|
A fény elragad...
Az alkonyi fény kering, forog,
örvénylő habja elragad:
Andersennel találkozom
s álmodom ezeregyéjszakát"
(Dsida Jenő: Zarándokút) |
Bartus Attila. A 34
éves fiatalember lassan másfél évtizede él Sopronban, az egyik közkedvelt
belvárosi pizzéria jellegzetes és meghatározó egyénisége. A fényképezőgép
mindig a keze ügyében van - vallja, hogy a téma az utcán hever.
 |
|
Bartus Attila
|
Életem nagyobbik részét Erdélyben, Gyergyóban töltöttem, ahol ugyan
csodálatos témák kínálkoznak, mégsem fotóztam, bár lehetőségem, sőt fényképezőgépem
is volt - egy Zenit fotópuska. Ez okozta úgymond a csalódást is, hisz amikor
az első tekercsek egyikének végére értem, balga mód kinyitottam a gépet,
így az összes kép latens koraszülöttként tönkrement. Okolhattam volna magamat,
ehelyett sutba dobtam a géppel együtt ambícióimat is. Sok év telt el azóta,
amikor két évvel ezelőtt ismét szíven ütött: de szép ez a ködös este, valamit
tenni kéne - talán éppen fotografálni. A Zenit a viharos múltban nyom nélkül
tűnt el, új gép, Sopron - ködös esték, ahol minden egyszerű téma naggyá
válik, elragad, megragad, magával ragad! Megkeresni a fényt a sötétben,
az ellenfényt a szikrázó napsütésben... Mint anno Diebold Károly.
|
|
|
|
Árnyak küszöbén
|
P.T.
2002. április 17., szerda 16:23
|
