Dinamo Zagreb - Hajduk Split (2:1), 2002. december 1.

Régóta terveztük a horvát derby megtekintését, most végre összejött. A hajnali órákban Wiener Neustadtban találkoztunk osztrák barátainkkal, innen öt eseménytelen óra után már Zágrábban is voltunk. A városban rövid kódorgás után viszonylag egyszerűen megtaláltuk a stadiont, némi meglepetésre a VIP-parkolóba is beengedtek. Már 3 órával a meccs kezdete előtt kint lógott minden drapéria, és páran már kórusban énekeltek is. A beléptetés gyors én nagyvonalú volt, mindannyian a pályára kerültünk, így remekül tudtunk fényképezni. A mérkőzés elején a klubhimnusz kíséretére fantasztikus sálazást láthattunk a zágrábi Bad Blue Boys-tól, de mint kiderült, ez még csak a kezdet volt. A stadionban mintegy 30.000 néző lehetett, ebből kb. 2500 spliti vendégszurkoló. Ők az első félidőben csalódást okoztak, mindössze zágrábi relikviák égetésével voltak elfoglalva. A BBB azonban fantasztikus introt mutatott be, rengeteg tűz és füst gyulladt be, senkit sem zavart, hogy 5 perccel később kezdődött a meccs. A tűzoltók és rendezők jól - és minden túlreagálás nélkül - végezték dolgukat, ettől függetlenül osztrák fotóstársamat fejbetalálták egy görögtűzzel, némileg megégett. A mérkőzés jó iramú, hajtós volt, azonban az első félidőben nem született gól. A félidőben néhányan a pályára másztak, őket nyugodtan elvezették. A második félidő elején némi látványelemek mellett a spliti Torcida gyújtott tüzeket (állítólag 200 db-ot), ez is nagyon szólt. Még el sem oszlott a füst, máris gólt szerzett a Dinamo, majd rögtön még egyet. Innentől kezdve folyamatosan lángolt a lelátó, azonban szépíteni tudott a Hajduk, majd még egyet rúgott gyorsan, amit a bíró nem adott meg. Maradt a 2:1-es végeredmény, így a splitiek már csak a székeket tudták összetörni és beszórni a pályára. A Dinamo szurkolói tombolva ünnepeltek, mi pedig egy jó meccsel és 400-500 görögtőz (!) látványával a fejünkkel már úton is voltunk hazafelé.