MÁÉRT-zárónyilatkozat, vélemények, kommentárok
 

MÁÉRT

    Nem sokaság, hanem lélek?
    A Magyar Állandó Értekezlet július 17-én Budapesten megtartott ülésén Markó Béla szövetségi elnök a mellékelt szövegben ismertette az RMDSZ álláspontját
A legutóbbi népszámlálási adatok azt mutatják, hogy körös-körül a Kárpát- medencében ma kevesebb magyar él, mint ezelôtt tíz esztendôvel. Hol vannak ezek a magyarok? Magyarországon, mondhatná valaki, és ez részben igaz is, csakhogy tudomásom szerint ebben a tíz esztendôben Magyarország lakossága sem növekedett, hanem csökkent. Kevesebben vagyunk hát Romániában, Szlovákiában, Vajdaságban, Kárpátalján vagy Horvátországban, és egyáltalán nem lettünk többen Magyarországon sem.
    Tudom, persze, európai tendencia ez, nem lehet egykönnyen változtatni rajta. Különben is „nem sokaság, hanem lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat" vigasztalhatnánk magunkat fennkölten, vagy ha a népiesebb szájtartás tetszik nekünk, akkor foghegyrôl odavethetjük: "kicsi a bors, de erôs".
    Nos, ez bizony nem így van!

(Romániai Magyar Szó)

A folytonosság csinálói

    A Máért békésnek nevezett ülése után akár azt is mondhatnók: tegnap két politikus, két beszéd együtt mondta el, mi is az a folytonosság a történelemben.
    Az egyik politikus: Medgyessy Péter. Láthatóan nehéz volt neki e szerep: nem is tudott mást mondani, mint a határon túli magyarokkal kapcsolatos MSZP-politika eddigi közhelyeit, az „ahogy lehet” bethleni igazságát, s ezt megtoldotta a Magyar Nemzet Házának ötletével, valamint néhány olyan kezdeményezéssel – a tudós magyarok, valamint a vállalkozásban sikeres magyarok találkozójával –, amelyet a Magyarok Világszövetsége lényegében már rég gyakorlattá avatott.
    A másik politikus: Markó Béla. Az RMDSZ első emberének kétségtelenül volt mondanivalója, s határozott fogalmazásmódja távolról sem az RMDSZ-politika eddigi közhelyeiből, hanem a történelmi fordulópont értelmezéséből fakad. Abból, amit Markó most kendőzetlenül kimondandónak tart, azaz – tetszik, nem tetszik – a magyarországi fejlődés és az erdélyi megmaradás érdekei ma egymással ellentétesek. Közös stratégia pedig csakis ezen ellentét józan belátásával és nyílt kezelésével lehetséges.
    A tíz pont, amelyet az RMDSZ elnöke az új stratégia kidolgozásának alaptételeiként megfogalmazott, úgy tűnik, egybecseng azokkal a konkrét javaslatokkal – Közép-európai Híd Alapítvány, Ady Endre-ösztöndíjrendszer, szórványkollégiumok –, amelyekkel az új magyar kormány irányt kíván szabni határon túli magyarokkal kapcsolatos politikájának. Úgy is mondhatnók: a Máértnek az MSZP–SZDSZ-kormány számára kissé üres formájába az RMDSZ új felismerései öntöttek tartalmat, s a reflexek, szándékok és új felismerések e találkozásából egyfajta folytonosság került ki győztesen. Az a folytonosság, amely továbbra is fontos stratégiaformáló fórum- és műhely-szerepet biztosít a Máértnek, és az a folytonosság, amely továbbra is kiemeli a magyar–magyar kapcsolatokat a múlt örökségétől szabadulni még nem mindig tudó szomszédságpolitika kötöttségeiből.

(Bakk Miklós Krónika, Kolozsvár)

MÁÉRT: az anyaországi támogatások átláthatóbbak lesznek és bővülni fognak
Változik a státustörvény

