Ünnepi istentiszteletek országszerte
 www.mti.hu

Esztergom, 2002. december 25. (MTI) - Ünnepi istentiszteletet tartottak szerdán a debreceni Református Nagytemplomban, ahol Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke hirdetett igét.

    - Azért jöttünk a templomba karácsony első napján, hogy boldog születésnapot kívánjunk - kezdte a püspök, aki hozzátette: Boldog születésnapot Jézus! - ez a karácsonyi gyülekezeti istentisztelet egyetlen valamirevaló mondandója.

    - Ki az, akit köszöntünk? - tette fel a kérdést a továbbiakban, majd Máté evangélistára utalva szólt arról a családfáról, amelyet Ábrahámtól nemzedékek láncolatain át ábrázoltak Jézus megszületéséig.

    Bölcskei Gusztáv fontosnak nevezte, a történés, a történelem ismeretét. Példaként említette, hogy Svédországban néhány évtizeddel ezelőtt beszüntették a történelem oktatását, majd rájöttek, hogy "ez így nem megy", s visszaállították.

    - Ilyen szirénhangok itt is vannak - közölte, s utalt egy közelmúltbeli hazai oktatási tanácskozásra, ahol - mint mondta - ugyancsak elhangzott: "felesleges a történelem tanítása, el kell hagyni az egészet az ősembertől Orbán Viktorig".

    A református püspök ennek kapcsán kijelentette: ha nem vállaljuk saját történelmünket, saját nyomorúságunk történetét, akkor nem tudunk elérkezni ahhoz, aki azért jött, hogy a bűnöktől, a konfliktusoktól megváltó legyen.

    - Ezért fontos Máté evangélista családfája - tette hozzá.

    Bölcskei Gusztáv a továbbiakban Jézus születésére, az első karácsony történetére utalt, amely maga is konfliktusból indult.

    - Az ember indulatai, kétségei és isten megtartó szándéka együtt adja a karácsony szépségét - mondta a püspök.

    A zsinat lelkészi elnöke ezután felidézte a kisded születését, akihez "oda kell hajolni".

    - Ez az odahajló mozdulat a legszebb karácsonyi kívánság, amikor leülünk együtt a családban, odahajlunk egymáshoz, s ebben benne van: velünk az Isten.

    Ugyanakkor - fejtegette a továbbiakban - a "gyermek néz, s látja karácsonykor is a világot, s látja Betlehemet, ahol csak visszafogottan mernek ünnepelni, lát kétségbeesett embereket, akiknek minden reményük odaveszett, mert beszennyeződött a tenger, és veszélyben a megélhetésük vagy mert elveszítették munkájukat".

    - A gyermek néz, és lát, és ez a mi karácsonyi reménységünk most is - mondta végezetül Bölcskei Gusztáv református püspök.
 
 

    EVANGÉLIKUS ISTENTISZTELET BUDAPESTEN
 

    A szellemi, lelki sötétség mintha növekedne a világban, legyünk hát követekké a XXI. század értékeket kereső világában - e gondolat jegyében hirdetett igét D. Szebik Imre evangélikus elnök-püspök szerdán Budapesten, a Bécsi kapu téri templomban tartott karácsonyi istentiszteleten.

    A püspök kiemelte, hogy az igazi világosság az első betlehemi ragyogás óta itt maradt köztünk, s beragyogja a világot: átível évszázadokat, egybefogja a történelmet.

    Véleménye szerint, ha a fényt befogadnánk életünkbe, otthonunkba, gyülekezetünkbe, egyházunkba, társadalmunkba, gondolatainkba és szívünkbe, "eltűnne a gonoszság sötétsége, véget érne a gyilkos indulatok háborút latolgató rémisztő éjjele" és felragyogna a szeretet hajnala.

    - E világosság bevilágít magyar nemzetünk életébe is, hogy ne feledkezzünk meg a határainkon kívül élő testvéreinkről - fogalmazott.

    Mint folytatta, a fény bevilágít Európa népeinek, vezetőinek gondolkodásába, hogy egyértelművé tegye: "az együttélés, az unióban való közös célkitűzések megvalósítása csak egyenlő bánásmód elve alapján lehetséges".

    - Hol vannak Európa keresztyén vezetői? - tette fel a kérdést.

    Magyarország közelgő európai uniós csatlakozása kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy az anyagi tőke mellett létezik közösségi tőke és kegyelmi tőke is.
D. Szebik Imre hozzátette, hogy a világossághoz való viszonyunk lehet védekező és mégis befogadni kívánó, elhárító, mérlegelő és befogadó is.

    - Az érzések kettőssége, sajátos ambivalenciája sokak lelkivilágának jellemzője a XXI. század küszöbén - mondta.

    Rámutatott arra, hogy sokan a többséghez igazodnak, s a többség bizony elutasítja a hitet, az isteni fényt.

    - Az ember ösztönösen ráérez arra, hogy ha befogadja a fényt, akkor nem élhet többé a sötétség leple alatt, nem lehetnek eltitkolt útjai, rejtett kapcsolatai, nem lehetnek hamis úton szerzett anyagi javai, nem vállalhat tisztességtelen előnyöket, s nem beszélhet kétszínűen még a politikában sem - fogalmazott.

    A püspök a továbbiakban utalt egy nemrégiben végzett felmérésre, amely szerint Németországban a gyerekek egyharmada semmit sem tud a karácsonyi történet hátteréről.

    - Vajon hazánkban milyen eredmény születne hasonló felmérés esetén? - tette fel a kérdést a karácsonyi istentiszteleten D. Szebik Imre.
 
 

    PASKAI LÁSZLÓ BÍBOROS SZERINT BELSŐLEG KAPCSOLJA ÖSSZE AZ EMBEREKET
 

    A szeretet, az emberek, a népek és nemzetek közötti megértés fontosságáról, valamint a szebb és boldogabb jövő reményéről beszélt Paskai László bíboros a kedden éjfélkor kezdődött karácsonyi szentmisén az esztergomi bazilikában.

    A Esztergom-Budapesti Főegyházmegye jelenlegi főpásztora - akinek 75. életéve betöltése miatti lemondását a közelmúltban fogadta el II. János Pál pápa - hívők százai előtt elmondta: Jézus Krisztus megszületése valamennyi földi ember életére kihatott, illetve kihat.

    - A karácsony ugyanis - vélekedett Paskai László - belsőleg kapcsolja össze a jóakaratú embereket, és lehetőséget ad életük megújítására.

    Hozzátette: kívánatos lenne, hogy karácsony estéje a szeretetre, a békére és a jótettekre ösztönözzön, és elősegítse a háborúskodás és a félelem nélküli mindennapokat.

– Régen főjószágkormányzónak hívták a posztot, mivel a rendi földbirtok jószágkormányzósági alrendszerekre volt osztva, de ma már ennek nem lenne értelme, lévén, hogy sem birtokaink, sem jószágaink nincsenek.

A 996-ban Géza fejdelem által emelt monostor alapjain épült Pannonhalmi Főapátságának mai működési költsége évente 500 millió forint. Ebből kell fenntartani a bencés gimnáziumot és kollégiumot, a levéltárat, a könyvtárat, a gyűjteményeket, az arborétumot, a szociális otthont és a lapkiadót. Ebből nagyjából kétharmad-egyharmados a megoszlás az állami források és a saját erő között.

 /Fotó:  Várszegi Asztrik: Közvetítő vagyok, elsősorban Isten és ember között (kép: Népszabadság – Domaniczky Tivadar) /
A saját erő hátterét 1945 előtt mindenekelőtt az a hatvanezer holdnyi terület adta, amelyen az apátság gazdálkodott. Erdők, szántók, jószágok tartoztak a birtokba, s a tihanyi apátság jóvoltából még kicsinyke Balatont is magáénak mondhatott a Magyar Bencés Kongregáció.

Ma javarészt az évente száz-százötvenezer Pannonhalmára látogató turista jelenti a saját gazdasági hátországot. Erre épült az étterem, ezen alapszik a kegytárgyak árusítása. A Pax Tourist tárlatvezetéssel, az átmenő idegenforgalommal foglalkozik, de nem utaztat. A főapátságnak tíz hektár gyógynövényese van, levendulával, kakukkfűvel, citromfűvel. A házi lepárlóban illóolaj készül. Most 20 hektáron telepítettek szőlőt. Traminit, Sauvignon Blancot, Rajnai rizlingnek valót a Szent Márton-hegy körül, és meghívták a korábban az év borászának is választott egri Gál Tibort, hogy irányítsa a munkákat.

– A Magyar Külkereskedelmi Bankkal közösen vágtunk bele az üzletbe. Ötven- hektárnyi szőlővel, a jövőre elkészülő pinceborházzal szeretnénk a főapátság fenntartásához szükséges hozzájárulásunk arányát javítani. És persze Pannonhalma nevéhez méltó borokkal megjelenni, hiszen minden bizonnyal e helyen alakult ki az első magyar szőlősgazdaság ezer esztendővel ezelőtt, mert ahol latin liturgiájú istentisztelet volt, ott szőlőnek és bornak is lennie kellett – mondja Cirill atya, miközben a monitoron mutatja, hogy a főapátság Ballanced Score rendszerének központjában álló négyzetben az ember üdvössége felirat olvasható.

A vezérlő gondolat

És még egy fontos, ugyan zárójelbe tett, de Hortobágyi Cirill által is külön figyelemmel említett megállapítás: az üdvösség a Földön kezdődik.

– Mit jelent ez az ön értelmezésében?

– Azt, hogy figyelembe kell venni a kor földi követelményeit, ugyanakkor semmi, így a gazdaság növekedése sem lehet önmagáért való. A pannonhalmi főapátság működéséhez szükséges anyagiak biztosítása azt szolgálja, hogy el tudjuk látni az oktatásban-nevelésben, a lelkipásztori szolgálatban, a szeretetotthoni ellátásban, a kulturális életben vállalt kötelezettségeinket. Megújulás a lelkiségben, a szerzetesélet gyakorlatában, ez vezérelhet bennünket.

Messziről, a Szent Márton-hegyen épült apátság alatt elterülő sík földről nézvést ormon masszívan álló, égnek emelkedő erős vár, egymásba kapaszkodó épületkaréjok alakzata a monostor, a bazilika, a bencés gimnázium és kollégium épületegyüttese. Minden ízében súlyosan a földhöz növő, mégis lebegően légies. Mons Pannoniae, Mons Sacer, Mons Supra Pannoniam, Mons Sancti Martini, illették a történelem folyamán különböző nevein a szent helyet.

Odabent félhomályba boruló folyosók, a hatalmas képekről bibliai alakok néma tekintete, klastromos csend. Az 1137-ben felszentelt templom naponta szent liturgai helye, ahol esténként szerzetesek zsoltároznak. Alattunk az altemplom fala mögött valahol a legendák szerint István fából készült trónusa. Háromszázezres könyvtár. István 1001-ben kiadott kiváltságlevele, melyhez valaki hozzáírt egy bekezdést 1100 körül. Szent László kincseket összeíró fóliánsa 1090-ből. Asztrik, Pannonhalma első főapátja hozta Rómából a koronát Istvánnak. Szent László itt tárgyalt IV. Henrik császárral. Kálmán Boullion Gottfrieddel. Tatár által ostromlott bencések. Törökvész. Szétszóródott bencések. 1568-ban császári katonák költöznek a szent falak közé. Politika. II. József 1786-ban feloszlatja a rendet. Visszaállítja 1802. március 12-én I. Ferenc király, aki azt mondja a bencéseknek: tanítsatok. És tíz gimnáziumot rendel a főapátsághoz.

Aztán megint politika.

Jándi Bernardin kormányzó perjel 1918. november 9-i levélrészlete. „Az ideiglenes rendi kormány méltányolja ft. Rendtárs Urak aggodalmait, szükségesnek látja, hogy a menekülés napjaira mindenkinél legyen egy kis összeg, melylyel életét fenn tudja tartani.”

Újra politika: Magyar Nemzet 1939. szeptember 13. Hóman Bálint kultuszminiszter beszéde a Ciano olasz külügyminiszterrről elnevezett pannonhalmi olasz gimnázium felavatásán: „Kifejezése ez az intézet a magyar kormány és a Felvidéken is birtokos Szent-Benedek-rend részéről a hálának azok iránt az olasz barátaink iránt, akik mindig mellettünk állottak. Abban a nagy történelmi pillanatban, amikor Komárom, s vele a Felvidék magyarlakta területének nagy része viszszakerült az anyaországhoz, szintén oldalunk mellett állottak. Kifejezése ez az intézet a mi hálánknak a Duce iránt (felállva percekig tapsolják a Ducet)...”

És megint politika: A második világháború után hatalomra került kommunisták hadat üzennek az egyháznak. Rendfeloszlatások. 1950-ben Pannonhalmát megfosztják minden gazdasági hátterétől. Az egykori hatvanezer holdas birtokból semmi nem marad. A főapátság léte is kétséges, takarékmécsesen pislákol tovább.

2002. december 11-én az Országgyűlés elnöke, Szili Katalin látogatást tesz a bencéseknél. Sajtóértekezletén a következőket mondja: „Pannonhalma nem függhet a demokratikusan választott kormányok szemléletmódjától. Pannonhalma a magyar történelem szerves része, nemzeti kincs.”

Tanítsatok!

Horváth Dori Tamás, a pannonhalmi bencés gimnázium igazgatója egyike a 49 főapátsági szerzetesnek.

– A szerzetesek szegénységi fogadalma mit jelent a pannonhalmi bencés gimnázium és kollégium igazgatója számára?

– A rendtől ellátást kapunk, fizetést nem, csak némi zsebpénzt negyedévenként. Itt semmi nem az enyém, néhány könyv kivételével – mutat körbe az igencsak szerény igazgatói irodában Horváth Dori Tamás, és a hármas szerzetesi fogadalomból – a tisztaságból, a szegénységből és az engedelmességből – a közbülső értelmezéséhez még hozzáteszi, hogy az ő felfogásában ez annyit is jelent, hogy minden idejét másoknak adja, jelen esetben a gimnázium diákjainak.

A pannonhalmi tanári kart egyébként 18 szerzetes és 22 világi tanár mellett a győri zeneiskolából és a színházból kijáró zenetanárok, valamint egy keramikusmester adja.

A hat és négy évfolyamos oktatásban tanuló háromszáz harmincegy bencés diáknak két idegen nyelvet kötelezően tanulnia kell. A hat évfolyamosok latin mellett angol és német között választhatnak, a négy évfolyamosok az olasz és a latin, valamint az angol és a német között dönthetnek. A délutáni nyelvi tanfolyamokon pedig francia, orosz, ógörög és az újszövetség korában beszélt arámi vehető fel. A latinhoz kapcsolódik az oklevélolvasó szakkör, melyet levéltáros tanár vezet.

Az informatika oktatása hároméves a bencéseknél.

– Az áldás és az átok, mint mindenhol a világban, az interneten is nagyon közeli szomszédságban van egymással – mondja Horváth Dori Tamás –, ezért nagyon nagy a felelősségük az esténként és hétvégenként a számítógépek előtt ülő diákokat felügyelő tanároknak. És itt nem is elsősorban arra gondolok, hogy pornóképek is hozzáférhetők az interneten. Elég csupán azt említeni, hogy fasiszta, náci szövegektől kezdve bármi letölthető a világhálóról. A legnagyobb veszély azonban a kóros függőség kialakulása. Ennek elkerüléséhez és az internet saját érvényességi körének megfelelő használásához nagy türelem, pedagógiai és szakmai érzék szükségeltetik a tanárok részéről.

A háromszázharmincegy bencés gimnazista közül minden évben akad egy-két diák, akit nem vesznek fel első nekifutásra egyetemre vagy főiskolára. A továbbtanulási arány csaknem százszázalékos, mivel a hivatalos statisztika szerint ma sem számít továbbtanulónak az, aki a gimnáziumból hittudományi főiskolai, teológiai tanulmányokra adja a fejét.

– Mik a felvételi követelmények egy bencés diák számára? – kérdem az igazgatót.

