Soproni Szakmai Fórum és Nyílt Panasznap
Az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala és az Aktív
Soproni Ifjak közös rendezvényt szervez Soproni Szakmai Fórum és Nyílt
Panasznap címmel 2002. november 27-28-án Sopronban.
Az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala immár harmadik
éve kialakította azt a gyakorlatot, hogy hivatali ügyintézését évente néhány
alkalommal két-két napra megyeszékhelyekre, illetve olyan városokba, ahol
felsőoktatási intézmény is működik, helyezi ki. A rendezvénysorozat célja,
hogy az általuk az oktatás szereplői részére nyújtott szolgáltatást személyesen
is elérhetővé tehessék azok számára, akiknek nincs lehetőségük budapesti
hivatalukban megjelenni, és eljárásukat személyesen kezdeményezni. Ezek
az alkalmak emellett arra is lehetőséget adnak, hogy közvetlen kapcsolatot
alakíthassanak ki szakmai partnereikkel.
A fentiek megvalósítása érdekében szakmai fórumokat,
nyílt panasznapot, kötetlen beszélgetéseket rendeznek, iskolák kérésére
kihelyezett rendkívüli osztályfőnöki órát tartanak. Fő céljuk élhetővé
tenni az iskolát.
Aáry Tamás Lajos és Strenner Szilárd a sajtótájékoztatón
Aáry Tamás Lajos oktatási jogok biztosa és
Strenner Szilárd , az Aktív Soproni Ifjak elnöke tartott sajtótájékoztatót.
Sopronban szakmai fórumon az oktatási intézmények fenntartóinak vezetőivel találkoztak, akiknek elsősorban maguknak kell abban érdekeltnek lenniük,
hogy az iskolai demokrácia működjék és fejlődjék.
Aáry Tamás Lajos elmondta: szolgáltatásuk 4 millió
embert érint - tanulókat, pedagógusokat, szülőket egyaránt.
Az oktatási jogok biztosa hangsúlyozta a civil szervezetekkel
való együttműködés fontosságát, amelyek számos, hatósági eljárást még nem
igénylő, azonban civil technikákkal megoldható konfliktushelyzetet megfelelően
tudnak kezelni.
A panaszosok között a résztvevők 1/3-1/3-1/3
arányban tanulók, szülők, valamint pedagógusok.
Az iskolarendszerben természetesek a konfliktusok,
ahol ezek nem rendeződnek, ott történik jogsértés. A 2001-2002. év tapasztalatai
szerint az iskolai döntések során a garanciák mellőzése az egyik jellemző
jogsértés.
A közoktatásban a jogbiztos által említett leggyakoribb
tapasztalt jogsértés az, amikor a személyek méltósága sérül. A jogsérülés
másik jellemző területét jelentik a közoktatásba való bekerülésre, illetve
az onnan való kikerülésre jellemző ügycsoportok.
A jogbiztos elmondta: a jogsértő ügyek megoldása
egyik járható útjának a diákparlamenttel nem azonos iskolaparlamentek működtetését
tartja; másik javaslata a diákönkormányzatok pénzügyi alapjainak egyféle
csekk-, vagy bónuszrendszerben történő elosztása, amely bizonyos iskolán
belüli feladatok elvégzéséhez kötődne.
Kérdésekre válaszolva elmondta: a közoktatási rendszer
legkiszolgáltatottabbjai a fogyatékos tanulók és szüleik. Ennek a rétegnek
a kiszolgáltatottsága jórészt a nem megfelelő tájékoztatásból következik,
különös tekintettel a pedagógiai programokra és a tantárgyak szerinti
értékelési szempontokra.
2003-ban, a fogyatékosok évében terveznek egy, a civil
szervezetekkel közösen szervezett konferenciát, amelynek ajánlásait, tanulságait
a tervek szerint kézikönyvben foglalják majd össze.
A jogbiztos és munkatársai mai soproni programja
a Gyermek- és Ifjúsági Központban tartott nyílt panasznappal, majd azt
követően a Nyugat-Magyarországi Egyetem Hallgatói Önkormányzata tagjaival
tartandó kötetlen beszélgetés formájában folytatódott. A november 28-i
program a Programajánlóban olvasható.
***
A Gyermek- és Ifjúsági Központban tartott szerdai panasznapon
nem kizárólag oktatási szereplők jelentek meg. Két szülő a kiskorú gyermeket
a közoktatásban megillető jogokkal kapcsolatosan kért tanácsot, ám a nem
túl nagy létszámú várakozók között olyan is volt, aki nem kívánt arról
nyilatkozni, milyen minőségben és kérdéssel kereste meg az oktatási
jogok biztosát. Ez utóbbinak egyik munkatársa azt is elmondta, hogy a felsőoktatásban
résztvevők – többnyire diákok – gyakrabban és jellemzően elektronikus levél
útján veszik igénybe az Oktatási Jogok Biztosa Hivatala Oktatási Minisztériumon
belül működő szolgáltatásait. A hivatalhoz fordulóknak írásbeli kérelmet
kell – levélben, faxon, vagy e-mailben – eljuttatniuk a címzetthez. A panaszosnak
lehetősége van arra is, hogy az eljárás folyamán neve elhallgatását kérje,
a kérelmező adatainak kezelése minden esetben az adatvédelmi törvény rendelkezéseinek
megfelelően, bizalmasan történik. Az oktatási jogok biztosa hivatalból
indíthat vizsgálatot, amelynek során egyeztetési eljárást folytat le az
érintettek között. Az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala a www.oktbiztos.hu
internet címen, valamint az oktatasi.biztos@om.hu e-mail címen érhető el.
A jogbiztos soproni programja a Lakcner kristóf Általános Iskolában tartott osztályfőnöki órával, majd a GyIK-ban tartott.nyílt fórummal folytatódott.
Spontán módon a gyermekek jogairól
Országos viszonylatban nincs területi jellemzője
a gyermekek jogérvényesítésének - mondta Aáry - Tamás Lajos oktatási jogok
biztosa, aki a Lackner Kristóf általános iskolában 5-8 osztályos tanulóknak
tartott játékos osztályfőnöki órát. Az iskola tanulóinak egy – a biztos
táskája által megszemélyesített – földönkívüli lénynek kellett arról beszámolniuk,
hogy itt a földön, a gyerekek hogyan boldogulnak a felnőttek által irányított
világban. A megjegyzéseket, kívánságokat hangzásukat
követően lejegyezték. Többek között elhangzott: a gyerekek szeretnék, ha
komolyan vennék őket, szeretik a szabadságot és képesek meghatározni annak
korlátait, akarnak tanulni, szeretnek játszani, tudják, hogy a gyengéket
segíteni kell. Az eremény: közel 45
perc alatt a jelenlévők által spontán megfogalmazott és lejegyzett gondolatokból
összeállt az ENSZ Gyermekjogi Egyezményének tíz alapelve, amelyeket a nemzetközi
jogászok hosszú évtizedek alatt dolgoztak ki.
T.É.
2002. november 27., szerda 22:23
|