|
A "barát", a barát és a társ
A nő élete
Kedves Ivan! Szeretett Mindannyian!
Tizenéves. Járni! Igen, ő a "barátom"... Csók, disco, összeveszés, kibékülés, végső szakítás... Ismétlés akárhányszor... mármint - a ráébredésig: ennek nincs értelme.
Akkor jön a barát. A barát, aki lehet csúnya, szép, öreg, fiatal - csak értelmes és jólelkű legyen. Itt aztán két szálon futhat tovább a cselekmény: a barát beleszeret a nőbe - vagy a nő a barátba, viszont a dolog nem kölcsönös... és ez nagyon gyötrő lelkileg a nem-elfogadott félnek... azután a barátság szétszakad. Amikor találkoznak, zavart köhécselés... illetve: hacsak lehet, a találkozás elkerülése - minek céljára kiválóan bevált a "Pfú, ott jön! Gyorsan át az utca másik oldalára!" nevezetű megoldás. És... a rossz érzés, élethosszig... mindkét fél részéről... A másik szál a pozitív: amikor ez a barátság az élet együttes élésében teljesedik ki.
A társ az más. A társban ott a szerelem - lehet érte, akár kimondatlanul is - rajongani. A társban ott a barátság: sírni lehet a vállán, eljön velünk komolyabb fogműtétre... lehet vele beszélgetni. A társban tehát ott van minden...
Élhet Alaszkában, a szomszédban... netán Veled... a társ: a legnagyobb kincs - akit csak keveseknek sikerül megtalálniuk. Tapintatos, megértő, intelligens, udvarias... folyamatosan érezteti, hogy szüksége van Rád, örül, ha századszor is elrebeged: mennyire jó, hogy van ő Neked... Nem felejti el a születésnapodat, névnapodat, vagy hogy mikor vizsgázol... akármiből. Ha ez a férfi az életben, a mindennapokban is társad, otthon van, Veled, azaz élettársad, férjed - megismerted a boldogságot.
A társ... vagy lesz egy nő életében, vagy a nő még a koporsó széléről is szétnéz, hátha...
- gyöngyös -
2002. április 19., péntek 11:48
|
