CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2024. december 29., vasárnap, Tamás, Tamara napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

KultúrVáros  

Könyvajánló a Cédrus Art Club összeállításában

Lénárd Sándor: Völgy a világ végén
Magvető Kiadó, 2002

    “Szép szeptemberi, vagyis tavaszi délelőtt volt. Úgy éreztem, Háry János nyomán járok, eljuthatnék a világ peremére is, leülhetnék egy kicsit, és lóbálhatnám lábaimat a Semmibe… Az út mentén pálmalevéllel fedett kunyhó előtt egy öreg sváb szívta a kertjében termett dohány füstjét. Én sem vagyok mai gyerek, de valahogy diákos csínytevő kedvem kerekedett, megálltam, megszólítottam az öreget: “Jó napot, mondja csak uram, itt van a világ vége?” Az öreg nem haragudott, még csak nem is csodálkozott. “Nem, nincs itt. A épp oda kívánkozik, lovagoljon csak egy-két órát tovább!” Köszöntem, folytattam utamat. A kunyhók még kisebbek lettek, a fák még magasabbak.”
    Itt, a világ végén, a dél-brazil őserdőszéli házban talált otthonra e sorok írója, Lénárd Sándor. 1910-ben született Budapesten, Bécsben szerzett orvosi diplomát, a háború éveiben, a nácizmus elől menekülve, Rómában bújt meg, majd 1952-ben kivándorolt Brazíliába. Donna Irma völgyében, egy kis falu orvos-patikusaként halt meg 1972. április 14-én. A polihisztor szerző, költő, műfordító, kiváló zeneértő tizenhárom nyelven beszélt; a világhírt a Micimackó latin fordítása hozta meg számára. Könyveiben a jóízű mesélőkedv, a magával ragadó elbeszélő tehetség, a játékos képzelet a való élet tényeivel és szépségre való fogékonysággal ötvöződik.
    A Völgy a világ végén egy falu regénye önarcképpel. Lénárd Sándor az őslakosok és telepesek legendái közé rejti gondolatait életről, halálról, és megható emberséggel írja meg a honvágy természetrajzát.


Lawrence Norfolk: Vadkan képében
Athenaeum 2000 Kiadó, 2002
    Lawrence Norfolk 1963-ban született Londonban. A King’s College-ban folytatta tanulmányait, volt lexikonszerkesztő és a Times irodalmi mellékletének verskritikusa. A Lempriére-lexikon az első regénye (1991), mellyel egy csapásra világhírnevet szerzett, hiszen közel húsz nyelvre lefordították. Norfolk második regénye, A pápa rinocérosza (1996) szintén világsiker lett, s most Magyarországon is személyesen találkozhattunk vele a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendégeként.
    Új regénye időben két teljesen elváló, egymással csak gondolatiságában közös részre tagolódik. A történtekre pedig egy harmadik idősíkból, a közelmúltból tekint vissza. Az első rész antik görög mitológiai történetet dolgoz fel., a kalüdóni vadkanvadászat mítoszát. A vadászok első sorában ott volt Atalanté, a szűz vadásznő is, akinek szerelméért a vadászat vezetője, a kalüdóni király fia, Meleagrosz, és egy másik harcos, Melanión vetélkedett. Végül ők végeztek a vadkannal.
    A történet másik szála a 2. világháború előtti és alatti évekbe vezet. Három németországi zsidó fiatal, Solomon, Ruth és Jakob, az üldözés elől való menekülés különböző útját választja. Solomon álmot lát, melyben a görög hegyek között a partizánokkal Eberdhardt SS-tisztet üldözik (Eber = vadkan).
    Hogy végül is mi történt a háború alatt, azt az 1970-es évek Párizsában történtekből tudjuk meg. Az egymással meghasonlott Solomon, Ruth és Jacob azt kutatja, ki, mikor, mit tett a vadkan ellen – és egyáltalán létezett-e vadkan.


Sabján Tibor: Népi cserépkályhák
Terc Kiadó, 2002
    A magyar parasztság által használt cserépkályhákat mutatja be a szerző új kiadású könyvében. A tíz évvel ezelőtt megjelent munka kibővített változata most sok új rajzzal és fényképpel illusztrálva ismertet meg bennünket kiemelkedően gazdag kályhás hagyományainkkal. Betekintést nyerhetünk a középkori szemeskályhák, az újkori táblás kályhák és a nem nagy múlttal rendelkező csempekályhák kialakulásába, történetébe. Eközben feltárul előttünk a kályhák mindennapi használata, belső szerkezete és építésmódja. A könyvben külön fejezet foglalkozik a hagyományos csempegyártás részletes bemutatásával és a népi cserépkályhák mai alkalmazásának kérdéseivel.


Rainer Maria Rilke: Malte Laurids Brigge feljegyzései és más prózai írások
Fekete Sas Kiadó, 2002
    A főként osztrák költőként ismert prágai születésű, változó állampolgárságú, örök-hontalan Rilke életművében lényegesen nagyobb részt tesznek ki a prózai írások. Ez a válogatás a klasszikus művek mellett részben kevésbé ismert, részben magyarul még meg nem jelent írásokkal hívja fel a figyelmet a (közben kötelező olvasmánnyá lett) prózaíróra. “A XX. század legérzékenyebb emberének” e kötetbe gyűjtött szépprózai írásairól elmondható: költészet ez, Rilke-i költészet, prózában, s közben valódi próza – melyben furcsa, feszülten sejtelmes, drámai történetek játszódnak le.


Esterházy Péter: Javított kiadás
Magvető Kiadó, 2002

Álmomban azt magyarázom apámnak, miközben ő kezemre teszi azt a nagy, súlyos apakezét, hogy az a jó, ha megírom ezt a históriát, ezt a szót használom, históriát, úgy mondom, mint egy gyereknek a doktor bácsi, ne féljen, nem fog fájni, ez a legjobb megoldás. Mint valami betegségről beszélek a “dologról”, amiről senki nem tehet, és ő a szenvedő alanya. Hogy a kezét az enyémre tette, az olyan erős, jó érzés, hogy fel is ébredek. Nyolc óra van, gyorsan leírom (leírtam). Próbálok válaszolni arra a kérdésre, hogy milyen érzés vagy kedv vagy hangulat maradt bennem az álom után, de a jónak csak az emléke van meg, mostanra csak a fázás maradt, fázom.


Hermann Hesse: Narziss és Goldmund
Cartaphilus Kiadó, 2002
    “A mi gondolkodásunk szüntelen absztrahálás, elfordulás az érzékitől, a tisztán szellemi világ felépítésének kísérlete. Te azonban a legállhatatlanabbat, a leghalandóbbat fogadod szívedbe, és a világ értelmét éppen a mulandóban hirdeted. Nem tágítasz attól, ami veszendő, átadod magad neki, és odaadásod által magasztossá válik, hasonlatossá az Örökkévalósághoz. Mi, gondolkodók elvonatkoztatjuk Istentől a világot, úgy közeledünk hozzá. Te azáltal közeledsz Istenhez, hogy Teremtését szereted és újra alkotod. Ez is, az is emberek alkotása, múlékony mindkettő, de a művészet ártatlanabb.”
    Német nyelvterületen idén Hesse-évet tartanak, ünnepelnek a könyvbarátok. Bár sokan nem bíznak a kristálytiszta, metsző pontosságú, mégis kifinomult, érzékeny mondatokban fogalmazó német író reneszánszában, reméljük, nem lesz igazuk, s a Cartaphilus Kiadó által újra megjelentetett remekművek jó kezekbe kerülnek.

A könyvajánlót Molnár Tímea szerkesztette  
A könyvek megvásárolhatók Sopronban
a Vörös Cédrus, Mátyás király u. 34.
   Fekete Cédrusban, Bünker Rajnárd köz
   Cédrus Art Club, Fő tér. 6.
Tel: 99/ 506-115; 506-116
 
 



2002. május 28., kedd 19:31


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület