Gyors és különleges meglepetés az édes narancsdzsem
Narancsdzsem - gyorsan különlegeset
"A narancs a legkedveltebb gyümölcsök egyike, és illatával-zamatával mindenképpen tartozéka a karácsonynak. Télen a legfinomabb, így bármilyen különös, éppen ekkor érkezik el a befőzés ideje. Annál is inkább, mivel számos süteményhez "töltelékként" használjuk, de az ünnepreggeli pirítósra v agy kalácsra is mennyei."
(Lajos Mari - Hemző Károly: Karácsonyi édességek)
A fentebb írtak valóban igazak. Amikor Skóciában jártam, minden üzlet, édességbolt polcán találkoztam a narancslekvárral. Akkor még nem értettem miért, ma már tudom. Idén először szántam rá magam, hogy saját kezűleg készítsem el ezt a csemegét.
Az eredmény: Mikulás hozta kicsi üvegek, bennük szemnek és szájnak csodás narancsdzsem!
A recept szerint mindeneképpen be kell szereznünk az alábbi hozzávalókat:
1 kg narancs, 1/2 l rostos narancslé (én 100%-ost ajánlok), 1 tasak zselésítő anyag (1 kg gyümölcshöz való), 1 kg kristálycukor, 2 citrom leve, 1 vaníliarúd (én 1 tasak vaníliás cukrot használtam), 1 mokkáskanál fahéj, 3-4 szegfűszeg, 1 csillagánizs (ilyet nem találtam, tehát kimaradt), 3 cl Campari vagy piros gyümölcsszirup (én rumot használtam)
Első tennivalóm volt, hogy a narancsokat jól megmostam, majd szárazra töröltem. Vékonyan (akár burgonyahámozóval) meghámoztam úgy, hogy a fehér részét is leszedtem óvatosan. Ez utóbbi nagyon keserű tud lenni, inkább több időt szántam erre a lépésre. 2 narancsról leszedett héjcsíkokat gyufaszál-vékonyra vágtam, majd forrásban lévő vízbe dobtam és 5 percig főztem, majd legalább 10 percre hideg vízbe áztattam őket. Leszűrtem és félretettem.
Ami eztán jött, igazán aprólékos munka volt. Az összes narancsot gerezdekre szedtem, de úgy, hogy a fehér hártyát is leszedtem. Nagyon sok lé marad a hártyákban és egyéb darabokban, azt kifacsartam, és a "kifilézett" narancshoz öntöttem.
A zselatint - ahogy a csomagoláson szerepelt - elkészítettem (az 1 kg cukorból használtam hozzá), és a narancsdarabokkal jól összekevertem. Mérsékelt gázon összeforraltam a rostos narancslét kristálycukorral, citromlével, fűszerekkel, majd beledobtam a narancshéjakat is. Kb. 5 percig továbbfőztem és hozzáadtam a narancsdarabokat is. Újraforrástól számított 2 percig főztem még.
Levettem a fűzről, kiszedtem a szegfűszeget és amit nem akartam benne hagyni, majd hozzáöntöttem egy kis rumot úgy, hogy ne legyen nagyon világos de nagyon sötét színe sem. Ekkor még igencsak híg a "dzsem", de ez nem baj, a végeredmény remek lesz.
Ez a mennyiség kb. 4 x 3,5 dl-es üvegekbe elegendő, azokba beletöltöttem. Előtte egy tepsibe ujjnyi vastagon hideg vizet engedtem, s abba állítottam a kész lekváros üvegeket. 5 percig feje tetejére fordítva, aztán vissza.
Ekkor még mindig teljesen híg volt, már-már kétségbe estem, hogy üres lesz a Mikulás puttonya. Mindezt este csináltam, munka után, kb. 1,5 órát vett igénybe első perctől az utolsóig. (Nem tudom ki hogy van vele, de a szakácskönyvben szereplő elkészítési idő, nekem mindig kevésnek bizonyul. Ott 40 percet írtak minderre.)
Egész éjszaka magára hagytam az üvegcséket. Reggel tökéletes narancsdzsemek "mosolyogtak" az asztalon!
Ha ajándékba szánjuk az üveget szépen feldíszíthetjük piros papírral, arany masnival. Ha otthon fogyasztjuk, szépen tálalhatjuk kedves, díszes tálkában a reggeli vagy vacsora mellé!
Boldog Karácsonyt!
- mohos -
2002. december 12., csütörtök 08:37
|