Hét fiatal baden-württenbergi (Németország) szakmunkás tölti gyakornoki idejét soproni kézműves iparosoknál 2002. március 3-a és június 2-a között az Ulmi Kézműves Kamara és a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara együttműködésével zajló Leonardo-képzési projekt keretében.

Nagy érdeklődéssel hallgatják a résztvevők a Gazdasági Minisztérium és a Soproni Kamara által szervezett EU-konferencián az előadót.

Az ügyfélszolgálati munkatársak tréningjét Horváth Zsoltné vezette a kamarában.

Fodrászversenyek - sikerek

    Kamaránk Kézműipari tagozat Személyi szolgáltató Szakosztályának vezetőségi tagja, Visy Borbála fodrászmester kezdeményezésére - a soproni "Handler Nándor" Szakképző Iskola közreműködésével sikeres fodrász szakmunkástanuló versenyt szerveztünk március 2-án. A II. éves szakmunkástanulók körében meghirdetett verseny elsődleges célja az volt, hogy a tanulók számára lehetőség nyíljon a szakmunkásvizsga során várható terhelésekkel való megismerkedésre, a vizsgarutin megszerzésére. További kitűzött cél volt, hogy az országban különböző helyeken folyó szakmai versenyekhez való kapcsolódás a résztvevő tanulófiatalok szakmai fejlődését elősegítse. A versenyre benevezett 13 tanuló nagyon dicséretes felkészültségről tett tanúbizonyságot és a rendezvényt szponzoráló cégek jóvoltából mindegyikük kapott valamilyen tárgyjutalmat a kamara emléklapja mellé.

A képen Visy Borbála, a helyezettek és a modellek

    Az első három helyezett pedig a zsűritagok, Nagy János szombathelyi, illetve Károlyi Jenő győri fodrászmesterek dicsérő szavai, elismerő méltatása, valamint az értékes díjak mellett lehetőséget kapott a Miskolcon március 10-én lebonyolított országos kézműves versenyen történő indulásra is. Álljon itt a szép eredményt elérő fiatalok és mesterek tiszteletére az eredménylista:

I. helyezett: Bokori Barbara (mestere. Márkné Gállos Terézia, Fertőszentmiklós)
II. helyezett: Prajczer Renáta (mestere: Németh Beáta, Sopron)
III. helyezett: Horváth Adrienn (mestere: Csizmadiáné Kila Ildikó, Sárvár)
 
 
 
 

A fiatalok egyébként a miskolci versenyen is szépen helytálltak, - ugyanakkor örömmel számolhatunk be olvasóinknak arról. hogy a szintén Sopronból benevezett Nagy Krisztián I. éves fodrásztanuló (Total Kozmetika, mestere: Szabó István) I. helyezést ért el "Nappali főn frizura" kategóriában. Szívből gratulálunk és további sikeres versenyzést kívánunk mindannyiuknak!

Mechle Károly

A SOPRONI NAGYVÁROSI TELEPÜLÉS-EGYÜTTES GAZDASÁGA 1988-2000 (részlet)

1.rész

A Soproni Kereskedelmi és Iparkamara elemzést készíttetett Sopron és a Soproni kistérség gazdaságának 1988-2000 közötti fejlődéséről, amelyet Páll György szakértő készített el. E tanulmányból közlünk több alkalommal "A Mi Oldalunk" hasábjain részleteket.

    A Sopronban és környékén működő gazdasági társaságok súlya a megye gazdaságában az elmúlt 12 évben mind a növekedés, mind a csökkenés irányában módosult. A számsorok mögött az a tendencia húzódik meg, hogy a gazdasági válság mélyülésével növekedett a térség súlya a megye gazdaságában (gazdaság szereplőinek száma, árbevétel, export), majd a gazdasági válság leküzdésével a térség súlya csökkenni kezdett.
    A megye gazdaságának teljesítményét a gazdasági válság elmélyülése erősen visszavetette, majd az 1990-es évek közepétől dinamikusan húzta felfelé a multinacionális cégek vámszabad területen működő leányvállalatainak felfutó teljesítménye. A térség és a megye összevetéséből kapott adatok arra utalnak, hogy Sopron és térségének gazdaságát kevésbé viselte meg a gazdasági válság, viszont a megye gazdaságát a válság után rendkívüli mértékben dinamizáló folyamatból Sopron és környék kimaradt.
    Sopron és környéke részesedése a megye összes egyéni vállalkozásából a vizsgált időszak kezdetén volt a legmagasabb. A gazdasági stagnálás utolsó éveiben a megyében nagyon dinamikus, Sopronban és környékén szerényebb volt az egyéni vállalkozások számának és gazdasági erejének növekedése. A válságból való kilábalás kezdetén újra erősödtek - ha szerény mértékben is - a térség pozíciói, majd a válság leküzdésének és a gazdaság élénkülésének időszakaszában ismét gyengülést tapasztaltunk. Az 1990-es évek végén a pozíció vesztés megállt, s némi erősödés érzékelhető.
    A Soproni nagyvárosi település-együttesen működött 2000-ben a megye gazdasága összes szereplőjének 18,9 %-a. A térségben működő gazdasági szereplők 73,9 %-a Sopronban, 26,1 %-a a város környéki településeken tevékenykedett. A gazdasági társaságok - egyéni vállalkozások aránya Sopronban 36,6:63,4, Sopron környékén pedig 27,7:72,3. Vagyis a város környéki települések gazdasági szereplői között viszonylag kisebb a gazdasági társaságok, és nagyobb az egyéni vállalkozások aránya. Ha figyelembe vesszük, hogy a gazdaság szereplőinek jelentős része kimondottan a helyi piac igényeinek kielégítésére jött létre, akkor világos, hogy minél kisebb egy lokális piac, annál kisebb gazdálkodó szervezetek képesek rugalmasan igazodni igényeihez. Más megközelítésben - minél kisebb egy piac, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy annak igényeit egyéni vállalkozások elégítik ki.
    2000-ben 1.798 gazdasági társaság és 3.121 egyéni vállalkozás működött a városban. 12 év alatt 699,1 %-kal emelkedet a társas vállalkozások és 118,3 %-kal az egyéni vállalkozások száma. 2000-ben 480 gazdasági társaság és 1.255 egyéni vállalkozás működött Sopron környékén. 12 év alatt 860,0 %-kal emelkedett a társas vállalkozások és 79,0 %-kal az egyéni vállalkozások száma.
    1997 végén gyakorlatilag befejeződött az állami vagyon lebontása, a privatizációs folyamat. Ekkor a soproni gazdasági társaságokban az állami tulajdon részaránya 9,1 %, az önkormányzati tulajdoné 6,6 % volt. Belföldi magánszemélyek tulajdonában a jegyzett tőke 14,7 %-a, belföldi gazdasági társaságokéban 23,2 %-a volt. A munkavállalói résztulajdonosi program résztvevői a jegyzett tőke 0,5 %-a felett rendelkeztek. Külföldi tulajdonban a jegyzett tőke 44,6 %-a, szövetkezeti tulajdonban 1,1 %-a, egyéb tulajdonban 0,2 %-a volt. Tartós állami tulajdonlásra a jegyzett tőke 8,0 %-a volt kijelölve.
    1997 végén a Sopron környéki gazdasági társaságok tulajdonosi szerkezete a következők szerint alakult. Állami tulajdonban volt a jegyzett tőke 0,9 %-a. Önkormányzati tulajdonban a jegyzett tőke 1,8-% volt. Belföldi magánszemélyek a jegyzett tőke 71,3 %-ával, belföldi gazdasági társaságok annak 9,9 %-ával rendelkeztek. Külföldi tulajdonban a jegyzett tőke 61,0 %-a, szövetkezetiben 1,6 %-a, egyéb tulajdonban a jegyzett tőke 2,9-a volt. Természetesen a privatizációs folyamat befejeződésével nem zárult le és soha sem fog lezárulni - a tulajdonosi viszonyok változása. Csakhogy ettől kezdve már különböző magántulajdonosok között cserélnek gazdát az egyes gazdasági társaságok tulajdoni hányadai, illetve részvényei.

 2. rész

Az üzleti forgalom alakulása

    A Soproni nagyvárosi településegyüttesen működő gazdálkodó szervezetek 2000-ben a megye összes gazdálkodó szervezete árbevételének 9,7 %-át realizálták. A térségben működő gazdálkodó szervezetek árbevételének 73,6 %-át a Sopronban működők, 26,4 %-át a Sopron környékén működők állították elő. 2000-ben a városban működő gazdasági társaságok összesen 132,4 milliárd Ft, az egyéni vállalkozások pedig 15,6 milliárd Ft értékű üzleti forgalmat bonyolítottak le. 12 év alatt 898,5 %-kal emelkedett a társas vállalkozások és 1.445,8 %-kal az egyéni vállalkozások árbevétele. 2000-ben a Sopron környékén működő gazdasági társaságok összes üzleti forgalma 47,4 milliárd Ft, az egyéni vállalkozásoké pedig 5,8 milliárd Ft volt 12 év alatt 1.445,8 %-kal emelkedett a társas vállalkozások és 1.423,8 %-kal az egyéni vállalkozások árbevétele.
    Ami a gazdasági társaságok megoszlását illeti az árbevétel nagysága szerint, Sopronban 2000-ben sok az olyan gazdasági társaság, amelynek árbevétele 1-2 millió Ft közé esik. A Sopron környéki településeken viszont arányában több a nagyobb árbevétellel rendelkező társas vállalkozás. Ami az igazán nagy, évi 10 milliárd Ft-ot meghaladó árbevétellel rendelkező gazdasági társaságokat illeti, Sopronban kettőt, Sopron környékén egyet találunk. Ami az egyéni vállalkozások megoszlását illeti az árbevétel nagysága szerint: mind a városban, mind a város környékén a legtöbb egyéni vállalkozás üzleti forgalma 0,5-5 millió Ft között van. Ezzel együtt is a legnagyobb egyéni vállalkozások Sopronban vannak. Van köztük olyan is, amelynek árbevétele 2000-ben meghaladta az egy milliárd Ft-ot. A város környékén a legnagyobb egyéni vállalkozások 200-500 millió Ft árbevétellel rendelkeztek.

Páll György

Kamarai rendezvények áprilisban

A rendezvények helyszíne: Sopron, Deák tér 14; a kamara székháza. Tel: 99/523-570

Április 4. csütörtök 18 óra: Személyi szolgáltató szakosztály ülése
    Téma: a közelmúltban lezajlott fodrász szakmai programok értékelése, a szakosztály éves programja, a szakmai bemutatók ütemezése

Április 12. péntek 18 óra: Gépjárműfenntartó szakosztály ülése, az Ipartestülettel közösen tartott ülés.
    Témák. - tájékoztató a vállalkozói igazolvány cseréről, telephelyengedélyről, pályázati lehetőségekről, a Széchenyi kártyáról, a környezetvédelem aktuális témáiról, biztosítási lehetőségekről a gépjárműkarosszéria-javítás terén, a szakosztály éves programjának elfogadása

Április 15. hétfő 18 óra: Épületgépészeti szakosztály ülése, az Ipartestülettel közösen tartott.
    Témák: tájékoztató a vállalkozói igazolvány cseréről, telephely-engedélyezésről, munkaügyi kérdésekről, pályázati lehetőségekről, Széchenyi kártyáról, a szakosztály éves programjának elfogadása

Április 18. csütörtök 11 óra: Minőségi Klub ülése
    Téma: integrált rendszerek a minőségirányításban
  
  Az oldalt szerkesztette: Kocsi János