    A zárónyilatkozat szerint a törvény működésének féléves tapasztalatai, Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásai és a velencei bizottság ajánlásai alapján kell módosítani a jogszabályt, a javasolt módosításokat a MÁÉRT intézményi keretében tekintik át. A résztvevők fontosnak tartják, hogy növekedjen az anyaországi támogatások szintje és átláthatósága. Támogatják a magyar kormányt abban, hogy az ehhez szükséges feltételek biztosítása érdekében tárgyalásokat folytasson az érintett államok képviselőivel.
    A zárónyilatkozat ezen mondata különösen érdekes a szlovákiai magyarság szempontjából. Kovács László magyar külügyminiszter szerint a MÁÉRT következő ülésére szeptember végén vagy október elején kerül sor, addig a magyar kormány kétoldalú tárgyalásokat folytat a szomszédos érintett országok, a határon túli magyarság és a magyarországi ellenzék képviselőivel, s ezután egy kompakt anyagot nyújt be az értekezlet elé. Egyébként a MÁÉRT ötödik ülését – a szocialista kormány hatalomra kerülése után az elsőt – Medgyessy Péter magyar miniszterelnök nyitotta meg. Életbe vágóan fontosnak nevezte a MÁÉRT munkáját, hangsúlyozta, a határon túli magyarokért a szomszéd országok provokálása nélkül kell mindent megtenni. A résztvevők szerint ez volt az eddigi egyik legbékésebb MÁÉRT-ülés. A miniszterelnök szerint a magyar kisebbségek ügye a magyar nemzet ügye, ami pártokon felül áll.
    A határon túli magyarok támogatták a magyar kormány szándékait. A résztvevők azonosan gondolkodnak arról, hogy a határon túli magyaroknak a szülőföldjükön kell maradniuk, s ott kell megtalálniuk boldogulásukat, megmaradva magyarnak. Medgyessy szerint kormánya arra törekszik, hogy a támogatási rendszer áttekinthető legyen, s hogy a határon túli szervezetek jobban beleszólhassanak abba, kik kapják a pénzeket. Kovács László külügyminiszter szerint a kiszámíthatóság és az áttekinthetőség miatt a költségvetésben kell rögzíteni a határon túlra szánt támogatások nagyságát. Medgyessy Péter a kedvezménytörvényről azt mondta: a jogszabály szellemiségét meg kell őrizni, de biztosítani kell, hogy valódi kötődést jelentsen, ne csak formálisat, s ezzel a résztvevők is egyetértettek. A jogszabály valószínűleg szeptember második felében vagy október elején módosulna.
    Bugár Béla, az MKP elnöke hangsúlyozta: a határon túliak biztosítékot kaptak a magyar–magyar viszony, a jószomszédi kapcsolatok folytonosságára, valamint az euroatlanti integráció támogatására Budapest részéről. Bugár szerint bizalomerősítő, hogy a magyar kormány szervezeteket, és nem személyeket hívott meg a tanácskozásra, s hogy a támogatási rendszer bővülni fog, és átláthatóbb lesz. Az MKP támogatja a törvény olyan irányú módosítását, hogy a jogszabály eredeti célja és a kedvezmények ne csorbuljanak.
    Markó Béla, az RMDSZ elnöke hangsúlyozta: a kedvezménytörvényt úgy kell módosítani, hogy az megfeleljen a szomszédos országoknak és a velencei bizottság ajánlásainak. Medgyessy Péter bejelentette: kezdeményezik a Magyar Nemzet Házának létrehozását, hogy egy éven belül rendezzék meg a tudós magyarok, valamint a gazdaságban sikeres magyarok találkozóját. (mono)

(Pozsonyi Új Szó)

Tőkés: én ebből a közös nyelvből nem kérek

    Tőkés László erdélyi püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke törvénytelennek tartja, hogy nem hívták meg a Máértra, de mint mondja: egyébként sem kér ebből a közös nyelvből.
    /Fotó: Dezső Tamás /
    Hogyan értékeli, hogy nem hívták meg a Máértra?
    Az RMDSZ alapszabálya szerint a szervezetet elkötelező bel- és külföldi képviseleti joggal rendelkezem. Tizenkét év óta velem ilyesmi nem fordult elő Magyarországon. Romániában 1996 óta kihagynak például a kormánytárgyalásokról. Az RMDSZ fényesen teljesítette azt a román feltételt, hogy engem szorítsanak ki a vezetésből. Ami most Magyarországon ért, az teljesen törvénytelen, olyan testületből szorítanak most ki, amelynek létrehozásában vezető szerepem volt az összmagyar találkozók megszervezésével. De nem is kívánkozom abba az öttagú delegációba, amely az RMDSZ-t képviseli. Ezen urak többsége ugyanis a barikádok másik oldalán állt 1989-ben, és nem képviselik az erdélyi magyarság többségét. Az egyik szenátor, Elena Ceausescu kutatóintézetének egyetlen magyar tagja volt, a másik szenátor 1989-ben nem vállalta a temesváriak jogi képviseletét a hatalommal szemben. A delegáció vezetője pedig a hírhedt Hajdú Viktor vezette Igaz Szó szerkesztője volt. Ezek az urak mindenkit kiszorítottak, aki nem alkalmazkodott a román posztkommunista hatalomhoz. Most Bukarest és Budapest közös nyelven beszél - ahogyan azt Medgyessy Péter Kolozsváron is mondta -, de én ebből a közös nyelvből nem kérek. Viszont ott a helyem a Máértban, mert én a magyarság választott, jogos képviselője vagyok.
 
    Nem gondolja, hogy az ön állva maradása összefügg azzal is, hogy a magyar kampányban szerepet vállalt jelenlegi kormánypártokkal szemben?
    Gondolom, hogy van összefüggés. De itt a magyarság képviseletéről van szó. Tagja vagyok az RMDSZ operatív tanácsának. A választások után pedig félreteszem a politikai preferenciáimat, és képviselem az erdélyi magyar érdekeket.

    Ilyen belső konfliktusok után nem gondol arra, hogy lemond az RMDSZ tiszteletbeli elnöki tisztéről?
    Református püspök vagyok és nekünk az az elvünk, hogy az egyházon belül kell megoldani a konfliktusainkat. Én csak akkor lépek ki, ha kitaszítanak. Mindent elkövetnek Markó úrék lemondásom érdekében, de ezt az örömet nem szerzem meg nekik.

(Újvári Miklós Magyar Nemzet)
 

Tőkés nem kapott helyet az RMDSZ küdöttségében

    Furcsállom, hogy a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) egyik létrehozójaként és az RMDSZ magas szintű külképviseleti jogokkal rendelkező tiszteletbeli elnökeként kihagytak a budapesti tanácskozásra érkezett romániai magyar küldöttségből - nyilatkozott Tőkés László királyhágómelléki református püspök szerdán a sajtó képviselőinek.
    A Páneurópai Piknik, 89 című kiállítás megnyitójára Budapestre érkezett Tőkés László úgy látja, a Máért szervezői találtak egy olyan formulát, amely szerint a meghívás nem személyeknek, hanem szervezeteknek szól és azok joga dönteni a delegáltakról.
    Hozzátette: az RMDSZ őt nem vette be öttagú küldöttségébe.
- A delegáció jelenlegi összetétele mellett nem kívánkozom az értekezletre, viszont kötelességemnek érezném, hogy ott legyek, már csak azért is, hogy az politikailag ne egyszínűsödjön, és hitelesen tükrözze a határon túli magyar opciókat és érdekeket - mondta a püspök a Terror Háza múzeumban a tárlat megnyitója után az MTI-nek.
    A Máért-delegáltak kiválasztása kapcsán Tőkés László úgy fogalmazott: "egy politikai kizárólagosságnak lehetünk tanúi, tágítják a kört a kifejezetten MSZP-SZDSZ-barát irányban, és szűkítik a nemzeti politizálás irányában".
    Azt mondta, rendre kiszorítják őt a politikai küzdőtérről és ennek tulajdonítható az is, hogy nem vesz részt az értekezleten.
- Biztos tudomásom van arról, hogy 1996-ban, amikor az RMDSZ a román kormány része lett, Bukarest egyik titkos feltétele volt: engem szorítsanak ki az erdélyi magyar politikából - mondta.
    Megítélése szerint most ugyanez a folyamat megy végbe: a Medgyessy-kormány felhívta az RMDSZ-t, hogy ne delegálja őt.
- Az RMDSZ ennek készséggel eleget tett, hiszen az RMDSZ er?teljesen balra tolódott, a posztkommunista román kormány szövetségese - hangzott Tőkés László értékelése.
- A romániai magyar politikai élet egyre inkább egyneműsödik és osztályellenségként szorítják ki a magamfajta kisebbségi nemzetpolitikai felfogású személyeket - mondta a református püspök.
    Tőkés László hangsúlyozta, nem a baloldallal van baja, hanem az utódkommunista jelleggel, a baloldali értékeket tiszteli, viszont az utódkommunista visszarendeződésnek nem híve.
- Ha 1989-ben a hallgatás falát kellett döntögetni, akkor most a kifinomult hazugságok falát kell kikezdeni - vélte az erdélyi püspök, aki szerint régen a sajtó tilalmi úton érvényesítette a hatalom akaratát, amelynek a megjelenítése most csomagolás kérdése.
- Új helyzetben vagyunk, tovább kell folytatni azt a szabadságharcot, amelyet 12 évvel ezelőtt kezdtünk el - fogalmazott Tőkés László.
 
Újvidéki Magyar Szó- (MTI)