3. Magyar Keresztény Internet Konferencia
Sokkal nagyobb volumenű és gazdagabb az európai internetes
és benne az egyház és az információs társadalom kapcsolatát taglaló szakirodalom,
mintsem, hogy egyetlen előadás – és természetesen arról szóló beszámoló
– keretein belül minden részletre kitérő és alapos elemzésre elegendő idő, valamint hely állna rendelkezésre.
A közelmúltban, május 11-én, Budapesten megrendezett
3. Magyar Keresztény Internet Konferencia előadásai között Varga Csaba,
a Stratégiakutató Intézet Egyházak a tudástársadalomban címmel az egyházak
jövőbeni társadalmi szerepéről, követendő stratégiájukról, lehetőségeikről
tartott előadásában a keresztény egyházakra kidolgozott – az új világhelyzet
és informatikai fejlődés adta kihívások és lehetőségek viszonylatában.
Az új globális világhelyzet, az információs kor jellemzői, az új vallási-egyházi
kérdések, a digitális egyház "szolgáltatásainak" témakörökben többnyire
kérdésfeltevések és némely esetekben a válaszok keresésének keresztény
értékrend által meghatározott irányának meghatározására került sor az előadásban.
Az információs-kori Európa, a globális világhelyzethez viszonyított lokális
értékek felemelkedése által minden jel szerint – politikai szétszakítottsága
ellenére is – az egységegesítés felé halad. A különböző típusú és tartalmú
globalizáció – a funkcionális és szubsztanciális – elemzése révén feltevődik
a kérdés: lehet-e a lokális világ éden?
A keresztény ember feladatának kell hogy tekintse
az Isten teremtette világ új technológiával történő újrafogalmazását.
50-100 éven keresztül még az információ korát éljük
– amelyben nem a tudás és a kultúra a központi világmodell – , tehát amely
még nem "tudás-alapú". Egyelőre a pénzipar-központú társadalmunkban már
mutatkoznak jelei annak – Amerikában, Nyugat-Európában –, hogy a pénzipar
nem tart örökké. Az említett társadalmak már elindultak a neoliberális
gazdaságon való túllépés útján, egy olyan stádium felé, amelyben etikai
alapú gazdaság működik. (Magyarország számára egy ilyen jellegű átfogó gazdasági
program jelenthette volna a felemelkedést.)
Az egységes Európa államszövetsége nem csak politikai
és gazdasági szövetség lesz. Az EU jövője nem csak azon múlik, hogy a globális
versenyben képesek vagyunk felvenni a versenyt. A tudásközpontú EU folyamatos
lehetőségeket és garanciákat teremthet a keresztény állam meglétére - jelentette
ki az előadó.
A vázolt helyzetben a nemzetállam kérdése is hangsúlyossá
válik, abban az értelemben, hogy a tudásközpontú államok szövetségében
a nemzetek – köztük a magyar nemzet is – új lehetőségeket kap. A nemzetállamok
közvetítenek a globalizáció és a lokalizáció között. Amennyiben a protestáns
egyházak nemzeti egyházak (voltak), úgy fontos és érdekes feladatnak bizonyul
annak meghatározása, hogy a tudásalapú (ami különbözik az információstól!)
társadalmakban mi lesz a feladatuk.
Az új helyzet meghatározásához szükséges, új, "nyelvújítással"
létrejött fogalmak és kifejezések is elhangzottak az előadásban. Az információs
és tudástársadalom értelmezése során a tudás társadalmának elmélete meghatározásai
között a globlokál káoszrendszer egyensúlyban maradása mellett, többek
között a tudástermelés és a tudáskereskedelem dominanciája egyik jellemző
vonásként szerepel. A jövő új korszakait is meghatározta az előadó: 1999-2020(30)
az információközpontú társadalom, 2010-2050(70) a tudás- , majd a tudatközpontú,
míg a továbbiakban az egységközpontú társadalom következik majd. Ezek a
társadalmak a technológia-szegények és -gazdagok mintájára, ugyanúgy kitermelik
a szegényeket- és gazdagokat; koronként lesznek információ-gazdag és -szegény,
tudásgazdag és -szegény, tudatgazdag és -szegény emberek; ez utóbbi – a
tudás állapota és a tudat közötti különbség révén – megjelennek az istenélmény-gazdag
és -szegény emberek.
Mit kezdünk a tudás és a hit új találkozásával?
Hogyan osszuk jobban szét a tudást? Visszatalálnak-e az emberek a spirituális
életbe? Vallástalan spiritualitás, avagy Isten-központú vallásosság jellemzi-e
a ránk következő korokat?
A vita már most sem az ateizmus és a teizmus között
folyik. Egyháztalanított evangélizáció, evangélium nélküli egyház-szervezet, avagy új, szerepét és lehetőségeit
felismerő és használó egyház van születőben? Információs korba érvén az
emberiség, információs lesz-e az egyháza? Digitális egyház, intelligens
egyház? (Ez utóbbi kifejezés vita tárgyát is képezte a konferencián. Akadt
olyan résztvevő, aki a hagyományos értelmezési mód szerint, attól el nem vonatkoztatva,
a jelző – jelen egyházakra nézve – szerinte negatív kicsengését kifogásolta).
Még számtalan megválaszolásra váró kérdéskör említése
mellett Varga Csaba igazgató – aki egyébként a református és az evangélikus
egyházak információs-korra szóló, jövő-stratégiájával foglalkozó csoportnak
is tagja – hangsúlyozta, annak fontosságát, hogy a világ "e-fejlődését"
ne tétlenül szemléljük, hanem legyünk partnerek a fejlődésben, és ezáltal
a napi harcokon és gondokon felülemelkedve szövetségesei a világtörténelemnek.
Nagyon sok mai értelmiségi saját maga hozza hátrányba
magát azzal, hogy nem vállalja az információs-központú társadalommal való
szembenézést, annak eszközeinek, technológiájának megismerését, használatát
és alkalmazását. A jövő egyházának fontos, hogy maga is a történések előkészítői
között legyen. Az "intelligens egyház" Varga Csaba értelmezésében egyszerre
hagyomány- és jövőközpontú, dinamikusan, a presbiteri demokrácia elvein
valósítja meg küldetését, nem az eseményekkel való lépéstartásra igyekszik,
hanem azoknak az élére áll, hiszen az egy örök Állandó és Változatlanon
kívül, minden más megváltoztatható.
A Magyar Keresztény Portált Bogdányi Gábor, Pásztor
Miklós, Fehér János, Magyar Keresztény Internet Egyesület mutatták
be. A portál céljai és a létrejött szolgáltatásai bemutatása mellett kiemelték
a napi keresztény Lapszemlét (amelyen a cyberpress.sopron.hu egyházi témájú
cikkei is helyet kapnak).
A templom egere - Internetről lelkipásztoroknak címmel
Bogdányi Gábor, MKIE és Herjeczki Kornél, Harmat Kiadó ismertetés
a Széchenyi Terv keretében megvalósuló könyvkiadási projektet, amelynek
alkalmazása Sopronban a Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium (Líceum)
informatikus tanára, Babics Csaba vezetésével már beindult.
