A hívek és hallgatók köszöntése a szentmise kezdetén
Feltámadtam, és újból veled vagyok, alleluja. - Mondja nekünk ma az Úr Jézus. - Mi pedig örömmel válaszoljuk: Ezt a napot az Úristen adta, alleluja. Örvendezzünk és vigadjunk, alleluja.
Ezekkel a szavakkal köszöntöm a kedves híveket, akik eljöttek ide a Szent Mihály templomba, hogy együtt ünnepeljük Urunk feltámadásának ünnepét, és egyben szeretettel köszöntöm mindazokat, akik a Panoráma Rádió közvetítésével kapcsolódnak be ünneplésünkbe.
A mai szentmisénket felajánljuk híveinkért, hogy Jézus örömhíre minél több emberhez eljusson, hogy a feltámadás hite, az örök élet reménye a betegeknek és a szenvedőknek gyógyulást és erőt adjon életük keresztjének hordozására. Felajánljuk szentmisénket a bűnösök megtéréséért, hogy megismerve Jézus üzenetét rátaláljanak az örök életre vezető útra. Felajánljuk szentmisénket magyar népünkért, hogy olyan vezetőket válasszunk, akik első királyunk, Szent István tanítását és példáját követve népünket szeretik, önzetlenül és Isten akaratának megfelelően irányítják.
A feltámadt Jézus örömhíre
Krisztus feltámadt! - Valóban feltámadt! Ezzel az örömhírrel köszöntjük ma egymást mindnyájan, akik hiszünk Jézus Krisztusban, akik hittel valljuk, hogy ő a mi egyetlen Megváltónk és Üdvözítőnk. Jézus valóban feltámadt!
Jézus feltámadása azt jelenti, hogy meg vagyunk váltva, Jézus által van megoldás életünk kérdéseire, van értelme életünknek, áldozatainknak, és van értelme szenvedéseinknek.
Jézus által Isten belépett az emberiség történelmébe, a mi életünkbe. Ő azt kívánja tőlünk, hogy minden testvérünknek közvetítsük az örömhírt, hirdessük evangéliumát: Isten a mi Atyánk, bűneink ellenére is szeret minket, megbocsát, gyermekévé fogad, meghív országába és földi életünk után hazavár az örök életre. Ez az örömhír a keresztény hívő világnézet alapja, ami meghatározza és átalakítja egész életünket, az élet értelméről vallott felfogásunkat, értékrendünket, jellemzi gondolkodásmódunkat, döntéseinket és választásainkat.
Jézus örömhíre nemcsak imádságra szólít fel, nemcsak templomba, szentmisére hív, hanem arra is felszólít, hogy a mindennapi életben is hitünk tanítása szerint éljünk, mind a családban, mind a társadalomban, akár amikor kötelességeinket teljesítjük, akár amikor szabad időnket töltjük.
Hívő világnézetünk eligazítást ad nekünk az élet valamennyi fontos kérdésében, legyen az kultúra vagy nevelés, egészségügy vagy szociális gondoskodás, gazdaság vagy kereskedelem, közlekedés vagy közigazgatás… Nyilvánvaló, hogy ezekben a kérdésekben nem lehet mindenki szakember, de igenis vannak keresztény szakemberek, akikre oda kell figyelnünk, amikor életünk egy-egy fontos kérdésében döntünk, állást foglalunk.
Jézus figyelmeztetése nekünk is szól: Óvakodjatok a hamis prófétáktól! Báránybőrben jönnek hozzátok, de belül ragadozó farkasok. Gyümölcseikről ismeritek fel őket… Nem jut be mindenki a mennyek országába, aki mondja nekem: - Uram, Uram! Csak az, aki teljesíti mennyei Atyám akaratát." (Vö. Mt 7,15-21.) Ne higgyünk a hamis prófétáknak, ne higgyünk a kísértőknek! A mindennapi életben sokféle gondunk-bajunk van sok minden okoz kisebb vagy nagyobb nehézséget. Ám ha egy kicsit is elgondolkodunk, könnyen beláthatjuk, hogy a mindennapi gondjainknak, még anyagi, gazdasági problémáinknak mögött is legtöbbször erkölcsi problémákkal találkozunk, az emberek önzésével, türelmetlenségével … a saját magunk vagy a mások bűnével. Ha pedig mindennapi gondjaink forrása a bűn, akkor az emberiség problémáit csak a bűnbánat és a megbocsátás meghirdetője, a feltámadt Jézus tudja megoldani. Ezért hamis próféták mindazok, akik a tudomány, a technika vagy a gazdasági fejlősétől várják a megoldást. Igen, szükség van ezekre is, de ezek nem pótolják az erkölcsi megújulást, a megtérést és a bűnbocsánatot.
