még öt, politikai személyiségektől származó hozzászólás.
    A szerző szerint egy egyetlen nyelven megírt, Pannónia identitásáról szól könyv , ellentmondásos lenne, így a könyv tehát, magyarul és németül jelent meg. Minden páros oldal német és minden páratlan oldal magyar nyelvű. A Ciorba Ildikó-Melinda fordította interjúkban az osztrákok és magyarok közötti színes gazdasági, kulturális és családi összefonódást olvasva kicsit sóvárogva gondolhatunk vissza a monarchia régi szép időire és képet alkothatunk a pannon identitás gyökereiről.

    Az összesen 22 férfi és nyolc nő közül, tizennyolc interjúalany magyar, – bár Székely Csaba, a Győr-Sopron-Ebenfurth Vasút vezérigazgatója Ausztriában született – míg, a többiek Magyarországon, és vannak, akik még mindig ott is élnek, vagy Ausztriába vándoroltak ki. A 12 osztrák interjúalany közül csak ketten tudnak magyarul. Ulrike Martinek, a Nyugat-Pannónia burgenlandi irodájának a vezetője, a kismartoni külkereskedelmi főiskolán tanult meg magyarul, mert ez ott kötelező. Günther Gromann pedig nyugdíjasként Magyarországra költözött és a jelenlegi élettársa is magyar, tehát érthető, hogy miért tanult meg magyarul. Sokan az interjúkban azt mondták, hogy szüleik még beszéltek magyarul, de ők már csak németül tudnak. Legidősebb megkérdezett Szőke Jenő nyugdíjas, 1926-ban született, a legfiatalabb Peter Steiner pedig 1983-ban. Legismertebb magyar személyiségek a könyvben: Fischer Ádám és Szelényi László, mindketten karmesterek, a legismertebb osztrákok pedig: Franz Steindl, Burgenland tartományi elnökhelyettes és Michael Leier, Magyarország tiszteletbeli konzulja Burgenlandban. Fischer Ádámról megtudjuk, hogy ő magát sem magyarnak, sem osztráknak nem érzi. Szelényi László pedig Magyarország EU-s csatlakozásával kapcsolatban azt mondta: “Ezt nem kell elhamarkodni, mert egyebek között Kelet- és Nyugatmagyarország között még túlságosan nagyok a szociális eltérések. Michael Leier viszont úgy látja, hogy Magyarország EU-s csatlakozásával kapcsolatban egyes statisztikákban eltúloznak olyan problémákat, melyek ilyen formában nem is léteznek. Említésre méltónak találom, hogy Hans Niessl, Burgenland tartomány elnöke büszke arra, hogy néhány szót magyarul megtanult.

Pénzes Attila

Fotó:A képen jobbról ötödikként a szerző, Gerhard Loibelsberger, előtte Burgenland tartomány elnöke Hans Niessl, jobbról a második hölgy Sonja Seiser, aki a Regionalmanagement Burgenland-nál a projektet vezette. A többiek mind a könyv szereplői