CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2024. május 7., kedd, Gizella napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

Szomszédvár - Régió  

Ki az a Cseri Kálmán?

Reformáció és takarékosság

Kedves Ivan! Szeretett Mindannyian!


Luther Márton helyre akarta állítani az Egyházat, a Szentírásnak megfelelően. Új felekezetek jöttek létre hatására. Azóta már több újabb Jézushivő egyház alakult, szintén a Biblia szavának hű betartására irányuló... A magyarországi református egyház lelkésze Cseri Kálmán. Október 31-e a Reformáció Emlékünnepe. A lelkész úr minden hónap utolsó szerdáján tartja evangelizációját a Kossuth Rádió kora délutáni, fél kettőtől kettőig tartó Református Félórájában - 2002. október 30-án a Reformáció Ünnepének szentelte előadását.

Jó lenne minden szerdán részesülni Cseri Kálmán úr megfontolt, az érthetőséget mindig elsődleges fontosságúként szem előtt tartó örömhírmondásából! (Evangélium: örömhír.) Persze, lássuk be: "Ki a kicsit nem becsüli..." Havonta egyszer hallani őt: alkalom, igazi, ünnepi, bármiről szól is a hallgatóhoz.

A Szabad Európa Rádióban Frank Miklós úr katolikus igehirdetéseit vártam ennyire annak idején, vasárnaponta. Egymáshoz igen hasonló a két tiszteletreméltó Krisztus-szolgáló. A téma, amit okulásunkra kifejtenek, mindig talál. Mindenkihez szól. Az emberi hang, a követhető tempó szintén mindkettejük sajátja.

A bátor elindulásról beszélt e hóvégén Cseri Kálmán úr. Példája a tékozló fiúról szóló tanítás volt.

Október 31. a Takarékossági Világnap is. Ezzel kapcsolatban szem- és fültanúja voltam egy megállóbeli kisebb szóbeni "viharzóna" keletkezésének, melyet aztán az érkező busz omlasztott az enyészetbe. A téma, mely körül fel-felcsaptak az indulatok hullámai, a "spórolás" volt. Ki hogy tud...., illetve: "ugyan miből??" Ez utóbbit egy kétgyerekes fiatal anya vágta oda az idősebb, jólöltözött hölgynek, aki meglehetősen propagálta a takarékosságot. Igaz, a kb. harmincas nő már a második cigarettájára gyújtott, mióta legalább "hosszú" hat perce várakozott a megállóban....... MÁR, csak ebből kiindulva, biztos, hogy ő, a maga részéről, nem híve a takarékosságnak, és hamis az a károgása, hogy nincs miből. Spórolja meg a cigarettája árát, a dohányzással összefüggő, vagy a dohányzás miatt keményebben jelentkező, esetleg hosszabb ideig gyógyuló betegségei miatt kiadott gyógyszerek árát, és, nahát, van miből takarékoskodnia!

Rém' fel tud bőszíteni, amikor egy dohányzó "jajgat", hogy nincs pénze!!! Arról nem is beszélve, hogy saját egészségével is spórolna a kedves mama, no és, persze, a rábízott életek - gyermekei - ép felnövekedéséért is komolyan tenne, ha hipp-hopp fogná, és eldobná a cigarettát mint szenvedélyt, mint lassú öngyilkosságot, mint pénzszórást.

A bunkóságnak nincs határa. Ezt egyik közeli ismerősöm szokta mondani, miközben jellegzetes kézmozdulattal a homlokához nyúl, testbeszéddel, metakommunikációval is kifejezve mondandóját. Nem egyszer, és nem kétszer mondta ezt dohányosokra. Nem jöttment akármilyenekre! Orvosra, tanárra, ügyvédre satöbbi, szóval olyan tanult emberekre, akikre "amúgy" nem mondanánk, hogy bunkó. De mivel dohányzik - hát kijár neki e jelző. Véleménye szerint semmiben sem különbözik az ilyen bamba ember a kábítószeresektől, a lepusztult alkoholistáktól. Önromboló szenvedélynek hódol - azaz: eszetlen. És(!) lejjebb kerül ismerősöm "ranglistáján" a mutogatós bácsinál, a titokban felnőttként is ujját szopva elalvónál, a férfi létére az otthon magányában női ruhába öltözőnél és egyéb, és egyéb hasonlóan nem "kristálytisztán" normálisan viselkedő diplomásnál...

Közhírré teszem, hogy én a "nagy ítélőbíró" kinyilvánítom: nem állíthatja magáról, ő Krisztus követője - aki dohányzik. Krisztus nem cigarettázott, nem is pipázott, sem szivarnak nem volt pusztítója. Ámen. Vagy: szólottam, uff!... Merthogy: a dohányzás "mint olyan" indián eredetű, s komoly szertartásbéli szerepe volt a törzsieknél, mégpedig egészen hasonlatos a Krisztuskövető egyházak egy részénél szokásban lévő tömjénnel-füstöléshez... Azt már igazán a tőlem egyébként meglehetősen idegen irónia mondatja velem: mi van, ha az utolsó ítéletnél Jézus mindjárt 'indulásként' két táborra osztja a lelkeket, egyszerűbbé téve az aktust a maga számára: dohányoztak? nem dohányoztak? - és már csak az utóbbiak lelkét kell mérlegelnie a továbbiakban...

- gyöngyös -



2002. október 31., csütörtök 08:33


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület