CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2024. május 21., kedd, Konstantin, András napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

Szomszédvár - Régió  

Zakatol a vonat

Új felszálló?


Kedves Ivan! Szeretett Mindannyian!


- Na, persze, hogy szerdán is kellett utaznom, amikor a Sziget kezdődött, tele volt a vonat.

- Te! Hogy milyen hajakat lehet látni Pesten!

- Hát nem összefutottam egy másodikig volt gimis évfolyamtársammal?! Apjának most van a huszonöt éves érettségi találkozója, elment rá, anyja meg gyorsan elengedte a srácot... Így tudott kijutni a Szigetre. Meg pénzt is kapott. Azt mondta neki az anyukája: a szocializmusban nem volt ilyen, ment volna ő is fiatalkorában, hát legalább menjen a fia, csak vigyázzon magára.

- Új felszálló?

- Te! Előttünk a harmadik fülkében egy palinál van egy kaméleon. A fülem hallatára mondta, hogy a feleségének vette, mert nincs gyerekük. Ember! A nő most majd a kaméleont fogja pelenkázni?!

- Idenézz! Itt a csecsemőkori képem. Na? Ezzel aztán végképp nyert ügyem lesz. Megmutatom, hogy ilyen lesz a kisfiam is, akkor azt mondja nevetve: Hüülye! Aztán már rendben is vagyunk. Na? Mondjuk... próbálni még nem próbáltam... csak... így képzelem. Így szeretném. De tényleg! Hát nem lenne jó egy ilyen kissrác? Akár a gyest is kiveszem vele!

- Táborfalvára is el kéne menni. A katonai bemutatóra. Azt mondják, tök modern cuccok lesznek... Jól van, na! Nekem nem volt genny a katonaság. Én bírtam. És? Amerikában dicsőség. Nálunk nem? Mi is NATO-tagok vagyunk már végre! Röhöghettek: én március 12-én ki szoktam tenni a kokárdát, és mellé egy kis amerikai zászlót is a kabátomra vagy pulóveremre. Persze, mindenki azt hiszi, március 15-ére van, előre... és fogalmuk sincs az egészről. Nekem szent az a nap, amikor NATO-tagok lettünk.

- És nemcsak azért olyan kopárak a görög hegyek, mert a hajóépítéshez az ókorban kivágták a cédrusokat, hanem azért is, mert a kecskék felmásznak a fára, és lelegelik a kevés megtelepedni képes fa rügyeit is. Meg mindent lerágnak... Komoly! Láttam!

- Ember! Láttam egy olyan király laptopot!!

- És komolyan majdnem megfejtem azt a tehenet, de egyszerűen olyan nagy volt a szeme, és olyan közelről nézett rám, hogy... amiatt nem bírtam elszánni magam. Pedig olyan szép a szempillája egyébként...

- Nagybátyám fatelepén vagyok kizsákmányolt segédmunkás nyári munkaként. Az öcsém meg vígan horgászik a nagyszülőknél! Pedig alig fiatalabb nálam. Hm. Persze, neki nincsenek is olyan céljai, mint nekem... Nem, nem mondom meg. Utazás. Ennyi - de hogy hová, azt nem mondom meg. Babonás vagyok. Akkor nem sikerül.

- Voltam egy antikvár könyvvásáron, és vettem egy Baktay Ervin-könyvet, a címét nem tudom pontosan, de horoszkópokról és készítésükről szól. Jó régi, na persze, reprint, de... Érted?!

- És elkezdtem japánul tanulni. Arigato köszönöm, sayonara viszlát, mori erdő, kaze szél, kami isten, úgyhogy a kamikáze az igazából a szél istenét jelenti. Az egy, az meg ics, ha jól emlékszem. Ojaszüminaszai - azt hiszem, ez a jó éjszakát. Szóval jó. De ez mind csak szóban van, az unokahúgomtól, aki ott volt kint hónapokig ösztöndíjjal. Hogy az írást megtanulom-e és mikor, arról fogalmam sincs, mert csak munkába menet meg onnan jövet tanít. Gyalog megyünk, igaz, több idő, de klasszul tanít. Azt nem tudom, hogy én mivel tudnám viszonozni, illetve mikor, mert azt mondta, meg akarja tanulni tőlem a faesztergálást... de hát az nem megy járkálva... és a nyáron minden napom be van programozva. Pedig tök rendes, hogy miattam elpazarol egy csomó pihenőidőt... szóval muszáj valamivel viszonozni.

- Úgy vannak ezek, hogy ahány gyerek, annak annyi apja volt, mert az asszony mindig elvált. A középső lány tartja fenn a családot simán, mármint ő a háziasszony. Az anyja állandóan a mikroszkópjaival meg a rovarjaival van elfoglalva, de a legújabb férje is valami ilyesmi manus, szóval a gyerekek csak nőnek, akár a dudva. Ha nem lenne az a pap, ja, azt hiszem, püspök, hát simán bunkók lennének. De a püspök minden pénteken várja őket, zenélnek, beszélgetnek, minden... szóval klassz. És nem igaz, hogy egy római katolikus papnak semmire nincs ideje!!

- Eddig nagyon rühelltem, miért jönnek ide az erdélyiek, de ma, idefelé, a vonaton beszélgettem egy sráccal, öt éve él itt, és eszméletlen, miket mondott, hogy Erdélyben nincs infrastruktúra, nem tanulhat ott, ahol akar, alig lehet elhelyezkedni... Jó fej volt. Matematikus lesz, azt hiszem... Illetve: ő mondta úgy, hogy azt hiszi, mert lehet, hogy katona. Még nem tudja. De tényleg nagyon jó agy volt! Mutatott fényképeket. Most épp onnan jött, a nagyszüleitől. Digitális kamerával is dolgozott, diákat is csinált meg fekete-fehér képeket is, sőt, ember, még fametszetet is!! Bicajjal ment. Komolyan!! Egész fel Máramarosszigetre. Igen, igen. Az aztán terep! Ott kéne Tour de Transsylvániát csinálni!

- Mondtam, hogy el fog dőlni! Folyik, te ütődött! Állítsd fel azt a bőröndöt, de rögtön! Agyament. Anya agyonver, mit csináltál a klassz bőrönddel! Ezt akarta vinni, amikor a szimpóziumra megy Párizsba! Nem is engedik fel a repülőre ezt a mocskot!!!

- Halló! Te vagy? Aha! Vonaton. A Szigetről jövök. Te! Tegnap láttam a Gábort! Igen! Ott biciklizett az utcánkban! Ja! Úgy látszik, itthon van. Okvetlenül fel fogom hívni, hátha tudja már, hol és mikor adjuk még elő a Passiót.

- Új felszálló?

- gyöngyös -



2002. augusztus 03., szombat 02:08


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület