CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2024. február 22., csütörtök, Gerzson napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

Egészség  

Az egészségügy ünnepe
 
    A soproni Erzsébet kórház dolgozóit Dr. Kósa Jenő osztályvezető főorvos "az anyák megmentője" mai méltó utódainak szóló köszönete mellett szólt az egészségügy jelenlegi nehéz helyzetéről is.
 

    Tisztelettel köszöntöm a Semmelweis napi megemlékezésen megjelent kolléganőket, kollégákat, valamennyi résztvevőt.

    A Semmelweis nap a magyar egészségügy legnagyobb ünnepe, Semmelweis Ignácnak a valaha volt legnagyobb és világszerte legismertebb magyar orvos születésének napja július 1. Ezen a napon emlékezünk meg eme kiváló orvosról, és tisztelettel hajtunk fejet az emléke előtt. Az Ő szellemi erkölcsi hagyatékának folytatásaként ezen a napon ismerjük el mindazok áldozatos munkáját akik 1-1 közösségben a legtöbbet tették a betegekért, a beteg ember gyógyításáért. Mindez nem véletlenül van így, hiszen S.I. olyan örökséget hagyott ránk, mely valamennyiünk előtt követendő példaként ragyoghat mindennapos gyógyító munkánkban.

Néhány percben emlékezzünk meg Semmelweis Ignác életéről, munkásságáról.
    1818. július 1-én született Budán, apja jómódú kereskedő volt. S. éles eszű engedelmes szorgalmas gyerek volt, aki kiválóan tanult. Piarista gimnáziumba járt majd 1837-ben kezdte meg tanulmányait a bécsi egyetemen. A jogi karon kezdett majd néhány hónap után személyes élmények hatására az orvosi karon folytatta tanulmányait. 1844-ben avatták orvossá majd ezt követően a bécsi orvosegyetem I. sz. szülészeti klinikáján helyezkedett el, előbb szülészmesteri majd sebész mütői oklevelet szerzett.
    Ebben az időben egész Európa szerte nagy számban szedte áldozatait a gyermekágyi láz, mely a szülő nők ezreit pusztította el gennyes méhgyulladás, hashártyagyulladás, gennyvérűség tünetei között. A nagy szülészeti kórházakban a kórjárványos méreteket öltött az otthon szülők körében csak szórványosan fordult elő. A betegség okát nem ismerték, mindenféle áltudományos magyarázat uralkodott.
    A kór a bécsi klinikán is szedte áldozatait, melybe a fiatal Semmelweis nem tudott beletörődni, nem tudott közömbössé válni a haldokló asszonyok szenvedésével szemben. Szenvedélyesen vetette magát a munkába, éjszakákat töltött a lázas haldokló betegek ágyainál Gyötrődött töprengett, kereste a láz okát és magyarázatát. Nappal dolgozott éjjel boncolt a betegség okát kutatva.
    Hamar megfigyelte hogy a bécsi egyetem I. sz, osztályán a kór egyes időszakokban nagyságrendekkel gyakrabban fordul elő mint a II. osztályon pedig a különbség csak annyi, hogy az I, osztályon az orvostanhallgatókat a II. osztályon a bábákat képezik. A döntő felismerés akkor tudatosult benne amikor az egyik kórboncnok kollégája boncolás során megsértette az ujját és ezt követően sepsisben meghalt. Ezt írja. ellenállhatatlan erővel tódult lelkem elé « azonossága annak a betegségnek, melyben Kooletschka elhunyt azzal a betegséggel, melyben annyi sok száz gyermekágyast láttam
elpusztulni."Rádöbbent hogy a betegséget az I. sz. intézetbe a boncolásokat végző orvostanhallgatók viszik át, mégpedig a kezükre tapadó hullarészek révén.
    A felismerés a szívébe markolt, mardosó önvád vett rajta erőt, hiszen sok esetben ő maga oltotta a szülő nőkbe kórbonctani boncolásai után a halálos kórt. Épp az ő fáradhatatlan szorgalma kutató vágya segítő szándéka ölte meg a szülő nők tucatjait, százait.

