A városban a közparkok, rekreációs célú erdők, zöldterületek aránya átlagosan 30-40 m²/lakos, városrésztől függően. A közeljövő egyik fontos feladata a város számára a zöldterületek megőrzése, a közparkok fenntartása, felújítása, fejlesztése. A terület adottságainak következtében a termelt ivóvizek nagy részének minősége I. osztályú, ezért a rendszerbe juttatás előtt különleges víztisztítási eljárásra nincs szükség. A vízhálózat kiépítése a vízigény jelentkezésével arányosan, viszonylag rövid időn belül megtörtént. A kommunális és ipari szennyvizek elsősorban a vízgyűjtőn lévő vízfogyasztásból keletkeznek. A Soproni városi szennyvíztisztító telep hatásterületén az ipari és közületi arány a keletkező szennyvíz mennyiség 50-55%-át teszi ki. A csatornázatlan területeken keletkező szennyvíz egy része gyűjtés után elszállításra kerül, másik része a talajban elszikkad. A város és környékén keletkező folyékony kommunális hulladék (szippantott szennyvíz) elszállítását és kezelését a Florasca Környezetgazdálkodási Vállalat végzi saját telepén. A kezelt napi maximum 100 m³/d, a minimum 30 m³/d. A talajban elszikkasztott szennyvíz mennyiségét csak becsülni tudjuk. Sopron közúti közlekedési zajterhelése közepesnek mondható. A vasút környezetében észlelhető zajterhelés csak néhány esetben haladja meg a vonatkoztatható határértékeket. Jelentős határérték túllépés csak a Kismartoni sor és a kórház környezetében észlelhető. Az ipari üzemek esetén az érintett lakóterületeken határérték feletti üzemi jellegű zajterhelés nem észlelhető. A kulturális és szórakoztató létesítmények zajvizsgálata során a diszkóval kapcsolatos bejelentések megalapozottak voltak: a szórakozóhelyi zene zajszintje a védendő lakóházak előtt meghaladta a rendeletben előírt határértékeket. A probléma azonban többirányú: a hangos zenén túlmenően a szórakozni vágyók éjszakai "zajkibocsátása" is jelentős. A Lővérek zajhelyzetét döntően a közúti közlekedés határozza meg, a területen a vonatkozó határértékek teljesülnek. Sopron közigazgatási területének területhasználati megoszlását az alábbi táblázat foglalja össze

Sopronban a jellemzően nagyobb környezeti kockázatú ipari létesítmények száma nem jelentős. Nagyobbrészt könnyűipari és kereskedelmi létesítmények mellett azonban ez a néhány létesítmény is jelentős hatással lehet. A lehetséges környezeti hatás felméréséhez a környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek és cégek: húsfeldolgozás -Ringa Húsipari Rt., szesz és szeszes ital előállítása - BRAU Union Hungaria Sörgyár, öntöde- Vasöntöde távfűtőmű, hőerőmű - Soproni Fűtőerőmű Kft vasútvonal, vasúti pályaudvar - GySEV szeméttelep, veszélyes hulladék tároló-előkezelő telep - Soproni Városüzemeltetési Kft veszélyes hulladék tároló-előkezelő telep - Florasca Környezetgazdálkodási Vállalat. Potenciális vészhelyzetek lehetőségét hordozza magában, hogy nincs érdemi információ sem a közúton, sem a vasúton tranzitált veszélyes anyag szállítmányokról. A város felkészültségét tekintve legfontosabb városi szervezetek a tűzoltóság, polgári védelem, valamint egyedileg a GYSEV. Ezek közül a tűzoltóság tart fenn szoros kapcsolatot mindkét féllel. A város ipara területileg viszonylag jól körülhatárolhatóan megoszlik az alábbi területeken: Soproni Ipari Park, a GYSEV és MÁV forgalmi területek környezete, Ágfalvi út - Bánfalvi út környéke. Az adatok alapján megállapítható, hogy Sopron város levegőminőségéért alapvetően a közlekedésből származó kibocsátás a felelős. A mezőgazdasági művelés alatt álló területeken zömmel kisparcellás gazdálkodás, háztáji jellegű növénytermesztés és szőlőtermelés folyik. A korábbi 300 kg/ha átlagos műtrágya felhasználás az utóbbi tíz évben 30 kg/ha körülire esett vissza. A parlagon lévő mezőgazdasági területek aránya magas. Mezőgazdasági szempontból a szőlőművelésnek, a borászatnak és az állattartásnak lehet környezeti hatása, a szőlőművelés és borászat környezeti kockázata alacsony. Eredményesen működik az Agroexpert előrejelző rendszer, mellyel akár 30%-os megtakarítás is elérhető a vegyszerfelhasználásban. Az állatok száma - az országos tendenciának megfelelően - az utóbbi években a tervezési területen jelentősen lecsökkent. Az állattartás domináns szereplője a juh, számuk 600 körüli, a további állatszámok: 120 sertés, 32 ló, 6 db szarvasmarha. Sopron gazdaságának és idegenforgalmának meghatározó kapcsolati és fejlesztési eleme a vasúti és közúti közlekedési útvonal. A határon túli nemzetközi közúti és vasúti összeköttetések nagyobb kapacitásúak, mint a belföldi kapcsolat. Településszerkezeti és úthálózati okokból a forgalom jelentős része szükségszerűen a városközponton halad át, ami mind a forgalomra, mind a városra, illetve annak lakóira nézve előnytelen. A város tömegközlekedés-hálózati fedettsége 300 méteres rágyaloglást figyelembe véve 60%-ot meghaladó. A MÁV vasútvonalaként működik a Sopron - Szombathely vasútvonal, hét közben 10 személyvonatpárral. Sajnos, a vonal kiépítettsége közepes, a gyorsvonati közlekedés feltételei nem biztosítottak. A Soproni Déli pályaudvar 1999-ben megszűnt. Az elmúlt néhány év során jelentősen megnőtt a teherforgalom. Kiemelt szerepe van a kombinált szállításnak (RO-LA). Jelenleg napi 5 vonatpár közlekedik, vonatonként 18 kamionnal Ausztria felé. A város határmenti fekvése miatt idegenforgalma jelentős, sok kirándulót, utazót vonz. Nagy részük napi látogató, általában bevásárlási céllal érkezik, kisebb számban vannak a turisták. A térségben lévő négy határátkelő forgalmának 65,7%-a Sopronnál bonyolódik le. Az elmúlt négy évben viszont mintegy 18,5%-kal csökkent az itt belépők száma. A nemzetközi turizmus szemszögéből Sopron ma döntően tranzit terület és bevásárlóközpont. A bevásárló turizmus jelentősen felelős a belváros és a határ menti forgalom intenzitásáért, különösen nyáron és hétvégeken. A város különböző érdekcsoportjai számos területen jelölik meg az idegenforgalmi fejlesztés szükséges, illetve lehetséges irányait. A természeti adottságok révén idetartozik az ökoturizmus fejlesztése is. Ez többek között a kerékpár utak bővítését igényli. A város négy szállodájában hirdetik az úgynevezett “Élmény-túrákat”, melyek célja a természeti értékek megismerésének és élvezetének biztosítása. “A soproni bor útja” című programban 18 pincészetet bemutató, kerékpárral vagy gyalog bejárható sétautat alakítottak ki a borturizmus elősegítésére. A gyógy-turizmus fejlesztése a Balfon állami tulajdonban lévő fürdő lehetőségei mellett az éghajlati adottságokból fakadó gyógyászati lehetőségek kihasználására irányul. A város az üzleti turizmus fejlesztését a Művelődési Ház átépítésével egy mintegy ezer személy fogadására alkalmas belvárosi konferencia központ megépítésével segíti elő.

