A mai vasárnap a Szentháromság misztériumát ünnepeljük. A mi Istenünk élő Isten, egy valóság, aki három személyben él: Atya, Fiú és Szentlélek. Ezt a misztériumot Isten Jézus Krisztus által nyilatkoztatta ki nekünk. Emberi ésszel a maga teljességében fel nem foghatjuk, de valami módon mégis megtapasztalhatjuk, amikor megsejtjük, hogy milyen jó Isten gyermekének lennünk.
A boldog családokban, ahol a házastársak valóban önzetlenül szereti egymást, a felnövő gyermekek naponta megtapasztalják, hogy szüleik mennyire szeretik őket. Ők még nem értik, de mégis megtapasztalják ezt a szeretetet, és ez meglátszik az ő gyermeki életükben.
Egy, a mai világból vett hasonlattal élve, nincs olyan ember, aki ne tudná, hogy mi a rádió, pedig csak nagyon kevesen vannak, akik értenek hozzá, akik nemcsak ismerik működési elvét, hanem adott esetben még meg is tudják javítani. Tudjuk, hogy bennünket számtalan sok rádióadó hulláma vesz körül, bár azokat semmiféle érzékszervünkkel sem tudjuk felfogni. De tudunk készíteni olyan készüléket, amelyet bekapcsolva ráhangolhatunk a kiválasztott adó hullámhosszára, és akkor ez a kis készülék emberileg felfoghatóvá, megtapasztalhatóvá teszi azt az adást, amelyet a rádióhullámok közvetítenek. Hasonlóképpen ismerhetik fel a kisgyerekekkel foglalkozó pedagógusok a gyerekek életéből, hogy szülei szeretetben és békességben élnek.
Tovább vezetve a hasonlatot azt mondhatjuk, hogy ha a megkeresztelt ember életét ráhangolja Jézus tanítására, akkor életében az Isten szeretete lesz emberileg is felfoghatóvá és megtapasztalhatóvá. Így sejthetjük meg, hogy mit jelent az istengyermeki, kegyelmi élet. A kegyelem a Szentháromság végtelen boldog életének, szeretetének kisugárzása a világmindenségben, és ezt a kegyelmet tudjuk felfogni és életté váltani, ha megismerve Jézust hiszünk benne és szeretetben követjük. A láthatatlan Isten szeretete az istengyermeki élet által bennünk emberekben lesz megtapasztalható szeretetté.
Mit jelent számunkra ez a szeretet? A mai evangéliumban maga Jézus fogalmazza meg tanításának lényegét: Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen. Nem azért küldte el Isten a Fiát a világba, hogy elítélje a világot, hanem, hogy üdvösséget szerezzen a világnak. (Jn 3,16-17.) Másként megfogalmazva Isten azt akarja, hogy akik itt a földön megismertük és hittel elfogadtuk az ő szeretetét, halálunk után az ő végtelenül boldog, örök szeretetben élhessünk.
Mindebből egyértelműen következik a mi keresztény feladatunk. Úgy kell élnünk, hogy életünkben embertársaink felismerhessék: Isten szeret minket. Ez olyan feladat, amelyre emberi erőnk önmagában nem lenne elég. Jézus ezért ígérte meg és küldte el a Szentlelket, hogy az ő ajándékai által teljessé legyen keresztény életünk, napról napra növekedjünk Isten és embertársaink szeretetében. Ezért kell nekünk keresztényeknek elköteleznünk magunkat, hogy együttműködünk a Szentlélekisten kegyelmével: egyrészt rendszeresen imádkozunk, templomba járunk és gyakran áldozunk, másrészt jóindulattal szeretjük embertársainkat, családunkban keresztény módon élünk és becsülettel teljesítjük kötelességeinket.
Sokan nem értik a rádió működését, mégsem kételkednek benne, hiszen működik. Sokan nem hisznek Istenben, de ha mi keresztények valóban keresztény módon élünk, akkor tudunk hitelesen tanúskodni arról, hogy az egy Isten valóban élő Isten: az Atya, a Fiú és a Szentlélek szeret minket, és mindnyájunkat meghív, hogy részesei legyünk szentháromságos, boldog, örök életének.

Dr. Rédly Elemér
városplébános