– Általában kétszeres-háromszoros a túljelentkezés. A felvételin elsősorban logikai képességekre, érdeklődési körre vagyunk kíváncsiak.

– A jelentkező esélyeit mennyire befolyásolja, hogy hívő tagja-e a római katolikus anyaszentegyháznak?

– Alapfeltétel, hogy a leendő bencés diák tartozzék keresztény közösséghez. Szándékosan mondok keresztény közösséget, mert ugyanolyan esélye van például az evangélikus vagy a református közösséghez tartózónak a felvételin. De azt is megemlíthetem, hogy a győri bencés gimnazisták évkönyveiben minden esztendőben található négy-öt izraelita vallású diák is.

A főapát

„Úgy gondolom, hogy magyarnak lenni, szlováknak lenni, románnak lenni ebben a térségben azt is jelenti, hogy meg kell tanulnunk a helyes és igaz önértékelést, önismeretet és ennek az igaz, a másikra is tekintettel lévő kifejezésmódját és megélésmódját. Ez számomra, magyar bencés számára azt is jelenti, hogy igent kell mondani Európára, de igent kell mondani a Keletre is, annak minden értékére. Közvetíteni és párbeszédet kell folytatni. Igent kell mondani az ortodoxiára, Keleten pedig igent kell mondani a nyugati katolicizmusra.

A kereszténység küldetése az, hogy az evangélium frissességével beépüljön a mindenkori újba, és képviselje azokat az értékeket, amelyek nélkül az emberi élet nagyon színtelen, jelentéktelen.”

Úgy tűnik, hogy akinek a Szent Márton-hegyen 996-ban alapított monostor az otthona, az belső, bizalmas viszonyba kerül az idővel és a történelemmel. Talán ezért tud politikai időjátékokon túli, történelmi érvényességű mondatokat mondani Várszegi Asztrik, Pannonhalma főapátja, akivel igen sűrű programja közepette találkozunk. Éppen Budapestre készül, ahol a Magyar Újságírók Szövetségének székházában a külpolitikai szakosztály tagjaival találkozik, este a Műcsarnokban, a tízéves Pannonhalmi Szemle estjén mond bevezetőt, a következő napon Bécsbe, majd utána Prágába utazik, azokhoz a bencésekhez, akik közül ezer évvel ezelőtt Adalbert püspök papjai Magyarországra indultak szerzetesrendet alapítani.

– Mi a pannonhalmi főapát küldetése a XXI. században?

– Közvetítő vagyok. Az a feladatom, mint ami volt bármikor is Krisztus követőinek. Jézus Krisztus követésében magam is közvetítő vagyok elsősorban Isten és ember között, ember és ember között, múlt és jövő között. Néha saját egyházamon belül, néha a nyugati katolicizmus és a keleti ortodoxia között. Néha magamra maradok, de soha nem vagyok magányos. Egy bonyolult városállam élén állok, amit pannonhalmi főapátságnak hívnak, én meg szerzetesi köztársaságnak.

–Hogy fér meg a mindennapokban az egyházpolitikus és közvetítő diplomata, a rendet irányító főapát és a fogadalmat tett szerzetes?

–Olyan egyszerűen, hogy nem azonosultam szerepekkel. Aszkézisem: ember, keresztény ember szeretnék maradni. Szeretem társaimat, érdekel a másik ember. Mindenben ez vezérel. Észre is vettem, hogy ahol hivatali kiszolgáló gépezetekkel tárgyalok, ott rendszerint csődöt mondok, ahol nyílt lelkű emberekkel, ott eredményes tudok lenni. Abban a vétkes tévedésben élnek legtöbben, hogy önmagukat azzal a szereppel azonosítják, ami sorsukul jutott. Pedig az ember nem elsősorban vezető, elöljáró vagy éppen főpap, hanem ember.

–Ennyire egyszerű lenne?

–Nem merjük elhinni, hogy ennyire egyszerű.

 Tíz évvel ezelőtt II. János Pál a mi televíziónkat is megáldotta. Akkor indult el a Duna Televízió műholdas sugárzása, amelyre ma - egy évtized után - nyugodtan mondhatjuk, hogy a világ magyarságának a televíziójává nőtte ki magát. F Ma hajnalban ugyanis a Duna Televízió megkezdte adásainak napi 8 órás tengeren-túli sugárzását, amely egyelőre az Észak-Amerikai kontinensre terjed ki. Reményeink szerint műsorainkat hamarosan a déli féltekén élő magyarok is figyelemmel kísérhetik majd. Az óhazából sugárzott műsorok jelentőségéről és arról, hogy mit jelenthet élő, magyar szó távol a szülőhazától, Mádl Ferenc köztársasági elnök mondott pár gondolatot.

- Nagyon sok szeretettel köszöntöm az Amerikában élő magyarságot. Én azt gondolom, hogy nagy öröm lesz számukra a magyar nyelvű adást, a Duna TV adását látni és élvezhetni. Elég sokat forgolódtam én is külföldön, akkor, amikor még, távol Magyarországtól, egyebek között épp Amerikában, ahol két éven át is vendégtanárkodtam, és el voltam zárva magyar nyelvi tévéképtől, tévéadásoktól, a magyar nyelvű kultúrának ettől a forrásától. Nagyon hiányzott nekem, nagyon, nagyon hiányzott akkor nekem. De nagyon hiányzott elsősorban annak a sok magyarnak, akikkel ott kint találkoztam. Szóval volt egyfajta éhség a magyar betű, a magyar kép, a magyar kultúra, a magyar filmek, a magyar múlt, szóval az iránt, ami az ember saját maga, amit visz otthonról, és ott kinn, egy másik közegben ezt az életet kell élnie, és hát ez iránt nagy éhség volt, és én nagyon örülök, hogy, és én ezt magam is átéltem, ha nem olyan fokban, mint azok, akik nem egy féléves vendégtanári, hát, kirándulásra mentek Amerikába, hanem hosszabb időre. Nem egy rokonom van, akik ott azóta is meg hosszú évek óta ott élnek. Egy szóval, hogy ennek milyen jelentősége van az szinte felmérhetetlen. Az államfő köszöntője után éjfélkor Blanckenstein Miklós püspöki helynök, a budavári Nagyboldogasszony templom plébánosa celebrált szentmisét, amelynek végén szeretettel üdvözölte a 10 éves Duna Televíziót és a tengeren túli sugárzás beindítását. - 2002 nyara, Zánka. A Háló, kárpát-medencei katolikus közösségek találkozója, én is meghívott előadóként vagyok ott, s Pekár elnök úrral ott fogalmazódott meg a gondolat, hogyha a Duna Televízió 10. születésnapját ünnepli és egyben a nagy vizeken túli közvetítésnek első alkalma, éjféli mise a Mátyásból. Elnök úr, engedje meg, hogy Önnek, elődjének és a Duna Televízió minden munkatársának Budapest legkisebb plébániaközössége nevében a köszönetemet tolmácsoljam, hiszen egy olyan televíziót csinálnak a telített hírvilágban, amely nemcsak, hogy nézhető, hanem olyan értékeket közvetít, amit az ember büszkén vall magáénak. Tudom, hogy sok a nehézségük, de a kis közösségünk imája, barátsága mindig Önökkel van. És, ha már születésnap, akkor torta is illik hozzá. Kérem, fogadják szeretettel. Isten éltesse Önöket, mindnyájukat, s Isten áldását kívánom munkájukra.

A karácsonyi díszítés elmaradhatatlan kellékei a különféle csillagocskák. A napkeleti bölcseket csillag vezette a jászolban fekvő Jézushoz. Erre utal a Vénusznak az az elnevezése is, amelyre Zsigmond Győző Égitest és néphagyomány című kötetében bukkantam rá: Úr Jézus csillagja.

A magyar népköltészetben a Vénusz szerepel a leggyakrabban a csillagnak tartott égitestek közül. Eredetmondája is van: a csángók szerint két királyfiból lett a Hajnalcsillag és a Vacsoracsillag. Szinte általános ugyanis a szemlélet, hogy az este legkorábban feltűnő és reggel legtovább látható csillag nem egy, hanem két égitest. A magyarság körében mindenhol feljegyzett Hajnalcsillag, Hajnali csillag, Reggeli csillag és Estcsillag, Estei csillag, Vacsoracsillag, Vacsorakori csillag nevek is ezt bizonyítják. Igaz, létezik az Esthajnalcsillag megnevezés is, de régebben ezt sokkal kevesebben használták.

A kevésbé ismert nevek közé tartozik a Holdkísérő csillag, az írás elején említett Úr Jézus csillag(j)a, valamint a Felcsíkban meg a csángók körében feljegyzett Mária csillaga.

Ez utóbbi névvel kapcsolatosan érdemes megemlíteni, hogy a Bánságban úgy tartják: "az Esthajnalcsillag Szűz Mária fogantatásától kezdve jelent meg".

Végül idézném a kötetből az egyik kalotaszegi adatközlő szavait:

"Egyik kántaénekben emlegettük is a Hajnalcsillagot: Tündöklő szép Hajnali csillag,/ Kegyelemmel fénylő virág,/ Feljött a szép hajnalcsillag,/ Mely Betlehen felett villog./ Mely az Isten báránya,/ Tündöklik ragyománya. Ennyire emlékszem belőle. Régebb a fonóházba’ gyakoroltuk ezeket, hogy karácsonyra jól tudjuk őket."

(willa)

O. Nagy Gábor közmondás- és szólásgyűjteményéből válogattuk össze azokat a mondásokat, amelyek a karácsonyhoz kötődnek. Egyiket-másikat ma is gyakran hallhatjuk, de többségüket sokan valószínűleg nem is ismerik. Kár lenne veszni hagyni őket!

* Olyan, mint egy karácsonyfa = ékszerekkel, csecsebecsékkel ízléstelenül felékesített ember, elsősorban nő.

* Az lesz soká, meg karácsony; messze van, mint karácsony = nagyon soká lesz az.

* (Hadd) legyen (egyszer) neki karácsonya = hadd legyen (egyszer ő is) boldog, hadd örüljön.

* Kapós, mint karácsonykor a szalmakalap; szükség van rá, mint a szalmakalapra karácsonykor = senkinek sem kell, egyáltalán nem kapnak rajta; semmi szükség sincs rá.

* Kapós, mint karácsonykor a famozsár = nagyon kapós, sok embernek van rá szüksége.

* Különös, mint karácsonykor a tökkáposzta = nagyon szokatlan, egészen különös.

* Karácsonyig való esze sincs = nem sok esze van.

* Majd alhatsz karácsonykor! = Kelj fel, mert dologidő van!

* Karácsonykor kalácsot, húshagyókedden fánkot, húsvétkor is, ha lehet – pünkösdkor bár kenyeret = a pazarló, majd szűkölködő háztartást gúnyolják így.

* Fekete karácsony – fehér húsvét = ha karácsonykor nincs hó, húsvétkor lesz hideg, akkor fog havazni.

* Karácsony után egy kakaslépéssel nyúlik a nap = karácsony után már kezdenek hosszabbodni a nappalok.

* Késő karácsony után kántálni = akkor kell a segítség, amikor rászorul valaki, nem utána.
 
 

Klasszikus és kortárs magyar írók karácsonyi verseibôl, novelláiból, emlékezéseibôl nem egy terjedelmes antológiát lehet összeállítani - s örvendetes módon vannak is ilyen kiadványaink szép számmal: a budapesti Palatinus (például) Az ünnep angyala és a Karácsonyi történet cím? köteteket jelentette meg a közelmúltban - Háy János igényes összeállításában. Ezekben a rangos novellagy?jteményekben többek között Babits Mihály, Bródy Sándor, Cs. Szabó László, Déry Tibor, Illyés Gyula, Jókai Mór, Kosztolányi Dezsô, Krúdy Gyula, Móricz Zsigmond, Pilinszky János, Sinka István, Szabó Dezsô, Tamási Áron kit?nô írásait olvashatjuk. De ugyanilyen gazdag ágazata van irodalmunkban a karácsonyi lírának is; elegendô talán csak a kiemelkedô csúcsokat említeni: Adyt, József Attilát. Magyar karácsonyok címmel látott napvilágot tavaly minálunk egy szerényebb válogatás; ebben helyet kaptak - a már említettekkel egy sorban - olyan jeles erdélyi szerzôk is, mint Dsida Jenô, Kányádi Sándor, Kiss Jenô, Sütô András, Wass Albert.

Mély gyöker?, változatos fogantatású karácsony-élményeit Wass Albert vallomásos versekben, novellákban örökítette neg forgatagos életpályájának különbözö szakaszaiban. Gyermekkori emlékek elevenednek meg Az én titok-karácsonyom cím?, 1941-ben írt novellájában: az "er-délyi nagy gyász" éve utáni karácsony esték nyomasztó hangulatát idézi fel itt megindítóan. Ugyanide tér vissza egyik öregkori írásában (Emlékezés egy régi karácsonyra, 1978); Kolozsvár 1918-as szomorú, "ünneptelen" karácsonyára, a román hadsereg bevonulására emlékezik, mikor is a szülôk így vigasztalták az angyaljárást hiába váró kisgyermeküket: "Az angyalnak ma más dolga van, lelkecském, nem ér rá velünk törôdni." Ezen a napon, december 24- én a város utcáin végigvonuló gyertyás betlehemi menetet vadul lövöldözô katonák oszlatták szét...

Fegyverek ropogása idején, 1942 karácsonyakor küldte üzenetét Wass Albert a Don menti lövészárokban, hóban és fagyban ôrt álló magyar honvédnek; Karácsonyi levél cím? írása a kolozsvári Ellenzék hasábjain látott napvilágot. Szavaiban a lelkiismeretet nyugtalanító aggodalom és együttérzés kapott hangot: "Ezen a karácsonyestén egy kicsit úgy érezzük magunkat meleg otthonunkban, mintha elárultunk volna Téged" - szólt a frontra vezényelt bajtárshoz. Akinek percenként szembe kellett néznie a halállal.

Nem sok idô múltán maga is megélte, övéivel együtt, a hazától távoli földeken bolyongó menekültek szívszorító karácsonyait; bujdosó magyarok zsoltáros ünnepét írta meg, már amerikai emigrációban, Magyar karácsony Bajorföldön címmel. S ekkoriban keletkezett - minden jel szerint 1956 októberének történelmi jelentôség? napjai után - a Magyar karácsony az égben cím? karcolata is. A Karácsonyi mese kiadatlan novelláinak A költô és a macska cím? kötetében jelent Amerikában, 1989-ben.

A költô Wass Albert - a hontalanság országútjain barangoló vándor - 1945 karácsonyán Plarnhofban így fogalmazta versbe "mégis" töretlen bizakodását: "Angyalok húznak a világ fölött./ Hírét hozzák, hogy földre szállt a béke!/ Megszületett az Igazság, a Jóság,/ Akit úgy vártunk: megszületett végre!" Üldözött magyar íróként, Bajorerdô zimankós fenyveseinek téli világában is hitte, hirdette: "Karácsony készül, emberek!/ Szépek és tiszták legyetek (...)" Megpróbáltatásainak legsúlyosabb pillanataiban is vallotta: "Az igazság elôtt/ hajoljon meg a fegyver/ s élhessen szabadon/ e földön minden ember."

Mindenkori karácsonyok mindenkori igéit olvashatjuk ki Wass Albert írásaiból.

Nagy Pál

             Hozzávetőleg ötven fős csoport kedd este meggátolta, hogy az anglikán egyház a belgrádi érsekség épületében megtartsa a karácsonyi istentiszteletet. Jovan Jovic, a Teológiai Kar hallgatója azt nyilatkozta a Beta hírügynökségnek, hogy főleg fiatalokból álló csoport, ikonokkal a kezükben, gyülekezett az érseki palota bejárata előtt, s meggátolta, hogy az épületbe bejussanak az anglikán lelkészek, diplomaták, közöttük Charles Crawford, Nagy-Britannia belgrádi nagykövete.(A cikk folytatása a http://www.magyar-szo.co.yu/ oldalon).