Sopron távhő ellátása három üzem (Ibolya úti Fűtőmű, Kőfaragó téri Fűtőmű és Soproni Fűtőerőmű) által biztosított. Az üzemek szigetet alkotnak, egymással nincsenek összekapcsolva. A legfontosabb energiahordozó 46,6%-os részesedésével a földgáz. Fogyasztói oldalról a város földgázból 90%-os ellátottsággal rendelkezik. A város áramellátása teljes körűen biztosított. Jelenleg a város és a hozzá tartozó települések ivóvíz ellátásához szükséges vízmennyiséget 5 vízbázis biztosítja. Korábban a Regionális Vízműtől is történt vízátvétel, de 1994-től az igények a Soproni Víz- és Csatornamű Rt. vízbázisaival kielégíthetők. A vízhálózat kiépítése a vízigény jelentkezésével arányosan, viszonylag rövid időn belül megtörtént. A vízellátás teljes körű kiépítésekor a szennyvíz elvezetést is egyidejűleg meg kell oldani. Az eredetileg egyesített rendszerű csatornahálózat átalakítása, elválasztott rendszerűvé, új szennyvízcsatornák építésével indult meg. A kedvező domborzati viszonyok miatt a szennyvízelvezetés túlnyomórészt gravitációs csatornákkal történik. Ennek hossza 147.2 km. Az egész hálózaton jelenleg 7 átemelő üzemel. Az Ikva és a Rák patak a várost három részre osztja, ez alapvetően meghatározza a szennyvízelvezetési rendszer kialakítását. A főgyűjtők a patakok partján találhatók. A csatornahálózat állapotát nagymértékben befolyásolja az egyesített rendszerből bekerülő hordalék. A csatornahálózat viszonylag rossz vízzáróságát, elavultságát jelzi az a tény, hogy a hálózatba infiltrációval bekerülő víz mennyisége viszonylag magas, kb. 2000 m³/d, ezért a jövőben egyre nagyobb gondot kell fordítani a csatornahálózat rekonstrukciójára, vízzáróvá tételére. A soproni városi szennyvíztisztító telep, melynek kapacitása 15.000 m³/d, jelenleg túlterhelt. A meglévő telep a már meglévő terhelést és a jövőben várható mérsékelt terhelésnövekedést, valamint a tovább szigorodó vízminőség-védelmi követelményeket bővítés és technológiai korszerűsítés nélkül már nem tudja elviselni, illetve teljesíteni. Jelenleg a naponta termelődő kb. 300 m³-nyi kevert iszapot víztelenítő centrifugára vezetik. Az innen lekerülő napi 30-40 m³-nyi iszapot átmenetileg a telep területén tárolják, innen tehergépkocsin szállítják a szeméttelepre, ahol a szeméttel keverve szakszerűen deponálják, és a jelenlegi technológia szerint a depóniából metángázt nyernek ki. Az iszap az utólagos rothadása miatt mind a telepen, mind szállítás közben bűzt terjeszt. Az ÁNTSZ előírta a zárt konténerekben való szállítást. Balf városrészben 1988 óta üzemel biológiai szennyvíztisztító 300 m³/d kapacitással, befogadója egy belvízelvezető árok után a Fertő tó. A közelmúltban végezték el a telep kapacitásbővítését, fejlesztését, melynek célja a hatósági előírások kielégítése, a keletkezett iszap víztartalmának csökkentése, valamint átmeneti iszaptárolás biztosítása az iszap végső kezelése előtt. A kőhidai szennyvíztisztító telep a jövőben jelentkező kapacitás, valamint minőségi követelmény-növekedés miatt, továbbá mert gyakorlatilag nincs védőövezet, a telep jelenlegi formájában alkalmatlan a feladata ellátására, az érvényes határértékeket csak jelentős átalakítással lenne képes elérni. Fertőrákos közigazgatásilag nem tartozik Sopronhoz, viszont Sopron közigazgatási területéről érkezik a fertőrákosi szennyvíztisztítóra is szennyvíz. A tisztítótelep a Fertő-tó vízitelep, Fertőrákos és Sopron közigazgatási területéhez tartozó Kőhida, Tómalom és a csatlakozó új területek szennyvizeinek fogadására, tisztítására épült. A fertőrákosi szennyvíztelep tisztított szennyvizének végső befogadója a Rákos patakon keresztül a Fertő tó. A bevezetett tisztított szennyvízre a II. kategória van előírva. A Fertő tó vízminőségének védelme érdekében a fertőrákosi szennyvíztisztító tisztított szennyvizét a tóra történő rábocsátást megelőzően egy biológiai szűrőmezőn vezetik keresztül. A szűrőmező két kazettából áll, a kisebbik alapterületűre kerül a tisztító vize, a nagyobbikra pedig a Rákos patak vize. A szűrőmezőn keresztül haladó vizet a Virágosmajori csatornára vezetik rá, és ezen keresztül jut a Fertő tóba. A szűrőmezők technikai kialakítása befejeződött. A kommunális hulladékgyűjtés és szállítás területén az SVÜ Kft. által általánosan alkalmazott technológia a harmadik fejlődési fázisnak felel meg, azaz zárt rendszerben tömörítve történik a hulladék szállítása. Sopron városában már alkalmazzák a szelektív gyűjtés módszerét a lakosságnál keletkezett hulladékok esetében. A nem lakossági eredetű hulladékokat elsősorban konténeres rendszerben gyűjtik és szállítják. Ilyen formában történik az intézmények és kereskedelmi egységek hulladékának szállítása is, tekintettel a hulladék általánosan nagyobb terjedelmére. Az SVÜ által 1999-ben begyűjtött hulladék mennyisége 30 495 960 kg (vagyis mintegy 30 000 tonna) volt. A 2000. évben ez a mennyiség 35 396 tonna. Sopronban a szelektív hulladékgyűjtés kísérleti bevezetésére 1993. október 1-én került sor. A város egészére kiterjesztett szelektív hulladékgyűjtés során a tárolóhelyre 1994-2000. között beszállított anyagok mennyiségét mutatja kg-ban az alábbi táblázat:

Az összegyűjtött hulladék lerakással történő ártalmatlanítása a Sopron, Harkai úti hulladéklerakó telepen történik. A telep kapacitása 2.500.000 m³. A még rendelkezésre álló szabad kapacitás 1.000.000 m³. A telep prognosztizálhatóan 2015-ig tudja fogadni a város hulladékát. A telepen monitoring rendszer működik, ami magában foglalja a lerakott hulladékok teljes regisztrálását, a kémlelő kutak rendszeres, félévenkénti víz mintavételét és vizsgálatát, a csurgalékvizek összegyűjtését és vissszatáplálását. A hulladék lerakása és ártalmatlanítása prizmás rendszerben történik. A lerakott hulladékot kompaktorral folyamatosan tömörítik, illetve biogáz kinyerés miatt nagy szerves anyag tartalmú veszélyes hulladékkal keverik.