Egyházunk, mint gondos édesanya rendszeresen figyelmeztet lelkiismereti kötelességeinkre. Senki sem csodálkozik, ha karácsony és húsvét táján arra szólítjuk fel híveinket, hogy vegyenek részt a lelkigyakorlatokon, végezzék el szentgyónásukat és rendszeresen járuljanak szentáldozáshoz. Ugyanígy hallottuk két hete, hogy püspökeink körlevélben figyelmeztetnek bennünket kötelességünkre, hogy minden hívő embernek lelkiismereti kötelessége, hogy éljen szavazó jogával, és lelkiismerete szerint, világnézetének megfelelően válasszon. Nem kevesen vannak, akik úgy gondolják, hogy őket ez nem érdekli, ehhez nincs közük. Éppen ezért kell felhívni mindenkinek a figyelmét lelkiismereti felelősségére, mert mulasztással is lehet vétkezni, igenis közünk van az életünket eldöntő kérdésekhez.
Keresztény ember nem szavazhat olyan emberre vagy pártra, akinek nem fontos sem a vallás, sem a haza, aki világnézettől függetlennek tartja magát, de aki szabadelvűségében nem törődik az Isten előtti felelősséggel, semmibe veszi az erkölcsi normákat. Ők azok a hamis próféták, akiktől óvakodnunk kell, mert mit is lehet várni azoktól, akiknek csak anyagi szempontjaik vannak, akik csak több pénzt ígérnek, és megfeledkeznek az erkölcsi követelményekről, amelyek nélkül nem lehet igazságos és békés társadalmat elképzelni.
Igaz, hogy Jézus követőitől hitet és áldozatot kíván. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy ne törődjünk a mindennapi élet gondjaival. Igenis, tudatosan vállalnunk kell akár az üldöztetést és a vértanúságot, de ha egyszer rajtunk múlik, akkor kötelességünk, hogy életünket keresztény elveink alapján rendezzük be. A feltámadt Jézus minden embert megszólít, nem maradhatok vele szemben közömbös: vagy hiszek benne és követem, vagy ellene szegülők hívásának. Szeretetével meggyőzött, hogy Őt válasszam: hiszek Benne, követem egész életemben, még akkor is, ha Jézus nevéért becsmérelnek, vagy üldöznek minket.
1961-ben több társammal többéves börtönbüntetésre ítéltek. A vád az volt ellenünk, hogy "háborúval kapcsolatos rendszerváltozásra spekuláltunk, és egy remélt rendszerváltás után keresztény társadalmi rendet akartunk felépíteni." Azt hiszem mindenki tudja, kik azok, akik ma is attól félnek, hogy Magyarországon keresztény társadalmi rendet akarunk kialakítani.
Nyilvánvalóan senkit sem akarunk arra kényszeríteni, hogy hívő keresztény legyen. Mi csak arról akarunk tanúskodni, hogy komolyan vesszük hitünket és valljuk, hogy emberi problémáinkra is hitünk tanítása alapján találunk megoldást. Ha visszatekintünk kereszténységünk kétezer éves történelmére, akkor minden emberi gyarlóság ellenére egyértelmű, hogy az igazán hitük szerint élő keresztények mennyi jót tettek embertársaiknak, különösen az arra rászoruló árva, szegény, beteg és elhagyatott embereknek. Amikor mi Isten Országát akarjuk építeni, akkor ezzel minden ember igaz javát akarjuk szolgálni, hiszen Isten Országának alaptörvénye a szeretet, a megbocsátás.
Jézus Krisztus feltámadt, és minket is feltámaszt. Kérjük, kegyelmével vezessen minket, hogy mindig világosan lássuk, mit kíván tőlünk az ő követése, hogy mindig legyen erőnk küzdeni a jóért és legyőzni a kísértéseket, hogy mindig örömünket leljük követésében. Kérjük, adjon erőt életünk keresztjének hordozására, adja, hogy mindig hűségesek legyünk hozzá, és eljuthassunk országába.
Ezekkel a gondolatokkal kívánok mindnyájuknak Isten kegyelmével megáldott, boldog húsvéti ünnepeket!
Dr. Rédly Elemér
városplébénos
2002. április 02., kedd 10:10