CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2021. január 22., pĂ©ntek, Vince, Artúr, Anasztáz napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

Lapszemle  

A pápa a viszályok ellen
www.mti.hu
 
Róma, 2003. január 1., szerda (MTI) - II. János Pál szerdán, az Újév első napján határozottan felszólította a világhatalmakat és a nemzetközi közösség tagjait, hogy békés eszközökkel szüntessék meg a világbékét fenyegető jelenkori feszültségeket, különösen a Szentföldön dúló viszályt.
    A Szent Péter-bazilikában a szentmisét Angelo Sodano vatikáni bíboros-államtitkár celebrálta, a pápa a bevezető és a záró szertartást vezette, és ő mondta a homíliát. Szentbeszédében a katolikus egyházfő nem tett konkrét utalást az Irak ellen készülődő esetleges támadásra, általánosan fogalmazva állapította meg: annak ellenére, hogy sorozatosan ismétlődnek a népek békés együttélése elleni merényletek, a békés út lehetséges, sőt, az az egyetlen megengedhető.
    Külön említette a pápa Szentföldön kialakult helyzetet. A Közel-Keletet elborító, tartós feszültség - mondta II. János Pál - még sürgetőbbé teszi az értelmetlen testvérháború pozitív jellegű megoldását. Ebben minden istenhívőnek a közreműködésére szükség van, azokéra, akik éppen vallásosságuk tudatában utasítják el a népek és az egyének egymás ellen uszítását, s a békés világ megteremtésére törekszenek.
 



Mádl Ferec újévi köszöntője
www.dunatv.hu

 Mádl Ferenc köztársasági elnök újévi köszöntőjében a nemzeti és az európai sors egységét hangsúlyozva kiemelte: Európa újraegyesülése nemzeti újraegyesülésünk esélyét is ígéri - mondta az államfő az EU-csatlakozás 2004. május 1-jei időpontjára utalva. A nemzetet egy családhoz hasonlítva, Mádl Ferenc úgy fogalmazott: fogadjuk meg, hogy a következő esztendőben jobban tekintettel leszünk egymásra, mint az előző évben voltunk. Szülő a gyermekére, gyermek a szüleire, tanár a diákjára, orvos a betegére, házastárs a házastársára, politikus az ellenfelére, anyaországiak a határon kívül élő magyarokra, gazdagok a szegényekre. Mádl Ferenc végül mindenkinek békés és sikeres új esztendőt kívánt.



Petőfire emlékeztek Kiskunfélegyházán és Kiskőrösön
www.gondola.hu

    Több százan emlékeztek Petőfi Sándor születésének 180. évfordulójára Szilveszter reggelén Kiskunfélegyházán, ahol a költő gyermekéveit töltötte.
    Ficsor József polgármester beszédében felidézte, hogy Petőfi következetesen és tudatosan Kiskunfélegyházát vallotta szülővárosának, s a település lakói máig úgy tekintenek a költőre, mint aki legalább is szellemiségében itt született. Petőfi Sándor - aki Félegyházán töltötte gyermekéveit, és itt ismerte meg azt az alföldi tájat, amit később költeményeiben leírt - nem csak március 15-e "szívdobogása volt", hanem olyan költő, aki nagy lelkesedéssel ültette be az emberek fejébe, tudatába a szabadságvágyat, s aki máig nélkülözhetetlen kapcsot jelent a magyarság számára, mert ő ma is a nemzet költője.
    A polgármester a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Markó Béla gondolatait idézve leszögezte: ma is "szükségünk van arra a tisztességre és tisztaságra", amit Petőfi Sándor tanúsított, ahogyan cselekedett, ahogyan beszélt.
    Az ünnepség résztvevői a Petőfi-ház megkoszorúzása után egy másik helyszínen az úgynevezett bujdosó Petőfi-szobrot koszorúzták meg. Ez a szobor 1916-ig Segesváron állt, ahonnan a beolvasztás szándékával Budapestre, a Hungária Ércöntödébe szállították. A félegyháziak erről tudomást szerezve "harcba" indultak az alkotásért, amelyet más városok is szerettek volna magukénak tudni. A szobrot végül 1922-ben, Kiskunfélegyházán állították fel a költő nevét viselő téren.
    A megemlékezésen a kiskunhalasi Lyra Együttes megzenésített Petőfi verseket adott elő, a félegyháziak pedig virágokkal, koszorúkkal és gyertyákkal tisztelegtek a forradalmár-költő emlékének. A Petőfi-emlékünnepség Kiskunfélegyházán irodalmi délelőttel folytatódott, majd az immár több mint egy évtizede visszaköszönő szilveszteri futással fejeződött be, amelyen több ezren vettek részt.

(MR, MTI nyomán)

Petőfi-szilveszter Kiskőrösön

    Kiskőrösön éjfél után néhány perccel Petőfi szülőháza előtt Kalász Márton, a Magyar Írószövetség elnöke méltatta a költő magyar- és világirodalmi jelentőségét, életének sorsszerűségét.
    Ezután Barkóczi Ferenc polgármester az 1913-ban alapított Petőfi-serleggel kezében, a hagyományoknak megfelelően beszámolt előző évi fogadalmának teljesítéséről.
    Akkor vállalta, hogy valamennyi, az év első napján született magyar gyermeket megajándékoz a város egy különleges, egyedi Petőfi-kötettel és emléklappal. 2002-ben 194 újszülött kapta meg az ajándékot.
    A polgármester erre az évre is fenntartja vállalását és új felajánlásként bejelentette, hogy a 2004-es Petőfi-szilveszterre meghívja a város vendégeként az ezen a napon 18. életévüket betöltő Bács-Kiskun megyei fiatalokat.
    A szülőház megkoszorúzása után az esemény résztvevői fáklyával a kezükben az evangélikus templomba zarándokoltak, ahol megtekintették a költő kiskőrösi születését bizonyító eredeti keresztelési anyakönyvet.
    A szervezők - Kiskőrös önkormányzata, az Országos Petőfi Sándor Társaság, valamint a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum - gazdag programmal várták az érdeklődőket, amelyek mindegyike a költőhöz és korához kapcsolódott.
    A Petőfi a képzőművészetben című, kortárs művészek pályázati anyagából rendezett kiállítást Losonczi Miklós művészettörténész nyitotta meg a múzeum galériájában.
    A művelődési központ színháztermében a kiskőrösi Petőfi Sándor Gimnázium tanulói bemutatták Az apostol című elbeszélő költemény színpadi változatát, majd a helyi Kóborzengő együttes megzenésített Petőfi-verseket adott elő.
    Az ünnepi vacsora is a kort idézte, mert Kossuth Lajos kedvenc ételeiből állították össze a szilveszteri menüt, amelyhez Draveczky Balázs, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum főigazgatója fűzött hangulatos ismertetőt.

(MTI nyomán)



Alkohol és kabátgomb készült a kivont bankókból és érmékből
www.nepszava.hu
 
    Egy évvel ezelőtt, tavaly január 1-én Európa 12 országában vált fizetőeszközzé az euró. A pénzcsere könnyen és gyorsan lezajlott. Egy évvel a közös valuta forgalomba hozatala után az Európai Központi Bank (EKB) elnöke is elismerte, hogy az átállás hozzájárult az infláció növekedéséhez; sőt azt is elárulta, hogy az európai jegybankárok 1 és 2 eurós bankjegy kibocsátását fontolgatják.
     Az euró tavaly év eleji készpénzként történő bevezetése komolyabb problémák nélkül zajlott. Nem volt hiány váltópénzből, nem érte komoly támadás a pénzszállítmányokat, nem volt káosz a kereskedelmi forgalomban és az idős emberek sem keverték össze a bankjegyeket és érméket. Egyedül Franciaországban kísérte ellenszenv az 1, 2 és 5 centes érméket. A "kifinomult ízlésű" francia vásárlók ugyanis túl kicsinek és csúnyának találták a vörösréz váltópénzt. Kifogásolták azt is, hogy hamar rozsdásodik és nyomot hagy az emberek tenyéren. Finnországban elébe mentek ennek a problémának: az árakat 5 centre kerekítették és be sem vezették az 1 és 2 centes érméket, hogy ne kelljen nekik az apró érmékkel bajlódniuk.
    Európa közös valuta-kollekciója egyébként 1, 2, 5, 10, 20, 50 centes, 1 és 2 eurós érmékből, valamint 5, 10, 20, 50, 100, 200, 500 eurós bankjegyekből áll. Néhány napja pedig Wim Duisenberg, az eurót kibocsátó jegybank elnöke megemlítette, hogy az olasz pénzügyminiszter kérésre az EKB szakemberei fontolgatják az 1 és 2 eurós bankjegy bevezetését is. A tavalyi év első két hónapjában 633 milliárd euró értékben 15 milliárd bankjegyet és 15,7 milliárd euró értékben 52 milliárd pénzérmét hoztak forgalomba. Ez utóbbiak hátoldalára országonként más-más szimbólumokat nyomnak. A legkeresettebb euró- és centérméket Monacóban és a Vatikánban bocsátották ki. E kis sorozatú érmékért akár a névérték százszorosát is megadják a gyűjtők.
    Nem váltak viszont keresetté a kivont bankjegyek és érmék, hiszen azokból bárki bármennyit eltehetett. Például a belga nemzeti bank becslései szerint 314 millió euró értékű belga frank van csak bankjegyekben a lakosságnál. A régi nemzeti valuták bankjegyei és érméi rendkívül gyorsan, mindössze két hónap alatt kikerültek a forgalomból, és március 1-jén Európa 12 országában már csak euróval lehetett fizetni. A kivonás előtt álló valutákat tavalyelőtt még nem lehetett az új közös pénzre átváltani, és az eurót bevezető országok polgárai is csak egy-egy néhány érméből álló csomaghoz juthattak hozzá a "premier" előtt. A pénzügyi unión kívüli országok polgárai pedig a tavalyi év elejétől igényelhettek eurót a helyi kereskedelmi bankokban. Változatos, néha meglepő módszereket találtak a forgalomból kikerülő bankjegyek és érmék hasznosítására. Németországban például alkoholt készítenek a márkabankjegyekből, amit festékgyártás során használnak fel. Ausztriában pedig egy népviseleti ruhákat gyártó vállalkozó az 5 és 10 schillingeseket felvarratja gombként az általa árusított ruhákra.
    Az euró bevezetése komoly feladatokat rótt a magyar pénzintézetekre is. Magyar jegybanki szakemberek szerint tavaly előtt ősszel még 60-70 milliárd forint értékű - azóta a forgalomból kivont - valuta volt magánszemélyek birtokában. A bankok és takarékszövetkezetek a megszűnő devizákban vezetett számlákon nyilvántartott összegeket 2001december végén ingyenesen és automatikusan euróra váltották át. Emellett a pénzintézetek tavaly február 15-ig a korábban alkalmazott jutalékok mellett euróra vagy forintra váltották a forgalomból kikerülő bankjegyeket. Az euróra történő átállás további magyarokat is érintő következménye, hogy a szomszédos Ausztriában a külföldi vásárlóknak 2002. március 1-je óta nem 1000 schilling, hanem 75 euró feletti vásárlás esetén jár vissza az áfa.
    A gazdasági szakemberek már az euró bevezetése előtt azt latolgatták, hogy milyen hatása lesz a közös valuta megjelenésének az inflációra. Szerintük az euró bevezetése eleinte növeli, később viszont a verseny kiszélesedése miatt csökkenti az árakat. A szemberek elsősorban attól tartottak, hogy az eladók önkényes felfelé kerekítik átszámításkor az árakat. Ezt a feltevést cáfolta egy franciaországi ellenőrzés, amely több mint 15 ezer árucikk euróban és frankban megadott árát vizsgálta. A kutatók mindössze 2,6 százalékos tévedési arányt fedeztek fel, és a tévedéseknek csak a fele volt hátrányosa vevők számára. Az árfelhajtó hatások közül figyelembe kell venni azt is, hogy az euróra történő átállás költségeit a vállalatok árakon keresztül a fogyasztókra terhelik. Az ilyen ráfordítások közé tartozik az érmékkel működő készülékek átállítása is. Az eurózónában ugyanis a készpénzes vásárlás tíz százaléka pénzbedobó készülékeknél történik és több mint tízmillió automatát kell átállítani. A harmadik drágító hatás szerint a gyártók és a szolgáltatók a fogyasztói érdekvédelmi szervezetek szemrehányásainak elkerülése érdekében még az euró bevetése előtt, vagy jóval az után, ám esetenként a szükségesnél nagyobb mértékben emelik áraikat. A francia vasúttársaság például egy éve szokásos januári tarifaemelését szeptemberre hozta előre.
    A közös valuta bevezetése óta nyilvánosságra került kimutatások alapján úgy tűnik, a gyártók, a szolgáltatók és a kereskedők kihasználták a valutacserét és emelték áraikat. Franciaországban például - egy ottani fogyasztóvédelmi egyesület tavaly júliusi vizsgálata szerint - két év alatt csaknem 10 százalékkal drágultak a mindennapi fogyasztási cikkek . Az egyesület ezzel cáfolta az ország statisztikai hivatalának hivatalos adatát, amely mindössze 1,6 százalék pénzromlást jelentett a júliussal befejeződő tizenkét hónapra. A különbség oka, hogy az egyesület más árucsoportot vizsgált, mint a statisztikai hivatal. A fogyasztóvédelmi szervezet sem a benzin-, sem a gépkocsi árakat, sem az acélszerkezetek piaci forgalmi értékét nem tette bele 55 ezer terméket tartalmazó fogyasztói kosarába, amely a franciák vásárlásaiban rendszeresen előforduló áruk értékének változását vetette össze 2000 novembere és tavaly június között.
    Hollandiában az ottani jegybank tavaly év közepén elismerte, hogy az euró bevezetésének árdrágító hatása a korábban közölt 0,3 százalék helyett 0,6 százalékkal növelte az árakat. Az új adatok megjelenését követően a kereskedők és a vendéglátóipar képviselői is elismerték, hogy az új pénzre való átállás költségeit felkerekített áraikkal a fogyasztókkal fizetették meg. Az eurót kibocsátó jegybank korábban tagadta a közös valuta bevesztésének árdrágító hatását. Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke néhány hete egy előadásában jelezte, hogy Wim Duisenberg az EKB elnöke egy nem hivatalos beszélgetés során neki megemlítette, hogy kimutatható ilyen hatás. Az EKB elnöke néhány napja egy holland kereskedelmi csatornának nyilatkozva is elismerte, hogy " valamennyire befolyásolta az árakat" az euró bevezetése. Duisenberg példaként hozta fel, hogy Frankfurtban az EKB székháza előtt az autósok fél óra parkolásért 2002 januárja előtt egy márkát, azóta viszont egy eurót fizetnek. A bankelnök szerint az euró bevezetése körülbelül 0,2 százalékkal emelte meg az árakat, és részben felelőssé tehető azért, hogy az eurózónára kitűzött 2 százalékos inflációs cél nem teljesült.
    Azt még nem becsülte meg senki, hogy Magyarországon mekkora áremelkedést idéz elő az euró 2007 elejére tervezett bevezetése. A Magyar Nemzeti Bank szakemberei szerint azonban nálunk még az euróövezet tagjaként is 0,8-2,2 százalékkal magasabb infláció várható, mint főbb kereskedelmi partnereinknél. Elsősorban azért, mert az államnak sokat kell majd költenie az elmaradt infrastruktúra fejlesztésére és a gazdaság felzárkóztatására. E többletkiadások keresletnövelő hatása is inflációnövelő tényező. A pénzügyi unióhoz való csatlakozáshoz és az euró bevezetéséhez az országnak számos előírást kell még teljesítenie. Magyarországon már most is megfelel annak a követelménynek, mely szerint az államadósság nem lehet több a bruttó nemzeti termék (GDP) 60 százalékánál. Nem felel meg azonban az ország annak az előírásnak, amely az államháztartás hiányát a GDP 3 százalékában maximálja. 2002-re a leköszönő és a hivatalába lépő kormány költekezéseinek hatására a GDP 9 százaléka körüli államháztartási hiány várható, ami kétszerese a tavalyi aránynak. A legnehezebben teljesíthető követelmény szerint a csatlakozó országok pénzromlásának átlagos üteme legfeljebb 1,5 százalékkal lehet magasabb a pénzügyi unió e tekintetben legjobban teljesítő három tagjánál regisztrált infláció számtani átlagánál. E követelmény teljesítéséhez itthon 2005-re 3 százalék alá kell szorítani a pénzromlás mértékét. 2002-re ugyan teljesülhet a Magyar Nemzeti Bank tavalyelőtt ősszel kialakított 4,5 százalékos inflációs célkitűzése. Az új esztendőben a jegybank vezetése akkor is elégedett lesz, ha a pénzromlás üteme a magas államháztartási hány és a jelentős béremelések keresletnövelő hatása ellenére szinten marad. Így 2005-re 3 százalék alá szorítani az inflációt nagyon nehéz feladat. Pedig a pénzromlás ütemének két évig ilyen alacsonynak kell lennie, hogy Magyarországon is bevezethessék az eurót.
    Az uniós előírások teljesítése mellett a Magyar Nemzeti Banknak azonban számos technikai feladata is adódik az euró magyarországi bevezetése kapcsán. Ezek közül talán a legjelentősebb, hogy a jegybank trezorjait ki kell költöztetni Budapest belvárosából. Az európai szintű készpénzkezelés ugyanis azt igényli, hogy a jegybank pénztárolói közúton jól megközelíthető, ám biztonságos és jól védhető területen legyenek. Az euró magyarországi bevezetése kapcsán az országnak gondoskodni kell a szükséges érme- és bankómennyiségről is. A jegybank vezetésének elképzelései szerint a közös európai valuta bevezetésekor Magyarország nem vállalkozik majd euró bankjegyek előállítására, ehelyett a szükséges bankó- mennyiséget inkább külföldről vásárolja meg. A számítások szerint ugyanis ez az országnak körülbelül fele annyiba kerül majd, mind a bankjegyek hazai előállítása. A tervek szerint azonban Magyarországon is vernek majd euró- és centérméket.
 
Giczi József, NÉPSZAVA
 


Hermész tusol a fürdőszobában
Még sokáig leskelődhetünk – állítják a valóságshow-k producerei
NSZ • 2002. december 28. • Szerző: Szakály Attila, Haszán Zoltán
www.nol.hu

    A valóságshow a televíziós ipar atombombája, „ledobása után” elveszti érvényét minden, addig kőbe vésettnek hitt szabály – ez a konszenzusos vélemény egy szakmai konferencián hangzott el december közepén, Budapesten. De vajon kinek állt érdekében „az atom” bevetése Magyarországon? Mi az oka ennek az elementáris hatásnak? Mi szögezi oda nézők millióit a képernyő elé? Egy héttel az első széria befejezése után ezekre a kérdésekre keressük a választ.
    Miért keresztelték el épp valóságshow-nak ezt a műfajt? – Nem tudom, mi nem is használjuk ezt a szót – mondta Thomas Notermans, a Big Brother című műsor holland licenctulajdonosának, az Endemolnak a szóvivője. Szerinte az a kifejezés, hogy „valódi emberek show-ja” közelebb áll az igazsághoz, itt ugyanis az emberek igaziak; nem játszanak szerepet, nincs előre megírt és memorizált szövegük. Megpróbálják saját magukat adni meglehetősen furcsa, éppen hogy nem valódi körülmények között.
    A Big Brother (BB) 1999-ben egy holland kábelcsatornán jelentkezett először, és tavaly szeptemberig 21 országban ért el átütő sikert. Magyarországra azonban hosszú ideig nem a sok helyen taroló eredeti változat, hanem egyéb reality show-kezdeményezések érkeztek meg, melyeket a TV2 jelenlegi vezérigazgatója, Kereszty Gábor, és a Big Brothert gyártó Interaktív tulajdonosa, Sváby András készített.
    A főműsoridőt kibérlő valóságshow-t általában nagy dobásra készülő kisebb televíziók illesztik programjukba. Szokatlan, hogy egy országos tévé nyúl ehhez az eszközhöz. A TV 2-nek azonban 2002 nyarára alig maradt más választása. A kereskedelmi tévé nemcsak elvesztette korábban évekig őrzött piacvezető pozícióját, hanem 15-20 százalékos hátrányba is került az RTL Klubbal szemben. Egy másik tényező is megágyazott a BB-nek: a külföldi tulajdonos májusban leváltotta a TV 2 addigi vezetőségét, és Kereszty Gábor lett a vezérigazgató.
    A valóságshow-lavina elindítása tehát elsősorban a TV 2-nek állt érdekében, de tény: az RTL Klub vezetőinek fejében is megfordult ez a gondolat. Sőt már egy évvel korábban, 2001-ben nekiláttak a szervezésnek, azonban végül több ok miatt is a halasztás mellett döntöttek. A szeptember 11-i terrortámadást követően a közönség figyelme elsősorban a hírműsorok felé irányult, másrészt ebben a bizonytalan piaci helyzetben a legnagyobb megrendelők drasztikusan visszafogták a reklámra szánt kiadásaikat – így erősen kérdésessé vált e roppant befektetés megtérülése.
    A projekt beindítása ugyanis óriási költséggel jár, a hírek szerint a TV 2 a licencdíjjal együtt a BB elindítására 1,8 milliárd forintot áldozott. A BB-ért versenyt futott az RTL Klub is, ám a holland Endemol a konkurenciát választotta. Az RTL Klub ezt követően úgy döntött, hogy saját maga készíti el a show-ját. Ezzel megspórolta ugyan a több százmillió forintos licencdíjat, így 1,2, más hírek szerint 1,5 milliárd forintból kijött a műsor, de a Való világ kéthetes hátrányba került, amely a nézettségi versenyre folyamatosan rányomta a bélyegét. A magyar néző pedig egy érdekes kísérlet alanya lett: eddig még sehol nem fordult elő ugyanis, hogy két vezető televízió egy időben adjon realityt.
    Azokban a háztartásokban, ahol csak a szobaantennával fogható tévéadók láthatók, csak az MTV maradt az alternatíva. A valóságshow-ra nem kíváncsi nézők ezeken a helyeken csak az MTV-t választhatták, ami némi nézettségnövekedést is hozott a köztévének. Más kérdés, hogy az MTV segítette is a konkurenciát: az RTL Klub Való világa a köztévé által bérelt óbudai telepen készült.
    Az alternatíva hiányát firtató kérdésre Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgatója azt válaszolja, hogy nem volt választási lehetőségük. „Valóságshow-val csak egy másik valóságshow veheti fel a versenyt” – érvelt. Mint mondta, a kezdetekkor, a kísérletezések időszakában még az olyan, korábban biztos befutónak számító programok is „elvéreztek a harcban”, mint a Barátok közt vagy a Legyen ön is milliomos! (mely egyébként a BB-hez hasonlóan a holland Endemol licence), vagy a klasszikus spagettiwesternhős, Bud Spencer filmjei.
    A végeredmény pedig: a TVTV 22 és az RTL Klub rendre körülbelül két-kétmilliós közönséget tudhatott magáénak a valóságshow-kkal, a finálékra pedig ennél is többen: 2,4 (RTL Klub) és 2,6 (TV 2) millióan voltak kíváncsiak.
    A valóságshow bevallottan nem csupán egy műsor, hanem gazdasági vállalkozás. A tévék nemcsak arra számítanak, hogy a néző leül a képernyő elé, a reklámozó pedig klasszikusan fizet a műsorok szünetében leadott hirdetésekért. Azzal, hogy felkínálják a lehetőséget a nézőnek a műsor befolyásolására, a játékosokról való döntésre, megnyílt egy új piac: az sms-eké és a telefonoké. Ezek emelt díjas tarifán működtek. Mindkét műsorba öszszesen hat-hatmillió szavazat érkezett, úgy, hogy az RTL Klubnál az sms 88, a telefonos szavazás 125, míg a TV 2-nél mindkettő egységesen nettó 240 forintba került. Ezt egészítik ki a játékosok által használt termékek után a gyártóktól befolyó pénzek, az internetes megjelenésből, a rajongói fórumokból, a csengőhangletöltésekből és a napi összefoglalókban nem szereplő beszélgetések meghallgatásából, valamint a játékosok fellépéseiből származó bevételek.
    Hogy egy ilyen gondosan felépített gazdasági vállalkozást miért nézi a fél ország? A lapunknak nyilatkozók közül két esztéta, György Péter és Réz András lényegében egyetértett abban, hogy ez az első alkalom, amikor valóságosnak tűnő, de bevallottan manipulált környezetben végre „a nép egyszerű gyermekei”, azaz olyan magyar, vagy magyar származású valóságos személyiségek jelentek meg a képernyőn, akikkel könnyű volt azonosulni. Réz András ehhez még azt tette hozzá, hogy ezúttal olyan kérdésekben dönthettek az emberek, amelyekben – szemben a gazdaságiakkal, politikaiakkal – végre mindenki kompetensnek érezhette magát. Hammer Ferenc médiakutató három szakaszra bontotta a nézői kíváncsiság kialakulását, illetve fennmaradását: először a műfaj lényegét jelentő kukkolás ígérete vonzza a kíváncsi tekinteteket, majd az összezártságból fakadó bonyodalmakat követik sokan, végül pedig az foglalkoztatja az embereket, hogy vajon ki nyeri a játékot.
    György Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy a műfaj térnyerése fontos figyelmeztetés a politikusok számára, ugyanis a közfigyelem mértéke korlátozott, tehát a politikai tartalmú üzeneteknek a valóságshow-k „híreivel” kell megküzdeniük. György szerint mindez konkrétan azt jelenti, hogy az áprilisi EU-csatlakozási népszavazás kommunikációjának a következő realityszezon „15 perces hőseivel” kell megvívnia a csatát.
    Csepeli György szociológus, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium politikai államtitkára szerint az én másokra való utaltsága okozza a mohó kíváncsiságot a másik iránt, akiben a maga létének bizonyságát láthatja viszont. Ez a kíváncsiság minden történetmondás eredete; az antik időkben az Olümposzon lakó istenek körül zajlottak az események, a közönségnek ma már azonban igazi történetek kellenek. Hermész sosem volt látható a fürdőszobában, a Prozorov nővérek egyike sem végzett nyilvánosan önkielégítést.
    A valóságshow-k a jelenkor tükrei, ez még akkor is így van, ha az elmúlt több száz évben csak az esztétikai élményt jelentő forrásokat tekintettük értékesnek – vélekedett György Péter.
    És hogy mi lesz a folytatás? György Péter szerint a show-nak folytatódnia kell, legfeljebb a forma változhat valamelyest. Külföldön ma már számtalan variációja van a leskelődő műsoroknak. A legújabb ötlet például azon alapul, hogy 12 nő verseng egy jóképű férfi kegyeiért, akiről csak közvetlenül a boldogító igen elhangzása előtt derül ki, hogy a látszattal ellentétben mégsem többszörös milliomos, hanem szegény munkásember. A lehetőségek tárháza végtelen, Réz András azt sem zárja ki, hogy egyszer még a reality műfajnak köszönhetően megismerkedhetünk a melegek, vagy épp a transzvesztiták dolgos hétköznapjaival is.
    Mindenesetre sem Kolosi Péter, sem Sváby András nem bocsátkozott jóslatokba, hol van e műsorfolyam vége. Kolosi szerint 2003 még mindenképpen a valóságshow-ké, Sváby úgy vélte, ez még hosszabb időre is igaz lehet: az első hullám után a nyugati országokban tovább él a műfaj, szofisztikáltabb változatban. „Nem lehet tudni, valaha is kifullad-e a reality” – véli Sváby.



Gesztenyepüré
www.dunatv.hu

2003. január 1., szerda - 18:00
    Csak a hazájuktól távolba szakadt magyarok tudják, mennyire sajátos magyar specialitás a gesztenyepüré. Ilyet ugyanis hiába keresnek szerte a világban hazai ízekre vágyva. F A szelíd-gesztenyefák termését másutt is fogyasztják sütve, főve, a gesztenyéből készített és változatosan felhasználható édes masszát azonban csak a Kárpát-medencében ismerik.
    Mediterrán térségekben honos a szelídgesztenye, mely az északi és déli növények fogadására egyaránt alkalmas magyarországi éghajlat alatt is megél. A nyugat-dunántúli lankák gesztenyéseinek termését egykor házilag, ma nagyüzemi módszerekkel dolgozzák fel gesztenyemasszává. A megfőtt, héjától megtisztított gesztenyét ízesítik, és fagyasztva tárolják. A masszából készül a gesztenyepüré. - Felengedett gesztenyemasszát akkor lereszeljük, próbálunk kis halmot készíteni belőle. Ez már ízesítve, cukrozva és rummal ízesítve kerül forgalomba. Ezt már csak fel kell használni. A gesztenyepürét tejszínhabbal koronázva, behűtve fogyaszták. Az ízesített gesztenyemassza további változatos édességek alapanyaga lehet.



2003. január 01., szerda 22:48


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület