2002. november 17-én Budapesten tartotta soros ülését a Magyar Állandó Értekezlet /MÁÉRT/.

        2002. november 17-én Budapesten tartotta soros ülését a Magyar Állandó Értekezlet /MÁÉRT/. A tanácskozás résztvevői a korábbi találkozók szellemében nyílt és őszinte eszmecserét folytattak a különböző országokban élő magyarság helyzetéről, sorsának alakulásáról. A MÁÉRT tagjai ismételten hangsúlyozták, hogy a világ különböző részein élő magyarok kapcsolatainak és együttműködésének folyamata egyidejűleg szolgálja a magyarság nemzeti összetartozásának erősítését, a demokrácia és a szolidaritás európai gyakorlatának kiteljesítését, valamint a regionális biztonságot és együttműködést célzó jószomszédi kapcsolatok tiszteletét és fejlesztését.

        A MÁÉRT tagjai megelégedéssel nyugtázták, hogy a testület közös döntésének megfelelően a Kormány érdemi egyeztetéseket folytatott a határon túli magyar szervezetekkel és a magyarországi parlamenti pártokkal a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény módosításáról. Kifejezték egyetértésüket azzal, hogy a Kormány az Országgyűlés elé terjessze azt a törvény módosítására kidolgozott tervezetet, amely a törvény eredeti céljait megőrzi, az anyaország lehetőségei szerint továbbfejleszti, a kisebbségvédelem európai gyakorlatára alapuló nemzetközi elvárásokat kielégíti, s ezáltal az érintett magyar közösségek érdekeit szolgálja, valamint összhangban van a jószomszédi kapcsolatok ápolásához és fejlesztéséhez fűződő regionális és összeurópai érdekekkel. A MÁÉRT résztvevőiből álló ad hoc bizottság rögzítette a módosítások tekintetében követendő elveket, melyek a zárónyilatkozat mellékletét képezik. Amennyiben az egyeztetett törvényjavaslattól lényegi eltérés válik szükségessé, a MÁÉRT tagjai indokoltnak tartják újabb egyeztetés lefolytatását a MÁÉRT szakértői bizottságában.

        Támogatásukról biztosították a Kormány törekvéseit a törvény végrehajtási feltételeinek biztosítására a szomszédos országokkal való kétoldalú tárgyalások és - ahol szükséges és lehetséges - megállapodások révén.

        A Magyar Állandó Értekezlet résztvevői beszámolót hallgattak meg a magyar-magyar kapcsolatok egyes területeit érintő együttműködési elképzelésekről. Egyetértettek azzal, hogy a MÁÉRT szakbizottságainak keretében folytatódjon a programok egyeztetése, különös figyelemmel az érintett közösségek bevonására a jelentősebb programok előkészítésének és megvalósításának feladataira. A MÁÉRT tagjai hangsúlyozták annak a fontosságát, hogy a kidolgozott és egyeztetett
programokhoz szükséges anyagi eszközök álljanak rendelkezésre. Ezzel összefüggésben üdvözölték, hogy a költségvetési törvényben a határon túli magyarság céljait szolgáló pénzügyi előirányzatok fedezete növekedett.

        A MÁÉRT résztvevői támogatásukról biztosították az Európai Unióhoz való csatlakozás és a tagságra való felkészülés folyamatát. Magyarország teljes jogú tagként történő belépése az Európai Unióba a magyarság egészének érdekeit szolgáló nagy horderejű esemény. A MÁÉRT résztvevői annak tudatában támogatják az Alkotmánynak az uniós jogharmonizációval kapcsolatban szükséges módosítását, hogy a Magyar Köztársaságnak a határon túli magyarsággal kapcsolatos alkotmányos felelőssége nem csökken az Európai Unióhoz való csatlakozása után, hanem a lehetőségek szerint növekszik. Történelmi esély Magyarország felemelkedésére, a magyarság kulturális és nyelvi összetartozásának erősítésére, a nemzeti szolidaritás és kohézió európai keretek között történő megújítására. Ezzel összefüggésben fontosnak nevezték, és támogatásukról biztosították a régió más országainak törekvéseit az euro-atlanti és az európai együttműködésbe való teljes jogú bekapcsolódásra. Egyetértettek azzal, hogy az érintett országokban - Szlovákiában, Szlovéniában, Romániában - élő magyar közösségek ebben aktív, az integrációs folyamatot segítő szerepet játszanak, és kifejezésre juttatták érdekeltségüket az európai uniós kisebbségi jogok fejlesztésében.

        A MÁÉRT résztvevői közös célnak nevezték, hogy a Kormány és az érintett országokban működő magyar szervezetek találják meg azokat a megoldási lehetőségeket, amelyek biztosítják, hogy az uniós tagsággal járó kötelezettségek vállalása és tisztességes végrehajtása ne járjon együtt új válaszfalak emelésével, továbbá hogy az eltérő fejlődési dinamikával rendelkező államok kapjanak segítséget és lehetőséget hátrányaik leküzdésére, legyen reális esélyük az európai
együttműködésbe való bekapcsolódásra. Különösen fontosnak tartják az európai fejlődés alappilléreinek az Unióval határos országokkal kialakítandó kapcsolatokban való erősítését, nevezetesen az emberek, eszmék és áruk minél szabadabb áramlásának biztosítását. Ebben az összefüggésben találják meg a schengeni határrendszernek a tagállamok biztonságát, valamint az emberi kapcsolatok és a gazdasági együttműködés természetes feltételeit egyaránt kielégítő bevezetésének lehetőségeit. A MÁÉRT résztvevői a továbbiakban is mindent megtesznek, hogy országaik hozzájáruljanak a vízumkötelezettség megszüntetéséhez.

        Üdvözölték a Kormány azon szándékát, hogy 2003 tavaszán rendkívüli MÁÉRT összehívására kerüljön sor, amelynek elsődleges célja közös ajánlások megfogalmazása Magyarország Európai Uniós csatlakozásával kapcsolatban, a magyar-magyar kapcsolatoknak az új körülmények közötti eredményes fejlesztése érdekében.

        A MÁÉRT résztvevői üdvözölték azon intézkedéseket, amelyeket a Romániai Magyar Demokrata Szövetség következetes érdekképviseleti tevékenysége nyomán Románia az államosított föld-, erdő- és ingatlantulajdon visszaszolgáltatása érdekében hozott, beleértve az egyházi ingatlanok kérdésének rendezéséhez szükséges jogi keretek kialakítását.

        A MÁÉRT résztvevői fontosnak nevezték, hogy a jelentős létszámú magyar közösségek tagjai közös platformot alakítva élni tudnak a politikai érdekképviselet demokratikus eszközeivel. Üdvözölték, hogy a Magyar Koalíció Pártja az új szlovák kormánykoalícióban is fontos szerephez jutott, s kormányzati pozícióban is jelentős módon hozzá tud járulni ahhoz, hogy a Szlovák Köztársaság elérje az euro-atlanti és az európai együttműködéssel kapcsolatos céljait.

        A MÁÉRT reményét fejezi ki, hogy Szlovákia a jövőben is fokozza erőfeszítéseit annak érdekében, hogy maradéktalanul eleget tegyen a nemzetközi szervezetek irányában vállalt kötelezettségeinek, különös tekintettel az Európa Tanácsra.

        A MÁÉRT résztvevői üdvözölték a Magyar Nemzeti Tanács megalakulását, amelyre a vajdasági magyarság kisebbségi önkormányzatiságának megvalósításában fontos szerep hárul a közösség jövője tekintetében.

        A MÁÉRT résztvevői üdvözölték az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa képviselőinek azon törekvését, hogy a bővítési folyamat során a NATO tagországai szorgalmazzák, és szoros figyelemmel kísérjék a tagjelölt országokban a magyar kisebbségi közösségek jogos elvárásainak teljesítését, mint a demokrácia érvényesülésének fokmérőjét.

        Támogatásukról biztosítják a nyugati magyarság helyzetének szakszerű, az érintettekkel egyeztetett szociológiai felmérése elvégzését, amely hozzájárulhat a nyugati magyarsággal folytatott intézményes kapcsolatépítéshez.

