Terjed az agyhártyagyulladás Romániában

– TERJED AZ agyhártyagyulladásos fertőzés Romániában. A legsúlyosabb helyzet Jászvárosban (Iaşi) alakult ki, ahol június óta több mint kétszáz megbetegedést regisztráltak. Az orvosok megállapították, hogy legtöbben a háztartási szeméttől és a vízhiánytól szenvedő városnegyedekben betegedtek meg. Suceava megyében az éppen zajló, nyári hőközpont-karbantartási munkák súlyosbítják a helyzetet. Botoşani megyéből eddig 66 fertőzést jelentettek, itt az utóbbi napokban a mentők folyamatosan vittek betegeket a kórházakba. A járvány Vaslui, Galaţi, Constanţa és Prahova megyékre is átterjedt. Máramarosban július 30. óta mindössze hat esetben lépett fel a a fertőzés, többnyire gyermekeknél és fiataloknál (hárman közülük felsőújfalusiak). A nagybányai Járványkórház fertőző osztályának főorvosa, Viorica Cherecheş szerint egy, a nyári és őszi időszakban többé-kevésbé rendszeresen jelentkező, szövődményeket nem okozó betegségről van szó, tünetei a hirtelen jelentkező láz, hányinger, szédülés, izületi fájdalmak és levertség. A hatóság arra kérte a járvány sújtotta területek illetékeseit, állítsák vissza a vízszolgáltatást, valamint végezzék el a közterületek fertőtlenítését. Felhívták a lakosság figyelmét, hogy gyakran és alaposan mossanak kezet, csak friss és megmosott gyümölcsöt fogyasszanak, s ne fürödjenek egészségügyi szempontból nem engedélyezett fürdőhelyeken.

– A ROMÁN és magyar külügyminiszter múlt hét végi tárgyalásai szerint az aradi parkban kapna helyet magyar részről a Szabadság- szobor, míg román részről az 1989-es forradalom hőseinek emlékműve. Utóbbi elkészüléséig a Szabadság-szobor szétszerelt darabjait kiszállítják a várból és átadják megőrzésre a minorita rendháznak. Csergő Ervin atya, minorita rendházfőnök elmondta: értesítették a szobor átszállítási lehetőségéről, és felkérték, találjon számára egy biztonságos tárolási helyet, ahol felügyelet mellett a közönség is megtekinthetné.

– A MAGYAR egyházaknak komoly szerep jut az anyanyelvi oktatásban, a szociális problémák orvoslásában, ami elősegíti, hogy a romániai magyarság önazonosságát megőrizve gyarapodjon szülőföldjén – állapították meg azokon a találkozókon, amelyeket Martonyi János magyar külügyminiszter tartott Nagyváradon a református és katolikus egyház vezető képviselőivel. Martonyi János megerősítette: az őszszel induló partiumi keresztyén egyetem megindításához és működtetéséhez a magyarországi oktatási tevékenységgel foglalkozó alapítványok támogatására is számítani lehet.

– KÉT ÚJABB bűnvádi feljelentést tett Kolozsvár polgármestere. A Bálványosi Nyári Szabadegyetem résztvevőit „alkotmányos rend elleni cselekedettel" vádolta meg a polgármester, aki tudni vélte, hogy Tusnádon Románia nemzeti, egységes és oszthatatlan jellege is vita tárgyát képezte. A másik feljelentés a kolozsvári Brassai Sámuel Líceum és a volt Református Kollégium visszaszolgáltatásáról rendelkező sürgősségi kormányrendelet összeállítói ellen irányul, akiket Gh. Funar közokirat-hamisítással és hamis okirat felhasználásával vádol.

– BÜNTETŐPER indítását kérte a Drăgan Európai Alapítvány a Kolozsvári Nyilatkozat úgynevezett aláírói – Sabin Gherman, a Pro Transilvania Alapítvány elnöke, Alexandru Cistelecan irodalomkritikus, Alexandru Vlad költő, Daniel Vighi iró, Paul Philippi történész, Bakk Miklós politológus, Horváth Andor irodalomtörténész, Tánczos Vilmos néprajzkutató és Toró T.Tibor, az RMDSZ Reform Tömörülés platformjának elnöke – ellen. A szervezet képviselői szerint a felsorolt személyek "alkotmányos rend elleni cselekmények" és "összeesküvés" alapján marasztalhatók el.

– AZ ORSZÁGOS statisztikai hivatal jelentése szerint júniusban az országos nettó átlagfizetés 1 513 514 lej volt, a bruttó pedig 1 910 834 lej. Ez az előző hónaphoz képest 3,6%, illetve 4,1%-os növekedést jelent. Az inflációs ráta júniusban 5,1% volt májushoz viszonyítva, múlt év decembere óta pedig 30,8%-kal nőtt.

– AZ AMERIKAI Szenátus külügyi bizottsága javasolta a Kongreszszusnak: szólítsa fel az elnököt, hogy fejezze ki aggodalmát a vajdasági magyarokat érő fenyegetések, megfélemlítés és erőszakos incidensek miatt, és kérje fel a külügyminisztériumot, hogy folyamatosan kísérje figyelemmel a vajdasági magyar etnikai csoportok helyzetét. A tengerentúli szenátorok vélerménye szerint a 300 000 főt számláló magyar közösség, amely évszázadok óta lakik a Vajdaságban, 1990-től egyetlen balkáni konfliktusba sem keveredett bele és következetesen erőszakmentes magatartást tanúsított, ennek ellenére állandó zaklatásnak van kitéve, hogy hagyja ott szülőföldjét.

– AZ ÁLLÍTÓLAGOS magyar revizionisták törekvéseirôl és a magyar kisebbséggel való párbeszédrôl is kifejtette nézeteit Ion Iliescu, az RTDP elnöke Adevărul-nak nyújtott interjúban. A jugoszláviai konfliktus ideje alatt Vajdasággal kapcsolatosan veszélyes kijelentéseknek lehettünk tanúi, ráadásul az RMDSZ radikálisai és néhány magyarországi politikus azt hangoztatják, hogy, ha Románia csôdhelyzetbe kerülne, akkor Romániának egy részét, Erdélyt, meg kell menteni. Árnyalatbeli különbségek természetesen vannak az RMDSZ radikálisai és mérsékeltjei között, de alapvetôen azonos a céljuk – véli Iliescu.

(Bányavidéki Új Szó - Románia)