Europa
Nostra-díjat kapott a fertődi Esterházy kastély kápolnájának helyreállítása
Az Europa Nostra – kontinensünk civil örökségvédőit
összefogó legnagyobb európai szervezetünk – 2001-ben is meghirdette pályázatát,
melyre régi épületek és parkok mintaszerű helyreállításával lehetett nevezni.
A VELUX cég a Danish Villum Kan Rasmussen Alapítvány 75 millió forintos
adományával helyreállított fertődi kastélykápolnával pályázott: a mintaszerű
anyagot Fodor Gyula építész irányításával az Országos Műemlékvédelmi
Hivatal munkatársai állították össze. A hágai Europa Nostra bíráló bizottságának
megbízásából dr. Winkler Gábor építész tekintette
meg a helyreállítást: a látottakról részletes jelentést küldött a zsűri
részére Hágába. Az október elején megtartott bírálaton ezúttal Furu
Árpád erdélyi építész képviselte a Kárpát-medence műemléki szakembereit.
A pályázat sorsáról Winkler Gábor építészt, a Nyugat-Magyarországi egyetem
tanárát kérdeztük.
- “2002. március 23-án, Koppenhágában az Europa
Nostra elnöke, Henrik herceg hirdette ki a pályázat eredményét:
a díjazottak között nagy örömünkre ott találjuk a fertődi kápolna helyreállítását
is, melyet oklevéllel tüntetett ki a szigorú európai zsűri. A díjat jelképező
bronz plakett már útban van Fertődre: elhelyezése után nyár elején kerül
sor leleplezésére.
A kastély története ismert: az egykori vadászház
helyén a 18.század második felében Esterházy Miklós herceg elképzelései
alapján épült fel a hatalmas kastélyegyüttes; a tőle délre eső monumentális
barokk parkegyüttes is ekkor létesült.
A 18. század legvégén a hercegi család Kismartonba
tette át székhelyét: a hatalmas fertődi kastély-együttest jó száz évig
csupán raktározás céljára használták. A 19. század utolsó éveiben az akkor
alakult Műemlékek Országos Bizottsága több esetben kérte a hercegi családot,
hogy a kastélyt hozza rendbe, erre azonban csak az 1900-as évek legelején
került sor.
A második világháború után ismét tragikus helyzetbe
jutott a becses építészeti együttes, melynek helyreállítása az 1950-es
évek végén kezdődött el. A híres kastély állapotával azonban még ma sem
lehetünk elégedettek. Pedig a gazdag rokokó kovácsoltvas kapu mögött feltárulkozó
hatalmas udvar képe – nem kis részben a harminc évig itt működő Joseph
Haydn zeneszerzőnek köszönhetően – az idők során kontinensünk egyik
ismert jelképévé – amolyan európai “logóvá” – vált.
A kastélykápolna helyreállítását a résztvevők követendő
példának szánták: a 21. századi rekonstrukció számára kívántak mintát adni
színvonalban, szakszerűségben, műszaki megoldásban, hitelességben – és
a helyreállítás újszerű filozófiájában. A műemléki rekonstrukció építészeti
terveket Gál Tibor építész, az ÁMRK – Állami Műemlékhelyreállítási
és Restaurálási Központ – munkatársa és kollégái készítették.
A legnehezebb döntés a kápolna egykori felülvilágítójának
– laternájának – újjáépítésével függött össze. A központos terű, kupolával
fedett kápolna ugyanis a kastély épületének tömegébe épült bele: a gyönyörű
arányú tér közvetlenül a főtömeg szomszédságában helyezkedik el, kívülről
alig észlelhető. A főépület tetőszerkezetét a 19. század során újjáépítették
és ekkor kényelmi okokból megszüntették a felülvilágítót.
Nem telt bele sok idő: kiderült, nagy hiba volt a
felülvilágító bontása. A kápolna falait és kupoláját díszítő freskók festett
architektúráján ugyanis az árnyékokat a festő, J. Ignaz Mildorf
a felső világításnak megfelelően festette meg. A felülvilágító megszüntetésével
a belső tér hatásából sokat vesztett. A helyreállítást tervező építész,
Gál Tibor az építéstörténetet kutató művészettörténészekkel egyetértésben
bátor döntést hozott: a felülvilágítót ugyanis korabeli ábrázolások alapján
újjáépítették. A kápolnát kiszolgáló helyiségek eredeti kapcsolatát is
visszaállították és a pusztulás szélén álló régi ajtókat és ablakokat is
megújították.
Az oltár mozdítható részei a háború utáni években
ugyancsak eltűntek. A tabernákulumnak csupán körvonalait lehetett felfedezni
a határoló szerkezeteken. A sziluett rajza és Diebold Károly
soproni fényképész egykori fotói adtak támpontot a gondos újra építéshez
Mildorfer zseniális falfestményeinek helyreállítását Andel Radukov
és Pintér Attila restaurátorok végezték el mintaszerű szakértelemmel
és művészi beleéléssel.
A kastély kápolnájának példaértékű helyreállítása
nyugodt lelkiismerettel javasoltam díjazásra. Örülök, hogy indokaimat a
szigorú zsűri is elfogadta. A helyreállítás méltán részesült az elismerő
európai díjban. Gratulálok a munka résztvevőinek és remélem, hogy rövid
időn belül hasonló magas színvonalon és hitelességgel valósulhat meg a
hatalmas épületegyüttes és a történeti park teljes helyreállítása is. A
fertődi kastély ugyanis Európa kultúrtörténetének egyik fontos “kulcsépülete”,
melynek megújítása tovább már nem halasztható” – fejezte be beszámolóját
dr. Winkler Gábor, az Europa Nostra Tanács magyar tagja, soproni
építész, akinek ezúton köszönjük a tájékoztatást.
Fotó: www.fertod.hu
2002. március 24., vasárnap 23:56