Sopron város környezetvédelmi stratégiájáról összefoglaló írásos anyag a környezetvédelmi stratégiai és középtávú célkitűzésekről utoljára 1992-ben készült. Azóta írásos formában a CDC Bt. által készített településfejlesztési koncepció tervezetében olvashatunk. A 2000. évre vonatkozó költségvetési rendeletben már meghatározásra kerültek alapelvek a környezetvédelmi alap felosztására. A környezeti tervezés megalapozását szolgálja jelen tanulmány, amely a város megbízásából, a környezetvédelmi program előkészítéseként készül. Szervezet és működés. Sopron város Önkormányzata környezetvédelmi feladatainak ellátására kialakított szervezet, más területekhez hasonlóan, alapvetően két szintre tagozódik. Az irányítási, szabályozási feladatok elsősorban az önkormányzat Városfejlesztési Bizottságának feladatkörébe tartoznak, míg a hatósági feladatok, a végrehajtás, működtetés a Polgármesteri Hivatal feladata. A környezetvédelmi irányítási, szabályozási feladatok jelentőségének megítélését jellemzi a folyamatban lévő környezetvédelmi programkészítésről szóló döntés is. Sopron város polgármestere a Megyei Jogú Városok Szövetsége Környezetvédelmi Bizottsága elnöke is. A Hivatal és az Önkormányzat kapcsolata a lakossággal, civil szervezetekkel, gazdasági szervezetekkel a sajtó, a város internetes honlapja, a bizottsági, albizottsági ülések, az évenkénti lakossági- és más nem rendszeres fórumok útján biztosított. A Hivatal minőségügyi menedzsment rendszerének kiépítése az ISO 9001 szabványnak megfelelően megtörtént külső tanácsadó cég közreműködésével. A város emellett pályázik egy osztrák-magyar közös projektre, amelynek célja a környezetirányítási rendszer bevezetése a résztvevő önkormányzatoknál. A környezeti állapot átfogó felmérése, az önkormányzati környezetvédelmi programkészítés feladata, a környezetvédelmi teljesítmény folyamatos, vagy rendszeres (pl. éves egyszeri) átfogó értékelése eddig nem történt meg. Egyedül a környezetvédelmi alap felhasználásáról születik évente döntés, amelyet megelőz az előző évi pénzek felhasználásáról szóló értékelés. A környezeti állapotfelmérés és értékelés eddigi hiánya okán a környezeti állapotról nem készült nyilvános jelentés. A nyilvános jelentés a lakosság és más érdekelt felek tájékoztatásán túl, a nyilvánosság számára is értékelési, ellenőrzési lehetőséget teremt. Jelenleg a nyilvánosság részvétele és ellenőrzési lehetősége a Közgyűlés és a Bizottságok nyilvános ülésein illetőleg a sajtó és média csatornáin keresztül valósul meg. Sopron életében jelentős szerepet játszanak a társadalmi szervezetek, egyesületek, oktatási és tudományos kutatási intézmények. Ezek közül számos csoport tevékenykedik a természetes és épített környezet védelme érdekében. Többségük munkáját elsősorban a környezeti témájú ismeretterjesztés, figyelemfelkeltés, tájékoztatás és oktatás területén fejti ki, de konkrét feladatok elvégzésében is közreműködnek. A környezetvédelmi tevékenységet folytató egyesületek, egyéb szerveződések: