Emlékmű a Soproni Népszavazás és az Ágfalvi Csaták 80. évfordulójára

    A történelmi áldozatvállalásban első Ágfalva – itt dördült el az első puskalövés, itt esett el az első hősi halott, itt pattant ki a későbbi események gyújtószikrája – elsőként állított emlékművet a Soproni Népszavazás és az Ágfalvi Csaták 80. évfordulójára emlékezve.
    Vasárnap szentelték és avatták fel Ágfalván az emlékművet. A jeles eseményen a több száz résztvevő jelenlétében avató beszédet Ivanics Ferenc a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés elnöke tartott, aki leleplezte – egyik oldalán a magyar koronás címert, másikon pedig 1921 és a népszavazásban résztvett települések neveit –  megjelenítő emlékművet, amelyre egy kis tábla is került. A népszavazás végeredménye Ágfalván: Ausztria mellett 82,2%, Magyarország mellett 17,1 %.

    Baracsi László emlékművénél Szemerey Tamás, a soproni egyetem tanára emlékezett meg a hős felkelőről.
    A magyar kormány által, 2001. december 14-én, a népszavazás 80.évfordulóján kormányrendeletbe foglaltan tette a Hűség Napjává az 1921. évi népszavazás napját, a népszavazásban résztvett településeken méltó emlék állításáról gondoskodva.

Ivanics Ferenc: Legyen a megértés emlékműve ez!

- Legyen a megértés emlékműve, a viták békéltetője magyarok és németajkúak között - mondta az ünnepi megnyitót tartó megyei közgyűlési elnök, aki Wágner Géza ágfalvi polgármesterrel együtt leplezte le a szép mívű, faragott kőből készült emlékművet, amelyet a népszavazásban résztvett települések polgármestereivel együtt politikai pártok és társadalmi szervezetek is megkozsorúztak.

Tisztelt Hölgyeim, Uraim, kedves barátaim!

Örülök, hogy együtt ünnepelünk, hogy a testületi döntésnek megfelelő emlékművet avatunk.

81 esztendővel ezelőtt bátor férfiak, ifjú erdőmérnök és bányamérnök hallgatók harcoltak itt, akik életüket is kockára tették, hogy Szent István 1000 esztendős birodalmának nyugati szeglete magyar maradjon. Itt pattant ki egy szikra, ami lángot lobbantott, ahogy Missauri Krug Lajos írta "Tüzek a végeken" című művében. Ez a maroknyi rongyos sereg történelmet írt, példát mutatott hazaszeretetből, magyarságtudatból. Szent meggyőződésem, hogy Önök, akik most itt vannak, ugyanúgy vállalják magyarságukat, Önökben ugyanaz a hazát szerető szív dobog. Itt Ágfalván volt az első puskalövés, az első hősi halott. Szent kötelességemnek éreztem és minden baj ellenére változatlanul most is az a meggyőződésem, hogy nekünk kell elsőként emlékművet állítani a Soproni Népszavazás és az Ágfalvi Csaták 80. évfordulójára emlékezve.

Babits Mihály egyik versében olvastam, idézem: "Nem játék a világ, látni, teremteni kell".

Megteremtette a Magyar Kormány múlt év decemberében a lehetőségét annak, hogy mi most az Ágfalvi Csata évfordulóján emlékművet avassunk. 2001 december 14-én kihelyezett kormányülés volt Sopronban, így tisztelgett a Magyar Kormány az évfordulón a leghűségesebb városnak.

Mindnyájunk legnagyobb sajnálatára más nagyon fontos elfoglaltsága miatt nem üdvözölhetjük most itt Dr. Orbán Viktor miniszterelnök Urat, és Dr. Szájer József országgyűlési alelnök Urat. Megkülönböztetett tisztelettel köszöntöm Ivanics Ferenc Urat, a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés Elnökét. Köszöntjük Elnök Úr, köszönjük, hogy itt van és felavatja emlékművünket.

Kedves Barátaim! Szabad legyen abc sorrendben köszöntenem a népszavazáson részt vevő községek képviselőit:

Elsőként Ágfalva Község Önkormányzatát és minden ágfalvit.
Balf képviseletében Dr. Payer Erzsébetet, Sopron alpolgármesterét.
Bánfalva képviseletében Dr. Vetsey K. Ágnest, gyógyszerészünket, Simon Zsolt urat.
Fertőboz képviseletében Henn Márton polgármester urat.
Fertőrákos képviseletében Dr. Kozma József önkormányzati képviselőt.
Harka képviseletében Töreki István polgármester urat.
Kópháza képviseletében Pilsits Mária polgármester asszonyt.
Nagycenk képviseletében Udvardi Imréné polgármester asszonyt.
Sopron képviseletében Tengerdi Antal alpolgármester urat.

Köszöntöm térségünk országgyűlési képviselőit, Ágota Gábor és Kránitz László urakat.

A Nyugat-Magyarországi gyetem képviseletében dr. Faragó Sándor rektor urat, dr. Mészáros Károly urat, az erdőmérnöki kar dékánját. Szemerey Tamás tanár urat, és Dr. Molnár Sándor urat, a faipari kar dékánját.
Az Erdőmérnöki Kar hallgatói önkormányzatát.

A történelmi egyházak képviseletében Magassy Katalin evangélikus lelkész asszonyt és Németh Attila plébános urat.

A rongyos sereg főhadiszállása a 48-as laktanya volt, ami ma Tanintézet.
Köszöntöm az intézet igazgatóját, Szarvas János határőrezredest, Dr. Boros Gábor rendőr őrnagyot, Sopron rendőrkapitányát.

Köszöntöm a Fertő-Hanság Nemzeti Park igazgatóját, Dr. Kárpáti László igazgató urat, Nemes András múzeumigazgató urat. Ifjú Sarkadi Sándor és Tóth Imre történészeket.

Nagy tisztelettel köszöntöm mindnyájunk doktor nénijét, millenniumi zászló anyánkat, Dr. Kiss Lászlóné dr. Döbrössy Máriát.

Míg élek, hálás leszek a Hadisír Gondozó Iroda igazgatójának, mert néhány évvel ezelőtt ott lehettem a Pákozdi Mészeg hegyen, amikor eltemettük a Dontól hazahozott ismeretlen katonát. Itt van köztünk Erdős László honvédezredes úr. Szeretettel köszöntöm őt, minden jelenlévő vendéget, kedves mindnyájukat.

Tisztelt Elnök Úr!

Mindnyájunk nevében köszönöm, hogy felavatta emlékművünket, köszönöm az egyházak képviselőinek, hogy megáldottá, megszentelték az alkotást. Most, hogy Ágfalva lakói nevében átveszem Baranyai László kőszobrász, kőfaragó mester által megvalósult emlékművet, eszembe jut, hogy milyen érdekes a történelem.

Nyolc évvel a népszavazás után, 1929-ben Ágfalvának Kecskemét városa emlékművet adományozott. 80 évvel a népszavazás után a Kormánytól kapott emlékművet Ágfalva. A Kecskeméttől kapott Baracsi emlékművön az 1928-as évszám látható, de nem akkor avatták, ugyanis nem jött össze a pénz. Ágfalván is gyűjtöttek rá. 6 millió forintra becsülik költségeit a szakemberek. Amennyiben folytatni tudom a polgármesteri tisztségemet, foglalkoztat a gondolat, hogy én is gyűjtést szervezzek, mint tették azt eleink.

A Sopron Vármegye című újság egyik 1921-es számából hadd idézzek egy mondatot. "Összefogott az ország, amikor a világháborúban hű szövetséges dögkeselyű módjára tépte, marcangolta szent István 1000 esztendős birodalmának nyugati szegletét."

Ugyanígy összefogott a falu, összefogtak a jóakaratú emberek, a barátaim. Most itt emlékmű áll. Köszönet illeti az Orbán Kormányt. Köszönet illeti Dr. Szájer József Urat, képviselőnket, akit a Miniszterelnök Úr megbízott az ügy koordinálásával. Köszönetet kell mondanom Ágfalva Önkormányzatának.

Köszönetet kell mondanom az alkotónak, Vitéz Baranyai László kőszobrász, kőfaragó mesternek, kedves feleségének, Mária nemzetes asszonynak, fiuknak, Baranyai Gábor építőmérnöknek.

A kiviteli tervekért a Tapolcán lakó Tóth István építőmérnöknek és feleségének. A Stettin cégnek, a Baracsi BT.-nek, Kovács István úrnak és Kiss János úrnak. Dr. Tóth József erdőmérnök úrnak, aki embereivel építette a parkot saját költségén. Az Ágfalváról elszármazott Dr. Schermann Tibornak, Dr. Kiss Imre gyermeksebésznek, Nagy Tamásnak, Dobai Lászlónak és Kántor Imrének a hangosításért.

Köszönetet kell mondanom azoknak az ágfalviaknak, akik itt fizikai munkát végeztek. Graslné Kaiszter Margit főszervezőnek, Pálfy György úrnak, Pölöskei Zoltán úrnak, Pénzes Balázs úrnak, id. Baboss Károly úrnak, ifj. Baboss Károly úrnak, Baboss Károlynénak. Baboss Erzsébetnek, Baboss Ibolyának, Baboss Anikónak, Dudás György úrnak, Holzhoffer Pál úrnak, Holzhoffer Tímeának, Kiss István úrnak, Kiss Istvánnénak, Kiss Leventének, Kiss Bencének, Bolla Balázs úrnak, Bola Bencének, Bolla Péternek.

Szabó Józsefnek, Kiss Gyulának, Holzhofer Herbertnek, Dívós Györgynek, Kóczán Zsoltnak, Ferstl Miska bácsi unokájának vejének, Páyer Gyulának, id. Kiss Bélának, Roznár zoltánnak, Pénzes Lászlónak, Stadler Károlynak.

Külön köszönet Nagy Richárdnak és Németh Józsefnek.

A parképítő, parktervező Dr. Tóth József erdőmérnök úr ötlete volt, hogy ide ültessünk 8 hársfát. Ez jelképezze a nyolc községet, és az itt már több éve növekedő kis tölgy jelképezze Sopront.

Kérem a gondviselést, őrizze ezt a parkot, ezek a fák nőjenek. Legyen ez a hely olyan ismert hársfáiról, mint a cenki hársfasor.

Kérem gyermekeinket, unokáinkat, a még meg sem született unokámnak üzenem, hogy itt minden év december 14-én emlékezzenek, ünnepeljék azt, hogy magyarok maradtunk.

Fotó: N.B.