Nemzetközi Munkaügyi Konferencia - Hotel Sopron

Hét ország küldötteinek részvételével rendeznek nemzetközi munkaügyi konferenciát május 29 – 31. között a Hotel Sopronban.
A május 29-én tartott ünnepélyes megnyitón Dr. Gimesi Szabolcs polgármester köszöntötte a konferencia résztvevőit. Beszédében kiemelte a konferencián tárgyalandó témák fontosságát, Magyarország és Sopron Európai Uniós csatlakozásra való készülésének folyamatában. Véleménye szerint, az osztrák határ közelségének köszönhetően, Sopron jobban felkészült a csatlakozásra mint az átlagos magyar városok. Sopronban a vállalkozások negyven százaléka vegyes vállalkozás, és a teljesen külföldi tulajdonban lévő vállalkozások száma is jelentős.

Dr. Gimesi Szabolcs Sopron polgármestere

A térségre jellemző nagyon alacsony munkanélküliség annak is köszönhető, hogy sokan dolgoznak a szomszédos Burgenlandban, ez szab gátat a helyi ipari beruházásoknak. A polgármester arról is szólt, hogy nem osztja az osztrákok aggodalmait a magyar munkaerővándorlással kapcsolatban. Az uniós csatlakozás után, inkább az osztrák beruházók fogják foglalkoztatni Sopronban és környékén a magyar munkaerőt.

A Cyberpress kérdésére Dr. Kovács Géza a Nemzeti Foglalkoztatási Alap igazgatója elmondta, hogy a konferenciasorozat a kilencvenes évek elején indult osztrák kezdeményezésre, azzal a céllal, hogy egy-egy adott témában a többinél jobban ismerő ország átadhassa tapasztalatait a többi résztvevőnek. A munkamódszer szerint a munkaügyi szervezetek vezetői évente ültek össze és határozták meg az érdekesnek, fontosnak, aktuálisnak ítélt témaköröket. Az adott kérdéskörben a legtöbb eredményt elért ország vállalta fel a konferencia megszervezését.

A volt szocialista országok a nyugati, vagy a kelet-közép európai tapasztalatokat részesítették előnyben?

Egyrészt a volt szocialista országok munkaerőpiaca és a Munkaerő Piaci Szervezet – ahol nem volt munkanélküliség – eltér a nyugati országokétól, mert nálunk,  munkaközvetítésre nem volt szükség, más háttérrel indultunk, mint a nyugatiak, másrészt tapasztalatlanok is voltunk, mert a rendszerváltás után nem tudtuk, mi a teendő. De ugyanilyen gondokkal küszködtek a szlovákok, szlovének, csehek.
Az osztrák szomszédoknál más rendszer működött, ismerték a munkanélküliséget, alkalmaztak néhány megoldást, ezért ők a tapasztalataikat át tudták adni, így kerültek ebbe a tanácskozási körbe az Ausztriával szomszédos országok.

Az utóbbi időben kétévente tartunk főigazgatói értekezletet, először Ausztriában, majd Szlovéniában volt, remélhetőleg hamarosan Magyarországon is rendezhetünk hasonló találkozót. Szomszédolunk, próbálunk ötleteket átvenni, a belső képzés, közvetítés , munkaerő piac, statisztika területéről,  rendszeresen adatokat cserélünk. Itt nem születnek kötelező jellegű határozatok, mindenki azt használ fel a tapasztalatokból, amit a saját országában megvalósíthatónak tart.

A megbeszélések alapján országonként alkalmaznak technikákat, ajánlásokat tesznek, minisztériumok, civil szervezetek felé?

Minden országban, így Magyarországon is a Munkaerő Piaci Szervezet jelentős szerepet tölt be. A mai megbeszélésnek éppen az a témája, hogyan lehet a civil szervezetekkel együttműködni. A munkaerőpiacon annyi új szereplő jelent meg, hogy a Munkaerő Piaci Szervezet képtelen mindannyiukat kiszolgálni. Ezért úgy gondoltuk, hogy az lenne a leghelyesebb, ha bizonyos csoportok érdekeit nem a Munkaerő Piaci Szervezet képviselné elsősorban, hanem ezeknek a csoportoknak a saját  érdekképviseleti szervei. Itt gondolok a megváltozott munkaképességűekre, a romákra, pályakezdőkre és több más csoportra. Ezek gondjait az érdekképviseletek ismerik a legjobban és talán a megoldást is, de nem biztos, hogy képesek a megoldást egyedül megvalósítani. Elképzelésünk szerint a Munkaerő Piaci Szervezet, mint támogató mag köré csoportosulnának ezek a szervezetek.

A Workshop célja, hogy tisztázzuk melyik országban melyek a prioritások, milyen módon, milyen eredménnyel, kikkel működnek együtt a Munkaerő Piaci Szervezetek.

sztoth