"A magyar nemzet szerves része vagyunk mi is"
Ajándékot kapott Sopron polgármestere: Mariana varázslatos
hangon énekelt, két messziről hozott, de igaz szívből szóló népdallal köszöntötte
dr. Gimesi Szabolcsot.
Pislea Mariana énekkel köszönti a soproni polgármestert
Messziről érkeztek vendégek Sopronba. Hatvankét csángó
gyermek több mint 1000 kilométeres utat tett meg Sopronig. A B.W. Pannonia
Med Hotel, dr. Szilágyi László és Sopron városa által szervezett
itt-tartózkodásuk harmadik napja a mai, amelyen Sopron város polgármestere
a Városháza dísztermében fogadta a vendégeket.
- A magyarság legkeletibb részéről érkezett vendégeket még nem fogadott
Magyarország legnyugatibb városának polgármestere, mondta dr. Gimesi Szabolcs,
aki a gyerekeknek és kísérőiknek mesélt Sopron történelméről, a Civitas
Fidelissima megtisztelő cím elnyerésének körülményeiről.
Dr. Gimesi Szabolcs polgármester és Eigel Tibor
tanár (Csíkszereda)
Szólt arról, ahogyan Sopron elkerülhette azt, hogy
a trianoni döntést követően a többi elszakított országrész sorsára jusson;
a vendégeknek szívből kívánta, hogy őrizzék meg emlékezetükben az itt látottakat,
tanultakat, tapasztaltakat.
- Fontos, hogy a magyar nemzetet összekötő láthatatlan szálak erősek
legyenek és ezeket a személyes találkozások, kapcsolatok mindinkább erősebbeké
teszik - mondta beszédében dr. Gimesi Szabolcs.
Deáky András a Gyimesi-szoros közeléből, Gyimesbükkről
az ezeréves határ mellől, érkezett, arról a helyről, ameddig valamikor
a történelmi Magyarország terjedt.. 1950-ben Gyimesbükköt Bákó megyéhez
csatolták; harminc évig nem folyt a környező településeken magyar nyelvű
oktatás, mise. Magyar német szakos tanárként, ott, ahol a gyerekek, a szülők
igényelték, a rendszerváltás után újraindította a magyar nyelvű oktatást.
- Sikerült lelket önteni a gyermekekbe, öröm látni, hogy vannak, akik
egyre bátrabban vállalják a magyarságukat, a hovatartozásukat. Mindenekelőtt
a legfontosabbnak azt tartom, hogy nem magyarkodni kell. Saját magunkért
és gyermekeinkért tesszük azt, amit tennünk kell. Ha már ehhez a néphez
tartozunk, legyünk büszkék arra és vállaljuk, magyarságunkat. Mi Magyarország
határain túl élő magyarok azt szeretnénk, ha Önök, akik itt élnek elfogadnának
bennünket a magyar nemzet részeként. Mert mi nem tehetünk, arról, hogy
a határokat a fejünk fölött átrajzolták.
Deáky András tanár
A csángók ügyében az utóbbi 12 évben tapasztalható egy pozitív irányú
elmozdulás. Nem szólnék igazat, ha azt mondanám, hogy minden úgy van, ahogyan
régen volt. Van előrelépés, hiszen ott is úgy látják az emberek, hogy Európa
felé kell haladni és történnek ezt elősegítő lépések. Mi, ott élő magyarok
is azt szeretnénk, ha Románia minél hamarabb az EU-ba belépne és ezáltal
olyan feltételeket kellene teljesítenie, amelyek megteremtenék azokat a
lehetőségeket, körülményeket, amelyekre mi is vágyunk.
Mindemellett a csángóságra még mindig nyomás nehezedik. Kormányszinten
a románok nem akarják elfogadni azt a tényt, hogy a moldvai csángók magyar
eredetűek, magyar származásúak és emiatt óriási nyomás nehezedik az identitásukat
vállalókra még mindig.
- Elsősorban nem azt szeretnénk, hogy anyagi támogatásban részesítsenek
bennünket az anyaország. A még hivatalban lévő magyar kormánynak óriási
érdeme az, hogy határok fölött próbálta egyesíteni a magyar nemzetet. Ezáltal
lelket öntött belénk, valósággal erőt adott a további küzdelmeinkhez, ezért
bevallom, szomorúan vettük tudomásul azt a tényt, hogy mások lesznek kormányon
az elkövetkezendő években. Azt hiszem, hogy bárki is kerüljön Magyarországon
kormányra, vállalnia kell bennünket, Magyarország határain kívül élő magyarokat,
hiszen a magyar nemzet szerves része vagyunk mi is. Magyarország igazán
naggyá csak velünk együtt válhat.
T. É.
2002. április 30., kedd 01:07
|