|
Érettség a bizalomban
Elválás vagy összetartozás?
Kedves Ivan! Szeretett Mindannyian!
A nem-tudom-milyen csillagkép erősen hegyesszögű háromszöge már "belefúródni" készül hosszú orrával a szemközti négyemeletesbe 2002. május 10-én, a nap járása szerint háromnegyed 11-kor éjjel, északnyugati irányban... Péntek ez. A középiskolás ballagók idei szerenádozó-pénteke.
Komoly hullámokat ver ilyenkor a dal hangja az egész országban!
Előttünk, a Gyöngyös patak kis hídján is dobogtak át az ifjú lábak, szinte menetrendszerűen, úgy huszonötpercente. A kicsi kacsák már elpihentek valahol a sötétben, vadászó macskától veszélyeztetve, anyjuk által viszont az élete árán is védelmezve. Néhány vérmes gácsér őrjáratban úszkál az éjjeli patakban, és igen heves ellenérzését fejezi ki a ballagók által "előadott", számukra elviselhetetlen ricsaj miatt: hápognak és hápognak.
Az ég gyönyörűen "lyuggatott". (Régen a csillagokat lyukaknak vélték, melyek átszitásítják az éji égboltot.) Tiszta a levegő, a diszkófények is egymással "kardoznak" csupán. Sehol egy felhő, amelynek hasa alját fénybökőikkel megcsiklandozhatnák!
Néhány középiskola már ezen a pénteki napon elballagtatta végzőseit, még több a másnapra, a szombatra tette ez ünnepélyes alkalom időpontját. A könnyek és mosolyok, a jaj, de jó, jaj, de kár, ó, Istenem, hétfőn már érettségi, már csak két nap, a most hogy vigyem ezt a kazal virágot, ő eljött vajon, itt van-e, nem látom... ilyenféle gondolattöredékek, a kavargó falak, termek, díszítések, idézetek, búcsúztató tanárok, izzadó és meghatott rokonok zavaros-zavaró, mégis olyan emlékezetes kavalkádjának idejét.
Az utolsó nap együtt az osztálytársakkal. Azután mindenki szétszéled, és néhány óra múlva újfent róni kezdik körkörös látszati útjukat egünkön a lyukacskák, a csillagok, újra eljön az ideje, hogy az északnyugati égbolton lefelé süllyedőbe kezdjen az a hegyesszögű háromszög... Ufólesők a tiszta égen ufót lesnek, helyette látnak sok repülőt - messze van már 2001. szeptember 11., azután 14., amikor három percig gyászban állt az élet -, "szputnyikot", satellitet... és fiatalok itt is, ott is, már csendben leginkább, összegyülekeznek, többnyire kettesben, esetleg néhányfős csoportocskában... Kóvályognak, szívják a langyos-szép tavaszi levegőt... és készülődnek az érettségire, természetesen gondolatban, szavakban, valamint: készülődnek az elválásra. Előre nosztalgiáznak a mi lesz, ha már nem leszel velem-en.
Ha mindenkit oda vesznek fel, ahova jelentkezett, sikeresen - hát... az egymásra találtaknak "annyi". Elszakítja őket a kötelező messzeség. Persze, még itt a nyár... de mi az a pár hónap, amelyiken már a pénzkereseten gondolkodnak, már a ruhatár kialakításán... és családdal-család nélkül nyaralnak, esetleg tanfolyamon vesznek részt, nyelvin vagy autóvezetésin... a nyár, az már akár ne is lenne sokuknál, az együttlét szempontjából. Persze, hiszen első felét eleve az érettségi és a felvételi tölti ki. Olyan vakáció, amilyen utoljára harmadikos korukban, tavaly jutott nekik, soha nem lesz mégegyszer.
Itt és most, ezen a szombati kóválygáson (persze, tudom, sokan épp az alapos lerészegedéssel vannak elfoglalva ez órán - erről nincs mit beszélni...) azonban még nem a nyár a téma - vagy ha az is, mégsem az. Itt most a NAGY KÉRDÉSEK órája zajlik, órái peregnek.
A párok igazi próbája veszi most kezdetét. A bizalom és igazi érettség próbája. Megbízom-e a másikban, hogy kitart mellettem, szeretni fog-e messze szakadva is, a távolban is hűen? Megbízik-e ő bennem ugyanígy? Vagy csak üres szavak voltak, hogy: "Annyira örülök, hogy közöm van a boldogságodhoz! Szeretném, ha én öntözhetném e gyönyörű boldogságvirágot. Szeretném, ha nekem nyílna, hervadna és újra nyílna" ?
If you can dream it, you can do it! - Amit meg tudsz álmodni, meg is tudod tenni.
Kedves Fiatalok! És Minden Várakozó! A kulcs Bennetek, Magatokban van. Higgyetek és bízzatok a másikban. Soha ne inogjatok meg, soha ne hagyjon alább a hőfok, soha, egyetlen pillanatra se engedjétek át magatokat a kételkedésnek távollévő társatokkal kapcsolatban. Ellenben(!): minden percetek Érte teljen, minden tettetek csak Vele törődjön - a már megtalált társsal. Úgy ébredjetek és frissítsétek fel magatokat, tegyétek magatokat széppé, mintha ő toppanhatna elétek bármelyik pillanatban. Úgy mozogjatok, beszéljetek, mintha hallaná véletlenül. Úgy teljesítsétek tanulmányi vagy munka-feladataitokat, úgy tartsátok rendben holmitokat, mintha bármelyik pillanatban itt teremhetne, illetve: titokban éppen figyelne-nézne titeket, a KEDVESÉT, akitől elszakíttatott átmenetileg! A kulcs helye: saját lelketek. Ha mindketten érzik és őrzik is, ha egyetlen pillanatra sem válnak meg az összetartozás platinánál, titánnál és minden materiálisan felértékelt anyagnál értékesebb "anyagból" készült kulcsától - "az erő velük lesz", és ők erősek lesznek együvé tartozásban, szeretetben minden próba, minden tehertétel ellenére. Veletek vagyunk lélekben, Kedves Összetartozók! Tartsatok ki egymás mellett örökre! Nincs más Társ - csak más kapcsolat, más szerető. Megtalált Társ csak egy van.
- gyöngyös -
2002. május 12., vasárnap 17:17
|
