A levélírás elemi szabályai - Mindenkinek

    Azt még csak megértem, hogy elviselhetetlenül nagy veszteséget okoztam a cégnek. Azt is megértem, hogy mit ide informatikai társadalom, ha egyszer az üzlet az üzlet, a részvényes az meg részvényes.
    Azt is megértem, hogy egy szerződés bármikor felmondható (elvégre én is felmondhattam volna, nemdebár?). Még azt is megértettem és szó nélkül hagytam, hogy amikor hónapokkal ezelőtt  többszöri érdeklődésünkre (rögzítették!), azt a választ kaptunk, hogy rendeljük csak meg az újabb szolgáltatást bátran, mert amennyiben írásban kérjük, úgy az eddigi kedvezményes csomagot is megtarthatjuk, mégis olyan szerződést küldtek ki (és pár napra rá a szerkentyűt is), hogy ha nem olvassuk el az előbbit még egyszer figyelmesen, akkor kiderül (záradék, lábjegyzet,függelék) hogy – magyarul szólva – átvertek, vagy mi magunkat vertük volna át (ahogy tetszik).
    Azt is megértem, hogy a sok nullás nyereség sem lehet elég, ha esetleg legalább még egyetlenegyet (vagy felet) hozzátehetnek. Azt is megértem, hogy előzetes számításokat – amelyekkel a közel negyvenezres felhasználó által generált bevétel-vesztességre időben fényt derült volna –  rosszul végezték. Arra pedig már valósággal rácsodálkoztam, hogy az én pénzemen is, milyen nagyszerű reklám-filmeket gyártottak.
Egyet nem értek meg.
Azt, hogy, ahol tellik ennyi példányban kinyomtatott levél alakú valamire, (mert ez a szórólap nem levél), ahol "remélik, hogy továbbra is ügyfelük maradunk", ott hogy nem adnak arra, hogy legalább a legelemibb udvariasság (látszata) kedvéért, a szerződést felmondó levelet aláírják.
Mert a levél szerkesztője mégiscsak jól nevelt lehet, hiszen az aláírás helyét – a cégnév fölött – meghagyta.
Csak azok, akiknek illett volna, kellett volna (hiszen a szerződést aláírtuk nem?) nem látták el kézjegyükkel a levelet. Még egy sokszorosítást könnyítő bélyegzőssel sem.
Hát ez az, amit nem értek meg.

té