        A Magyar Állandó Értekezlet tagjai az anyaország és az érintett magyar nemzeti közösségek közös felelősségének és feladatának tartják, hogy érdemi fordulat következzen be a szülőföldön való maradás feltételeinek utóbbi évtizedben tapasztalt kedvezőtlen tendenciáiban. Üdvözölték a Kormány azon szándékát, hogy a Magyarország EU-csatlakozásával összefüggő gazdasági előnyök kihasználása, valamint a környező országokban való magyar gazdasági szerepvállalás és a
privatizációs folyamatokban történő magyar részvétel tekintetében, a határon túli magyar szervezetek bevonásával hosszútávú gazdasági stratégiai elképzelések kerüljenek kidolgozásra. Ismételten hangsúlyozták, hogy az elkövetkező éveknek ez a legfontosabb, tovább nem halasztható célkitűzése, melynek eléréséhez az ellentétek meghaladására, közös akaratra, együttes erőfeszítésekre, új megoldások keresésére van szükség.

Budapest, 2002. november 17.
 

A szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény módosítására kidolgozott tervezettel kapcsolatos javaslatok és észrevételek tekintetében a MÁÉRT résztvevőinek közös álláspontjának rögzítésével megbízott szakértői ad hoc bizottság által támogatásra javasolt elvek:
 

1. A nevelési-oktatási támogatás kérdéskörével kapcsolatosan:

        -       támogatják a nevelési oktatási támogatás kiterjesztését egy gyerekre is;
        -       alapszabályként elfogadják, hogy a támogatás kedvezményezettje a gyerek a pályázatot benyújtó szülő vagy törvényes képviselő által;
        -       elfogadja az MKP javaslatát, hogy a támogatás címzettje lehessen a nevelési és oktatási intézmény mellett működő szülői, illetve pedagógus szervezet is;
        -       javasolja a folyósítási eljárásra vonatkozó rendelkezések kiemelését a törvényből, amelyeket az eljárási jogszabályok szintjén tart rendezendőnek.

2. A munkavállalással kapcsolatban:

        -       támogatják az e célból kidolgozott szövegváltozatok egybedolgozását a következők szerint:
                "Az e törvény hatálya alá tartozó személynek a Magyar Köztársaság területén történő munkavállalására a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni. Nemzetközi megállapodás az általános szabályoktól eltérően rendelkezhet."

3. A törvény jogalanyaira vonatkozóan:

        -       egyetértenek azzal, hogy a törvény jogalanyait a törvény 1 § határozza meg;
        -       egyetértenek azzal, hogy a kedvezmények és támogatások igénybevételére való jogosultságot a "Magyar Igazolvány", illetve a "Magyar Hozzátartozói Igazolvány" testesíti meg.

4. A "Magyar Igazolványok", illetve a "Magyar Hozzátartozói Igazolványok" kiadása rendjének szabályozásával kapcsolatban:

        -       egyetértenek azzal, hogy a Kormány ezt a kérdést a végrehajtási utasítások szintjén oly módon rendezi, hogy minden relációban a MÁÉRT-ben részes érintett szervezetek képviselőivel egyeztetve alakítja ki a gyakorlati végrehajtásban szerepet vállaló szervezetek körét.

Budapest, 2002. november 17.

A zárónyilatkozatot aláíró szervezetek:

Romániai Magyar Demokrata Szövetség     Markó Béla
Magyar Koalíció Pártja  Bugár Béla
Vajdasági Magyar Szövetség      Kasza József
Vajdasági Magyar Demokrata Párt Ágoston András
Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség     Tóth Mihály
Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Kovács Miklós
Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége   Jakab Sándor
Horvátországi Magyarok Szövetsége       Csörgits József
Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség (MMÖNK)        Tomka György
Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF)   Hámos László, Papp Tamás
Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége   Deák Ernő
FUEN    Komlóssy József
Magyar Szocialista Párt Hárs Gábor
Fidesz - Magyar Polgári Párt    Németh Zsolt
Magyar Demokrata Fórum  Csapody Miklós
Szabad Demokraták Szövetsége    Eörsi Mátyás
A kormány képviseletében        Szabó Vilmos