    „Felismerésem következményeként meg kell vallanom, hogy csak az Isten tudhatja azoknak a nőknek a számát, akiket idő előtt én küldtem a sírba."
Lázasan kereste a módot hogyan lehetne megelőzni a fertőzés átvitelét. A megoldást a boncolások után a kezeken maradó „ hullaszag „ / nem ismerik a baktériumokat!!/ eltüntetésében látta, kereste azt a szert amivel ez eltüntethető, és ezt a klórmész oldatban találta meg.
    A főnökével vívott csaták után bevezette hogy a kórtermekbe való belépés előtt mindenki számára kötelező volt a klórmeszes kézmosás. Az eredmény lenyűgöző volt néhány hónap alatt a gyermekágyi láz gyakoriságát 3% alá csökkentette a korábbi 20-30 %-kal szemben.
    Egy újabb megfigyelés döbbentette rá arra hogy a fertőzés oka minden bomló szerves anyag lehet.  méhrákos nő története/ amiből levonta a következtetést hogy minden egyes vizsgálat előtt kötelező a klórmeszes kézmosás.
    Semmelweis téziseit kortársai néhány kivételtől eltekintve főleg a német nyelvterületen nem fogadták el. Felháborítónak találták a tényt, hogy a fertőzés oka a szülészek piszkos keze lenne hiszen valamennyien úriemberek mondták. Részben a szakmai meg nem értés, részben az 1848-49-es bécsi eseményekben vállalt szerepe miatt 1850-ben Bécset elhagyni kényszerült. Pestre költözött, ahol előbb a Rókus Kórház főorvosa, majd a pesti egyetem szülészetének professzora lett 1855-ben. Itthon is bevezette a klórmeszes kézfertőtlenítést, melynek meg is lett az eredménye hiszen a gyermekágyi
halálozást 1 később 0,25 % alá sikerült csökkentenie. Gondoljunk bele micsoda óriási eredmény ez, amit túlszárnyalni csak napjainkban, 150 évvel
később a modem mikrobiológiai ismeretek és az antibiotikumok széles tárházának birtokában
tudott az orvostudomány!!!
    Magyarország sokkal nyitottabbnak bizonyult Semmelweis tanaival kapcsolatban, sok kórházban bevezették módszerét, ami látványos eredményeket hozott.
Semmelweis éveken át kemény harcot folytatott igazáért de felismerését sajnos csak későn 1860-ban publikálta könyv formájában német nyelven barátai Balassa és Markusovsky nyomására.
    A kor vezető nyugati szülészeivel kemény szócsatákat vívott. Egy helyen ezt írja egyik neves bírálójának aki kíméletlenséggel vádolta: „én ellenfeleimmel szemben nem kíméletlenül szállottam síkra, mert véleményem szerint még megközelítően sem jeleztem a bűn nagyságát .melyet elkövettek."
    Máshol szinte könyörögve kéri a vezető szülészeket gyakorlatának bevezetésére-„kérem tegye magáévá tanításomat, esküszöm önnek, egy életre szóló vigaszt és elégtételt talál a szülőanyák boldog mosolyában és az üres hullakamrákban." Szentül és megingathatatlanul hitt igazában amikor ezt mondja: „ enyém lesz az igazság
mégpedig mindaddig, amíg nő szülni fog. A meg nem értés az állandó visszautasítás, a sorozatos támadások igen megviselték az érzékeny idegrendszerű     Semmelweist.l865-ben Bécsbe szállítják barátja ideggyógyintézetébe ahol 1865-augusztus 13.-án meghal. A sors iróniája hogy éppen abban a betegségben ti. sepsisben halt meg, mely ellen egész életében küzdött. Az egyik utolsó műtétjeinek egyikénél megsebezte a kezét és vérmérgezést kapott.
    Halálát követően mély hallgatás vette körül tanításait, melyek csak évtizedekkel később érvényesültek, amikor felfedezték a gyermekágyi láz kórokozóit, a bakteriológia tényei bizonyították be Semmelweis igazát. Ekkor ismerték el világszerte érdemeit és illették azzal a jelzővel)amelyet már életében működésével kiérdemelt: "SEMMELWEIS AZ ANYÁK MEGMENTŐJE."
    Napjainkban Semmelweis Ignác Fülöp a legismertebb magyar orvos, világszerte ismert és elismert, a nemzetközi orvostörténeti irodalom a valaha élt 10 legjelentősebb orvos közé sorolja. Az egyik neves orvos történész szerint ma Semmelweist az „ az orvostudomány egyik mártírjának tekintjük a legragyogóbb nevűek egyikének akinek minden szülő nő tartozik valamivel „ Semmelweis 29 évesen tette meg felfedezését. Felismerte a kórokot és a védekezés módját, ami nem más mint a fertőzés megelőzése.......az ASEPSIS. Ezzel nem csak a szülészetet és nőgyógyászatot érintette, hanem kihatott a sebészet, sőt az egész orvosi gondolkodás fejlődésére. A nosocomialis fertőzések megelőzésének elve és elmélete megegyezik Semmelweis tanításaival, az elv változatlan, pusztán a nomenklatúra és a módszerek változtak.

