A pápa a viszályok ellen
www.mti.hu
 
Róma, 2003. január 1., szerda (MTI) - II. János Pál szerdán, az Újév első napján határozottan felszólította a világhatalmakat és a nemzetközi közösség tagjait, hogy békés eszközökkel szüntessék meg a világbékét fenyegető jelenkori feszültségeket, különösen a Szentföldön dúló viszályt.
    A Szent Péter-bazilikában a szentmisét Angelo Sodano vatikáni bíboros-államtitkár celebrálta, a pápa a bevezető és a záró szertartást vezette, és ő mondta a homíliát. Szentbeszédében a katolikus egyházfő nem tett konkrét utalást az Irak ellen készülődő esetleges támadásra, általánosan fogalmazva állapította meg: annak ellenére, hogy sorozatosan ismétlődnek a népek békés együttélése elleni merényletek, a békés út lehetséges, sőt, az az egyetlen megengedhető.
    Külön említette a pápa Szentföldön kialakult helyzetet. A Közel-Keletet elborító, tartós feszültség - mondta II. János Pál - még sürgetőbbé teszi az értelmetlen testvérháború pozitív jellegű megoldását. Ebben minden istenhívőnek a közreműködésére szükség van, azokéra, akik éppen vallásosságuk tudatában utasítják el a népek és az egyének egymás ellen uszítását, s a békés világ megteremtésére törekszenek.
 

 Mádl Ferenc köztársasági elnök újévi köszöntőjében a nemzeti és az európai sors egységét hangsúlyozva kiemelte: Európa újraegyesülése nemzeti újraegyesülésünk esélyét is ígéri - mondta az államfő az EU-csatlakozás 2004. május 1-jei időpontjára utalva. A nemzetet egy családhoz hasonlítva, Mádl Ferenc úgy fogalmazott: fogadjuk meg, hogy a következő esztendőben jobban tekintettel leszünk egymásra, mint az előző évben voltunk. Szülő a gyermekére, gyermek a szüleire, tanár a diákjára, orvos a betegére, házastárs a házastársára, politikus az ellenfelére, anyaországiak a határon kívül élő magyarokra, gazdagok a szegényekre. Mádl Ferenc végül mindenkinek békés és sikeres új esztendőt kívánt.

    Több százan emlékeztek Petőfi Sándor születésének 180. évfordulójára Szilveszter reggelén Kiskunfélegyházán, ahol a költő gyermekéveit töltötte.
    Ficsor József polgármester beszédében felidézte, hogy Petőfi következetesen és tudatosan Kiskunfélegyházát vallotta szülővárosának, s a település lakói máig úgy tekintenek a költőre, mint aki legalább is szellemiségében itt született. Petőfi Sándor - aki Félegyházán töltötte gyermekéveit, és itt ismerte meg azt az alföldi tájat, amit később költeményeiben leírt - nem csak március 15-e "szívdobogása volt", hanem olyan költő, aki nagy lelkesedéssel ültette be az emberek fejébe, tudatába a szabadságvágyat, s aki máig nélkülözhetetlen kapcsot jelent a magyarság számára, mert ő ma is a nemzet költője.
    A polgármester a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Markó Béla gondolatait idézve leszögezte: ma is "szükségünk van arra a tisztességre és tisztaságra", amit Petőfi Sándor tanúsított, ahogyan cselekedett, ahogyan beszélt.
    Az ünnepség résztvevői a Petőfi-ház megkoszorúzása után egy másik helyszínen az úgynevezett bujdosó Petőfi-szobrot koszorúzták meg. Ez a szobor 1916-ig Segesváron állt, ahonnan a beolvasztás szándékával Budapestre, a Hungária Ércöntödébe szállították. A félegyháziak erről tudomást szerezve "harcba" indultak az alkotásért, amelyet más városok is szerettek volna magukénak tudni. A szobrot végül 1922-ben, Kiskunfélegyházán állították fel a költő nevét viselő téren.
    A megemlékezésen a kiskunhalasi Lyra Együttes megzenésített Petőfi verseket adott elő, a félegyháziak pedig virágokkal, koszorúkkal és gyertyákkal tisztelegtek a forradalmár-költő emlékének. A Petőfi-emlékünnepség Kiskunfélegyházán irodalmi délelőttel folytatódott, majd az immár több mint egy évtizede visszaköszönő szilveszteri futással fejeződött be, amelyen több ezren vettek részt.

(MR, MTI nyomán)

Petőfi-szilveszter Kiskőrösön

    Kiskőrösön éjfél után néhány perccel Petőfi szülőháza előtt Kalász Márton, a Magyar Írószövetség elnöke méltatta a költő magyar- és világirodalmi jelentőségét, életének sorsszerűségét.
    Ezután Barkóczi Ferenc polgármester az 1913-ban alapított Petőfi-serleggel kezében, a hagyományoknak megfelelően beszámolt előző évi fogadalmának teljesítéséről.
    Akkor vállalta, hogy valamennyi, az év első napján született magyar gyermeket megajándékoz a város egy különleges, egyedi Petőfi-kötettel és emléklappal. 2002-ben 194 újszülött kapta meg az ajándékot.
    A polgármester erre az évre is fenntartja vállalását és új felajánlásként bejelentette, hogy a 2004-es Petőfi-szilveszterre meghívja a város vendégeként az ezen a napon 18. életévüket betöltő Bács-Kiskun megyei fiatalokat.
    A szülőház megkoszorúzása után az esemény résztvevői fáklyával a kezükben az evangélikus templomba zarándokoltak, ahol megtekintették a költő kiskőrösi születését bizonyító eredeti keresztelési anyakönyvet.
    A szervezők - Kiskőrös önkormányzata, az Országos Petőfi Sándor Társaság, valamint a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum - gazdag programmal várták az érdeklődőket, amelyek mindegyike a költőhöz és korához kapcsolódott.
    A Petőfi a képzőművészetben című, kortárs művészek pályázati anyagából rendezett kiállítást Losonczi Miklós művészettörténész nyitotta meg a múzeum galériájában.
    A művelődési központ színháztermében a kiskőrösi Petőfi Sándor Gimnázium tanulói bemutatták Az apostol című elbeszélő költemény színpadi változatát, majd a helyi Kóborzengő együttes megzenésített Petőfi-verseket adott elő.
    Az ünnepi vacsora is a kort idézte, mert Kossuth Lajos kedvenc ételeiből állították össze a szilveszteri menüt, amelyhez Draveczky Balázs, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum főigazgatója fűzött hangulatos ismertetőt.

(MTI nyomán)

    A valóságshow a televíziós ipar atombombája, „ledobása után” elveszti érvényét minden, addig kőbe vésettnek hitt szabály – ez a konszenzusos vélemény egy szakmai konferencián hangzott el december közepén, Budapesten. De vajon kinek állt érdekében „az atom” bevetése Magyarországon? Mi az oka ennek az elementáris hatásnak? Mi szögezi oda nézők millióit a képernyő elé? Egy héttel az első széria befejezése után ezekre a kérdésekre keressük a választ.
    Miért keresztelték el épp valóságshow-nak ezt a műfajt? – Nem tudom, mi nem is használjuk ezt a szót – mondta Thomas Notermans, a Big Brother című műsor holland licenctulajdonosának, az Endemolnak a szóvivője. Szerinte az a kifejezés, hogy „valódi emberek show-ja” közelebb áll az igazsághoz, itt ugyanis az emberek igaziak; nem játszanak szerepet, nincs előre megírt és memorizált szövegük. Megpróbálják saját magukat adni meglehetősen furcsa, éppen hogy nem valódi körülmények között.
    A Big Brother (BB) 1999-ben egy holland kábelcsatornán jelentkezett először, és tavaly szeptemberig 21 országban ért el átütő sikert. Magyarországra azonban hosszú ideig nem a sok helyen taroló eredeti változat, hanem egyéb reality show-kezdeményezések érkeztek meg, melyeket a TV2 jelenlegi vezérigazgatója, Kereszty Gábor, és a Big Brothert gyártó Interaktív tulajdonosa, Sváby András készített.
    A főműsoridőt kibérlő valóságshow-t általában nagy dobásra készülő kisebb televíziók illesztik programjukba. Szokatlan, hogy egy országos tévé nyúl ehhez az eszközhöz. A TV 2-nek azonban 2002 nyarára alig maradt más választása. A kereskedelmi tévé nemcsak elvesztette korábban évekig őrzött piacvezető pozícióját, hanem 15-20 százalékos hátrányba is került az RTL Klubbal szemben. Egy másik tényező is megágyazott a BB-nek: a külföldi tulajdonos májusban leváltotta a TV 2 addigi vezetőségét, és Kereszty Gábor lett a vezérigazgató.
    A valóságshow-lavina elindítása tehát elsősorban a TV 2-nek állt érdekében, de tény: az RTL Klub vezetőinek fejében is megfordult ez a gondolat. Sőt már egy évvel korábban, 2001-ben nekiláttak a szervezésnek, azonban végül több ok miatt is a halasztás mellett döntöttek. A szeptember 11-i terrortámadást követően a közönség figyelme elsősorban a hírműsorok felé irányult, másrészt ebben a bizonytalan piaci helyzetben a legnagyobb megrendelők drasztikusan visszafogták a reklámra szánt kiadásaikat – így erősen kérdésessé vált e roppant befektetés megtérülése.
    A projekt beindítása ugyanis óriási költséggel jár, a hírek szerint a TV 2 a licencdíjjal együtt a BB elindítására 1,8 milliárd forintot áldozott. A BB-ért versenyt futott az RTL Klub is, ám a holland Endemol a konkurenciát választotta. Az RTL Klub ezt követően úgy döntött, hogy saját maga készíti el a show-ját. Ezzel megspórolta ugyan a több százmillió forintos licencdíjat, így 1,2, más hírek szerint 1,5 milliárd forintból kijött a műsor, de a Való világ kéthetes hátrányba került, amely a nézettségi versenyre folyamatosan rányomta a bélyegét. A magyar néző pedig egy érdekes kísérlet alanya lett: eddig még sehol nem fordult elő ugyanis, hogy két vezető televízió egy időben adjon realityt.
    Azokban a háztartásokban, ahol csak a szobaantennával fogható tévéadók láthatók, csak az MTV maradt az alternatíva. A valóságshow-ra nem kíváncsi nézők ezeken a helyeken csak az MTV-t választhatták, ami némi nézettségnövekedést is hozott a köztévének. Más kérdés, hogy az MTV segítette is a konkurenciát: az RTL Klub Való világa a köztévé által bérelt óbudai telepen készült.
    Az alternatíva hiányát firtató kérdésre Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgatója azt válaszolja, hogy nem volt választási lehetőségük. „Valóságshow-val csak egy másik valóságshow veheti fel a versenyt” – érvelt. Mint mondta, a kezdetekkor, a kísérletezések időszakában még az olyan, korábban biztos befutónak számító programok is „elvéreztek a harcban”, mint a Barátok közt vagy a Legyen ön is milliomos! (mely egyébként a BB-hez hasonlóan a holland Endemol licence), vagy a klasszikus spagettiwesternhős, Bud Spencer filmjei.
    A végeredmény pedig: a TVTV 22 és az RTL Klub rendre körülbelül két-kétmilliós közönséget tudhatott magáénak a valóságshow-kkal, a finálékra pedig ennél is többen: 2,4 (RTL Klub) és 2,6 (TV 2) millióan voltak kíváncsiak.
    A valóságshow bevallottan nem csupán egy műsor, hanem gazdasági vállalkozás. A tévék nemcsak arra számítanak, hogy a néző leül a képernyő elé, a reklámozó pedig klasszikusan fizet a műsorok szünetében leadott hirdetésekért. Azzal, hogy felkínálják a lehetőséget a nézőnek a műsor befolyásolására, a játékosokról való döntésre, megnyílt egy új piac: az sms-eké és a telefonoké. Ezek emelt díjas tarifán működtek. Mindkét műsorba öszszesen hat-hatmillió szavazat érkezett, úgy, hogy az RTL Klubnál az sms 88, a telefonos szavazás 125, míg a TV 2-nél mindkettő egységesen nettó 240 forintba került. Ezt egészítik ki a játékosok által használt termékek után a gyártóktól befolyó pénzek, az internetes megjelenésből, a rajongói fórumokból, a csengőhangletöltésekből és a napi összefoglalókban nem szereplő beszélgetések meghallgatásából, valamint a játékosok fellépéseiből származó bevételek.
    Hogy egy ilyen gondosan felépített gazdasági vállalkozást miért nézi a fél ország? A lapunknak nyilatkozók közül két esztéta, György Péter és Réz András lényegében egyetértett abban, hogy ez az első alkalom, amikor valóságosnak tűnő, de bevallottan manipulált környezetben végre „a nép egyszerű gyermekei”, azaz olyan magyar, vagy magyar származású valóságos személyiségek jelentek meg a képernyőn, akikkel könnyű volt azonosulni. Réz András ehhez még azt tette hozzá, hogy ezúttal olyan kérdésekben dönthettek az emberek, amelyekben – szemben a gazdaságiakkal, politikaiakkal – végre mindenki kompetensnek érezhette magát. Hammer Ferenc médiakutató három szakaszra bontotta a nézői kíváncsiság kialakulását, illetve fennmaradását: először a műfaj lényegét jelentő kukkolás ígérete vonzza a kíváncsi tekinteteket, majd az összezártságból fakadó bonyodalmakat követik sokan, végül pedig az foglalkoztatja az embereket, hogy vajon ki nyeri a játékot.
    György Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy a műfaj térnyerése fontos figyelmeztetés a politikusok számára, ugyanis a közfigyelem mértéke korlátozott, tehát a politikai tartalmú üzeneteknek a valóságshow-k „híreivel” kell megküzdeniük. György szerint mindez konkrétan azt jelenti, hogy az áprilisi EU-csatlakozási népszavazás kommunikációjának a következő realityszezon „15 perces hőseivel” kell megvívnia a csatát.
    Csepeli György szociológus, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium politikai államtitkára szerint az én másokra való utaltsága okozza a mohó kíváncsiságot a másik iránt, akiben a maga létének bizonyságát láthatja viszont. Ez a kíváncsiság minden történetmondás eredete; az antik időkben az Olümposzon lakó istenek körül zajlottak az események, a közönségnek ma már azonban igazi történetek kellenek. Hermész sosem volt látható a fürdőszobában, a Prozorov nővérek egyike sem végzett nyilvánosan önkielégítést.
    A valóságshow-k a jelenkor tükrei, ez még akkor is így van, ha az elmúlt több száz évben csak az esztétikai élményt jelentő forrásokat tekintettük értékesnek – vélekedett György Péter.
    És hogy mi lesz a folytatás? György Péter szerint a show-nak folytatódnia kell, legfeljebb a forma változhat valamelyest. Külföldön ma már számtalan variációja van a leskelődő műsoroknak. A legújabb ötlet például azon alapul, hogy 12 nő verseng egy jóképű férfi kegyeiért, akiről csak közvetlenül a boldogító igen elhangzása előtt derül ki, hogy a látszattal ellentétben mégsem többszörös milliomos, hanem szegény munkásember. A lehetőségek tárháza végtelen, Réz András azt sem zárja ki, hogy egyszer még a reality műfajnak köszönhetően megismerkedhetünk a melegek, vagy épp a transzvesztiták dolgos hétköznapjaival is.
    Mindenesetre sem Kolosi Péter, sem Sváby András nem bocsátkozott jóslatokba, hol van e műsorfolyam vége. Kolosi szerint 2003 még mindenképpen a valóságshow-ké, Sváby úgy vélte, ez még hosszabb időre is igaz lehet: az első hullám után a nyugati országokban tovább él a műfaj, szofisztikáltabb változatban. „Nem lehet tudni, valaha is kifullad-e a reality” – véli Sváby.

2003. január 1., szerda - 18:00
    Csak a hazájuktól távolba szakadt magyarok tudják, mennyire sajátos magyar specialitás a gesztenyepüré. Ilyet ugyanis hiába keresnek szerte a világban hazai ízekre vágyva. F A szelíd-gesztenyefák termését másutt is fogyasztják sütve, főve, a gesztenyéből készített és változatosan felhasználható édes masszát azonban csak a Kárpát-medencében ismerik.
    Mediterrán térségekben honos a szelídgesztenye, mely az északi és déli növények fogadására egyaránt alkalmas magyarországi éghajlat alatt is megél. A nyugat-dunántúli lankák gesztenyéseinek termését egykor házilag, ma nagyüzemi módszerekkel dolgozzák fel gesztenyemasszává. A megfőtt, héjától megtisztított gesztenyét ízesítik, és fagyasztva tárolják. A masszából készül a gesztenyepüré. - Felengedett gesztenyemasszát akkor lereszeljük, próbálunk kis halmot készíteni belőle. Ez már ízesítve, cukrozva és rummal ízesítve kerül forgalomba. Ezt már csak fel kell használni. A gesztenyepürét tejszínhabbal koronázva, behűtve fogyaszták. Az ízesített gesztenyemassza további változatos édességek alapanyaga lehet.