Polgári Sopron nélkül nincs polgári Magyarország

- Vagy a szocialisták, vagy a Polgári Összefogás erői fognak önkormányzatot alakítani Sopron városában - figyelmeztetett Orbán Viktor volt miniszterelnök Sopronban , aki a tavaszi parlamenti választásokra visszautalva, Sopronra a Centrum Párt példáját alkalmazta. A jelenleg Sopronban tapasztalható politikai helyzetre utalva kijelentette: aki úgy indul az önkormányzati választáson, hogy a Polgári Összefogáson kívüli, akár polgárinak tartott erőket képvisel, az tulajdonképpen a szocialistákat juttatja a város élére.

- A polgári Sopronért és a polgári Magyarországért jöttünk ide - mondta dr. Szájer József, Sopron országgyűlési képviselője a politikai nagygyűlés kezdetén, ahol a Polgári Összefogás soproni képviselőjelöltjeinek bemutatását követően, dr. Molnár Ágnes polgármester-jelölt is szólt a több ezres, nemzetiszínű zászlókkal felvonult tömeghez.

- Ez a példája annak a lokálpatriotizmusnak, amely a Fidesz és a polgári pártok Sopron iránti szeretetében és megbecsülésében is megfogalmazódott. A polgári erőknél nincs lokálpatriótább párt vagy szervezet Magyarországon; ez  nem csak szavakban, hanem tettekben is megnyilvánult - jelentette ki dr. Szájer József.

Nagy tetszésnyilvánítás közepette emelkedett szóra Orbán Viktor, aki arra a kérdésre választ keresve, hogy kormánypárti, vagy inkább, ellenzéki kötöttségű polgármester tehet többet a a város élén - kijelentette: egy-egy város jövőjét nem az dönti el, hogy szocialista vagy polgári vezetése van, hanem az, hogy tehetetlen, döntésképtelen, vagy világos akarattal és célokkal rendelkező emberek állnak-e a település élén. Döntésképes, a város ügyéről világos elgondolással rendelkező, határozott emberek kellenek a város élére, és Dr. Molnár Ágnes polgármester-jelölt kétségkívül ilyen - jelentette ki Orbán Viktor.

Igaz-e, hogy a mostani kormány a nemzeti közép kormánya? - tette fel a többezres tömegnek a szónok a kérdést, majd kijelentette:
- A kérdést talán helyesen úgy fogalmazhatjuk meg, hogy vajon nemzeti érzelmű és elkötelezettségű-e az a kormány, amely miközben már 80 százalékban magánkézben van a magyar gazdaság, a polgári kormány által már lezárt privatizációt ismét felújítja, hogy javarészben külföldiek számára megvásárolhatóvá tegye a még állami kézben lévő vagyont? Vajon nemzeti kormány-e az, amely magyar vállalkozókat háttérbe szorít, és a polgári kormány által nagy nehezen magyar kézbe visszavett piacokat visszajátssza a külföldi nagyvállalatok kezére? Vajon nemzeti érzelmű kormány-e az, amely igaz, hogy bonyolult módon, de mégiscsak lehetővé teszi, hogy külföldiek termőföldet vásárolhassanak Magyarországon? Vajon nemzeti érzelmű-e a kormányunk, ha olyan jó tanácsa van a számunkra, hogy tanuljunk meg kicsik lenni. Ne legyenek illúziónik …-mondta Orbán Viktor.

- Természetesen mindenkinek joga van arra, hogy saját magáról azt mondjon, amit akar. De nekünk is jogunk van arra, hogy véleményünk legyen a világról. A mai kérdés eldöntésére, miszerint nemzeti érzelmű-e a nemzeti közép kormánya, a mai magyar kormány, Széchenyi Istvánt hívjuk segítségül, aki világos különbséget tesz kétfajta magyar között: a szájmagyar meg a tettmagyar között. Én azt mondom önöknek, ne vitassuk el a mostani kormány jogát arra, hogy nemzeti középnek érezze magát, de mondjuk ki világosan, hogy ez egy szájmagyar kormány, míg az előző, polgári meg egy tettmagyar kormány volt.

Az uniós csatlakozás körüli közelmúltbeli vitákról szólva Orbán Viktor elmondta: a magyar kis- és középvállalkozók, akik, több mint kétmillió embernek adnak munkát – nem állják majd a versenyt, a magyar gazdák tízezreik veszíthetik el az egzisztenciájukat, egy rosszul véghezvitt csatlakozás esetén munkanélküliséggel kell majd számolni. Ezért várható el, sőt, követelendő a parlament polgári képviselőitől, hogy feltétel nélkül semmiképpen ne adják oda a szavazataikat az Alkotmány módosításához; követeljék ki, hogy induljon újra a Széchenyi-terv, a bérek emelése, és követeljék ki a gazdák támogatását.

- Nem pártpolitikai kérdéseket szabunk, hanem alapvető nemzeti érdekből fakadó javaslatokat tettünk le a kormány asztalára - szögezte le a volt miniszterelnök.

- Ez a kérdés a jövő kérdése, ezért nem e múltról kell vitatkoznunk, hanem arról, hogy mindannak, amit megtudtunk, milyen következményei lehetnek a jövőre nézve - szögezte le.

- A történelmi egyházaink az értékeink közé tartoznak, és nem a múlt lezárt helyzetét jelentik, hanem Magyarország jövőjét is szögezte le Orbán Viktor egy közelmúltban nagy port kavart televíziós műsorban elhangzott, személyeskedéstől sem mentes kijelentések kapcsán.

Ugyanebben a műsorban az is elhangzott, hogy a Magyarország volt miniszterelnöke – Orbán Viktor - cigány.

- Álljunk meg ennél a ténynél egy pillanatra, és néhány mondatot engedjenek meg nekem, nem a magam, hanem a cigányok védelmében - mondta Orbán Viktor, aki felelevenítette . 1998-at, amikor az ország kormányrúdja mögé állhatott.

- Akkor többen feltették nekem azt a kérdést, hogy 15 millió magyar miniszterelnöke akarok-e lenni? Nem az a fontos, hogy én minek gondolom magam, hanem hogy a 15 millió magyar a saját miniszterelnökének gondol-e. És én nagyon örülnék annak, ha majd valaha úgy emlékeznének vissza erre a négy esztendőre, hogy az akkori miniszterelnök mind a 15 millió magyar miniszterelnökének érezhette magát. A 15 millióban nem csak a határon túli magyarok vannak benne. Benne van mindenki – kivétel nélkül – abból a tízmillióból, aki itt él velünk Magyarországon. Illyés Gyula azt mondta, hogy magyar az, aki vállalja. Ezért a tízmillió velünk együtt élő polgártársunk közül én mindenkit vállaltam, aki vállalt bennünket. Vállaltam a cigányt, a németet, a tótot, és a zsidót - mindenkit vállaltam, aki itt él velünk, és közös jövőt akar velünk építeni.

A volt miniszterelnök a polgári köröket és az azokkal szimpatizálókat megszólítva kívánta:
- Arról ismerjenek a polgári elveket vallókra, amiről a barbár világban ráismertek az első keresztényekre: hogy odafigyeltek egymásra, és amíg mások osztozkodtak, ők osztottak.
té