|
Csíkszereda: népszerű a Sapientia Egyetem
Soproni oktatók segítik a környezetvédelmi
tagozat munkáját
2001. október 3-án megnyitotta kapuit
a régóta megálmodott, mindannyiunk által óhajtott
és kért magyar egyetem. A Sapientia-Erdélyi Magyar
Tudományegyetem a Romániában érvényes
törvények és előírások betartásával,
a Magyar Köztársaság kormányának és
országgyűlésének bölcs döntésével
és támogatásával jött létre. Magánegyetem,
de mégis más, mint valamennyi eddig létesült
hasonló romániai intézmény. Más, mert
az oktatás nyelve magyar, más, mert elsődleges célja
a magyar közösség szolgálata, más, mert
miközben versenyképes szakembereket, igazi értelmiségieket
kíván nevelni, olyan sokoldalú ismereteket nyújt,
amelyek biztosítják az Önök számára
az esélyegyenlőséget szerte a világon. Az egyetem
modern, a kor kihívásaira felelő felsőoktatási
intézmény, amely kiegyensúlyozottan ötvözi
a szakmai szempontokat azzal a többlettel, amit a magyar szellemiség
jelent. Tisztában vagyunk azzal, hogy az erdélyi magyarság
boldogulása az Önök személyes sikerétől
is függ. Mi minden erőnkkel azon leszünk, hogy a tanulmányaik
végeztével felkészülten és magabiztosan
vághassanak neki jövőjük építésének,
s így az erdélyi magyar közösség felemelésének.
(Dr. Tonk Sándor rektor gondolatai a 2002-es felvételi
tájékoztató füzetből)
A kiadványból kitűik, az egyetem
négy városban próbálja betölteni küldetését.
Csíkszeredán az egykori szoc.reál stílusban
épített Hargita szállót alakították
át nagyon szép, korszerű egyetemi központtá,
ahová jó belépni. A gondos gazda szemével alakították
és rendezték be az épületet, amelyben ottjárunkkor
a vizsgahónap légköre lebegett; szépen öltözött
hallgatók próbáltak az EMTE első esztendejében
elsajátított tudományokból számot adni.
Dr. Győrfi Jen? tanszékvezető egyetemi
tanár, az EMTE Csíkszeredai Campusának kancellárja,
tudományos titkára fogadott igen szívélyesen
bennünket, s rendkívüli lelkesedéssel beszélt
a magyar egyetem szellemiségéről, a tudás felértékelődéséről,
életpályát megalapozó szerepéről,
a tudás kézzel fogható hasznáról. Kiemelte
az erdélyi magyarság felelősségét a
szülőföld megőrzésében, s e szerephez
szükséges alapvető feladatként határozta
meg az egyetem fontosságát.
– Minden politikai és közigazgatási szinten
olyan döntésekre van szükség, amely következtében
a magyarság megmarad szülőföldjén, mert
ha elmegy, helye üresen marad, mások jönek a helyére!
Nem véletlen, hogy politikai döntések szorítják
vissza, akadályozzák a magyar vidékeken a fejlesztéseket.
Ötven év alatt a Nyárád mentén semmilyen
fejlesztés nem történt. Ez az egyetem egy parányi
fényforrás a nagy sötétségben. Meggyőződésem,
hogy nem is annyira a pénz hiányzik, mint a művelődés,
a tanulás. A kultúrára kell nagyobb gondot fordítani,
mert ez mindennek az alapja. Nagyon várom, hogy a tanulás
szele megérinti az erdélyi diákokat. Ezért
ez a campus is mindent megtesz.
A tudományok magas szintű átadása
mellett klasszikus értékrend kialakításában
akarnak szerepet játszani Csíkszeredában, ezért
a legjobb – szakmailag magasan kvalifikált –, művelt, szellemiségében
az egyetem céljaival azonosuló oktatókat keresik.
Még mindig betöltetlen 30-40 állás. Az
erdélyi értelmiség úgy látja, hogy poraiból
támad fel e tájon a tudományos élet, amelyet
a román oktatásügy és a román professzorok
szimpátiája kísér.
Képünkön (balról jobbra)
Vig Péter, Kovács Gábor soproni, Győrfi Jenő
és Pásztohy Zoltán csíkszeredai egyetemi oktatók
az együttm?ködési tárgyaláson
Dr. Győrfi Jenő beszélt
az erdélyi magyar campusok egymás közötti kapcsolatáról,
kiemelte, mennyire fontos, hogy az intézmények egymásnak
és ne egymás ellen drukkoljanak. Jelenleg 6000 magyar diák
tanul a kolozsvári Babes - Bolyai Egyetem öt évfolyamán,
ősztől újabb kétezer magyar elsőéves
kezdheti meg tanulmányait az EMTE jóvoltából.
Csíkszeredában tavaly 325 fővel
indult az egyetem, idén több hallgatót tudnak felvenni.
Évente 200 diáknak jut kollégiumi férőhely.
Csíkszeredában, ahol könyvelés és gazdasági
informatika, agrár-és élelmiszeripari gazdaság,
szociológia és vidékfejlesztés, román-
angol nyelv és irodalom, élelmiszeripari mérnök,
illetve környezetmérnöki szakokon tanulhatnak az egyetemisták.
Mint arról korábban a Nyugati Kapu
hasábjain hírt adtunk, ez utóbbi, tehát a környezetmérnöki
képzés egy évtizede Csíkszeredában a
Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karának
kihelyezett tagozatán folyt.
Dr. Kovács Gábor termékvezető
és dr. Vig Péter, a soproni egyetem oktatói
felajánlották további segítségüket
a környezetvédelmi tagozat részére mind tudományos,
mind oktatási téren.
Ács Gitta
Fotó: historicaltextarchive.com
2002. augusztus 24., szombat 13:07
|
