|
Hm...
Tájékoztatás és írek pro és kontra
Kedves Ivan! Szeretett Mindannyian!
Felizzott egy téma mind a médiában, mind a magánbeszélgetésekben. EU-csatlakozásunk témája. Érthető. Egyre közelebbi az időpont, s egyre valószínűbbé kezd válni, hogy - az EU saját, belső átalakulási folyamata következtében legalábbis - most már nem halasztatik tovább a döntés.
Különös módon most kezd itthon, hazánkon belül felerősödni a kétkedők hangja - félreértés ne essék, nem politikusok mondataira gondolok, nem az önkormányzati választások előtti csatározások "vessünk be minden muníciót" megnyilvánulásaira. Magánemberek is egyre többször kétkedőn emelik fel szemöldökük, húzzák el szájukat, ingatván fejüket, hogy "hát... hát... nem biztos az, hogy olyan jó lesz... nem biztos az, hogy jól járunk" stb.
Egyesek nem is mondják ki ilyen nyíltan, inkább becsomagolják kétségeiket, s ilyenformán tálalják, hogy: "Tájékoztatni kell az embereket; őszintén feltárni az előnyöket és a hátrányokat; nem szabad elhallgatni semmit! Ne vitatkozzunk! Előbb meg kell(ene) határozni, hogy mik az előnyök és hátrányok! Ezt kellene érthetően, világosan, szakszerűen(!) és őszintén elmondani a jónépnek. Aztán lehet dönteni, hogy melyik mellett teszem le a voksomat!"
Kicsit későinek tűnik nekibuzdulni a tájékoztatásnak, attól tartok. Úgy vélem, legtöbbünkben már él elképzelés, melyik oldalra is áll, s miért. Biztosan vannak még ingadozók, persze, ahogyan az minden nagy döntés előtt lenni szokott...
Egyik napilapunkból idézek, néhány napja írták: "A közvélemény túlnyomó többsége támogatja Magyarország csatlakozását az Európai Unióhoz (EU), 80 százalékuk igennel szavazna az EU-népszavazáson - derül ki a Medián csütörtökön elkészült telefonos felméréséből, amelyet véletlenszerűen kiválasztott 600 fős mintán végeztek. A közölt adatok hibahatára (a válaszolók számától függően) 4-5 százalék."
Befolyásolja a döntésben a voks leadóját, melyik "felén" él Magyarországnak, a Dunán túl, vagy sem - akár pro, akár kontra. Régióktól is függeni fog. Település-nagyságtól is. A társadalom különböző rétegeiből való származástól is. Nemzetiségi-kisebbségi hovatartozástól is. No és: foglalkozástól, kereseti formától, természetesen (mezőgazdaság, alkalmazott, közalkalmazott, kis-, közepes vagy nagyvállalkozó). Nyilván van, lesz még számos szempont, melynek alapján egy-egy ember a döntést meghozza a hazai népszavazáson.
Lehet, hogy nagyon naiv vagyok, de szerintem mindenki tájékozódik, tapogatózik ismerősöktől, rokonoktól, akik az EU-ban élnek, éltek, jártak stb., hogy milyen is arrafelé a "gyűrődés" a mindennapokban, mi jó, mi rossz... Lehet, hogy azzal is csak naivitásomról teszek tanúbizonyságot, ha azt gondolom, mindenki tisztában van vele: amennyiben belépünk - nehéz lesz a kezdet... ezenfelül pedig van elképzelése a dologról közép-, illetve hosszútávon is. A magyar ember hozzászokott a "jelekből" olvasáshoz, de a sorok között olvasáshoz is. Remélem, nem tévedek nagyot, ha kijelentem: a minket ért nem kevés megpróbáltatás során nagykorúak lettünk, mi magyarok. Képesek vagyunk felelősen dönteni.
Végezetül, személyes döntése meghozásánál nyilván azt is mindenki mérlegeli, hová vezethet, mi lehet a magyarság közeli és távolabbi jövőben várható sorsa, ha nem lépünk be. Ennek, bizony, igen erősen meg is van a lehetősége. Nemsoká kiderül: megvétózza-e újból a bővítést Írország lakossága az ismételt népszavazáson. Sokismeretlenes az egyenlet, Hölgyeim és Uraim! Ahány szavazati joggal rendelkező ír: annyi ismeretlen... Cidrizzen csak egy kicsit a térde a belépni vágyakozóknak - s reménykedjenek még utolsó szalmaszálban a kívül maradni kívánók! A zöld sziget mint "mérleg-nyelve"... Kicsi az ír, de erős? Hm... Azért - hogy kicsit kaján legyek... -, ha meg bent leszünk, alkalomadtán ugyanennyire tart majd a mi nem-ünktől vagy igen-ünktől újabb kopogtató tagjelölt. Érdekes érzés belegondolni, nem?
- gyöngyös -
2002. szeptember 22., vasárnap 16:24
|