    Mi az üzenete Semmelweis életének és munkásságának számunkra az egészségügyben dolgozó emberek számára?
    Szorgalmas, kitartó, lelkiismeretes munka, önzetlen segíteni akarás mely a betegeink javát és gyógyulását szolgálja.
    Lássuk be hibáinkat és azokon merjünk és tudjunk változtatni, következetesen álljunk ki igazunk mellett és akkor erőfeszítéseinket siker koronázza. Legyünk kitartóak és állhatatosak(tevékenységünket csak egy dolog vezérelje: a segíteni akarás.
    Sokan vagyunk még az egészségügyben akik a napi munkájukat ezen vezérfonal mentén végzik bár őszintén meg kell vallani hogy ezzel ebben az országban már sokan, sokféleképpen visszaéltek és visszaélnek napjainkban is.
    Minden jelenlévő előtt világos, hogy az egészségügyi problémái megoldatlanok, alulfnanszírozottság, szervezetlenség pazarló nem megfelelően ellenőrzött gazdálkodás a dolgozók túlterheltsége, anyagi és erkölcsi megbecsülésének hiánya, hogy csak néhányat említsek a problémák közül.
Az utóbbi években csak azt lehet hallani hogy sok az ágy, sok az orvos, sok a nővér. Mindannyin tudjuk hogy ez nem igaz, mindez kevés. Persze ha kizsákmányoljuk az eü. dolgozókat, visszaélünk azokkal az előbb említett, és a Semmelweisi örökségből maradt értékekkel(amelyek mindennapi tevékenységünket áthatják; még azt is mondhatjuk hogy mindez sok. Csakhogy akkor becsapjuk saját magunkat. Ha a kor mai elvárásainak megfelelő ellátást és ennek megfelelő munka-, és életkörülményeket akarunk biztosítani kiderül hogy mindez kevés.

    Minden nálunk fejlettebb és gazdagabb országban már rég felismerték, hogy bár az egészségügy mindenhol óriási pénzeket emészt fel,, de azt is tudják hogy óriási hasznot hajt a társadalom számára.
Egy egészséges, boldog, munkaképes társadalom sokkal többre hivatott mint egy beteg, depressios, csökkent munkaképességű jövőkép nélküli társadalom.
Remélhetőleg mindezt politikai vezetőink is felismerik, valóban tesznek is az ügy érdekében annyi be nem váltott ígéret, mondhatni hazugság után.
Bízzunk eme kedvező változásokban és tekintsünk optimistán a jövőbe.
 

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
 

    Dr. Payer Erzsébet alpolgármester a város nevében gratulált az kitüntetetteknek, hangsúlyozva, hogy a privatizációs lehetőségek megteremtése mellett, az egészségügy finanszírozásában a központi költségvetésnek is részt kell vállalnia.
    Semmelweis életének és munkásságának üzenete a tennivalókat is tartalmazza: az önzetlen segíteni akarás szándékával végzett szorgalmas, kitartó, lelkiismeretes munka, a hibákon való változtatás, az igazság melletti következetes kiállás. Ezek az elvek vezérelték mindazokat, akiknek a tegnapi napon munkáját elismerésekkel, jutalmakkal köszönték meg.
 
    A 2002. évi 40 éves törzsgárdatagoknak szóló emléklapokat Dr. Rohonyi Béla, Németh Fábiánné, Györkös Józsefné, a 35 éves törzsgárdatagokét Dr. Scherfel Tibor, Balikó Istvánné, Sági Istvánné, Vígh Sándorné Kocsis Jánosné, Nagyné Móricz Edit, Pájer Mária, Balla Józsefné vehették át. A továbbiakban 30 éves törzsgárdatagságát igazoló emléklapot Süléné Németh Katalin, Németh Judit, Dévainé Jakab Ildikó, Lantos László, Dr. Frank János, Dr. Málly Judit, Singerné Borsetzki Ildikó, Oltyán Mihályné, Puskás Sándorné, Kocsis Ferencné kapta meg. 20 éves törzsgárdatagok: Dr. Németh József, Dr. Baranyai Ilona, Szegedi Lászlóné, Szabó Istvánné, Sárvári Gabriella, Bartalos Ernőné, Trinkl Gerhardtné, Wödlné Balogh Éva, Csegény Mária, Dr. Fazekas Zoltánné, Varga István. A továbbiakban a 10 éves törzsgárda tagjait köszöntötték: Dr. Kardos János, Dr. Gelencsér Éva, Dr. Szikszai Zoltán, Boros Ferencné, Nagyné Szarka Zsuzsanna, Farkas Henrietta, Frühwirthné Payrits Marianna, Veres Andrea, Menyhárt Tiborné, Karsai Éva, Szabó Ágnes Farkas Edit, Farkas Mónika, Farkasné Hollós Andrea, Rózsadombi Lászlóné, Jakabné Szabó Anna Mária, Rikker Imre, Koloszár Gabriella, Ragatsné Pusztai Julianna, Bartalné Csete Beáta, Hadarits Erzsébet, Molnár Lászlóné, Nagy Attila, Bereczki Sándorné, Völgyi Gyula, Bertalanfy Miklósné, Horváth Antalné, Gazdag Etelka.
Dr. Tiboldi Zoltán, Dr. Varga József és Dr. Németh József főorvosi, valamint Dr. Szalai Orsolya adjunktusi előreléptetéséről szóló okiratot vette át Dr. Varga Péter főigazgató főorvostól.
    A Soproni Erzsébet Kórház Kiváló Munkatársa elismerésben részesült: Dr. Szabó Ágnes, Dr. Berkes Sándor, Hegedűs Erzsébet, Szalayné Baranyai Sarolta, Patyi Sándorné, Nagy Attila.
    Döbrösi Imréné negyven, Lantos László harminc, Kocsis Ferencné huszonöt éves jubileumi jutalmat kapott.
 
 

B.T.É.



2002. jĂşnius 29., szombat 12:43


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület