|
A város spirituális arcai Fejér Zoltán képein
Január 9-ig még megtekinthető Fejér Zoltán festőművész különleges hangulatú,
Soproni csendélet-allegóriák című kiállítása a Pannónia Galériában (Várkerület
75.), amelynek választott mottója egy, a soproni Festőteremben 2000-ben
rendezett jubileumi kiállítás emlékkönyvi bejegyzése: "Tűnő-múló világunk
megformálása, vidámság és melankólia, bor és bab, minden, ami az életünket
jelentette."(Krisch I.).
|
Kép a megnyitóról: Pogány Gábor művészettörténész,
Dr. Szilágyiné dr. Fodor Zsuzsanna és Fejér Zoltán
|
1961 óta fonódik elválaszthatatlanul egybe Fejér
Zoltán élete a városéval, amelynek utcáit járva, az előző századok hangulatával
szellemi és érzelmi rezonanciára lelt művészt, a látható és láthatatlan,
értékekben kifejeződő kapcsolata indította alkotásra. Mint vallja, a Sopron
adta építészeti és hangulatbeli lehetőségek felkínálása mellett sem a vedutafestők
jól kitaposott útját választotta, hanem az emberöltők együttes jelenlétének
hatása alatt a hely kollektív emlékezetének kifejezésére vállalkozott.
A munkával szembeni alázat mellett a hagyományokba sűrűsödő,
emelkedett lelki tisztaság és nemesség egyidejűleg jelenik meg Fejér Zoltán
képein, akárcsak a Rábaköz egyenes tartású asszonyai melletti görnyedt
hátú sietős poncichter asszonyok.
Fejér Zoltán pasztell – ciklámen, rézgálic, türkiz
– színeket felvonultató olajképein a mindennapos, kemény munkához használt
eszközök, időtlenségbe átemelt tárgyak, amelyek a freskószerű szerkesztésben
használt vizuális elemek összességével való együtthatásukban múlt, jelen
és jövendő egyidejűségében megszerkesztett üzenetek. A képeken végigvezetett
szoborfülke-motívum az érzelmi és szellemi hiányok, avagy éppen többletek
egyenetlenségeit egészíti ki, vagy esetenként erősíti fel, a szent és profán
egymásrautaltságának erőit "teszi helyre".
A Fejér Zoltán által vallott "lelki poncichterség" gondolata
köré fűzött képkollekció egységessége ellenére egyenként is egyéni vizuális
üzenetei különleges erővonalak mentén kialakított teret alkotnak. Allegóriájuk
– amint azt Pogány Gábor megnyitó beszédében is hangsúlyozta – megengedi
a befogadónak, hogy gondolkozzon, keresgélje, és maga találja meg azt,
amire a művész rá szeretné vezetni a közönséget, az évszázados kövek, falak,
a soproni poncichter világban a művész által látott és megláttatott város
láthatatlan, spirituális arcát.
T.É.
Fejér Zoltán festőművész
1939-ben született Zircen
1961 Tanárképző Főiskola
A Soproni Képzőművészeti Társaság alapító tagja MROE-tag.
Művészeti korszakai:
1971-ig szabad témájú akvarellek
1971-től Ikon-emblémás és szimbolikus táblaképek
1981-től Rábaközi tájminiatúrák, valóság etűd grafikák, figuratív táblaképek
1991-től Soproni városképek és poncichter feldolgozások
2001. Soproni csendélet allegóriák
Munkásságát szakmailag méltatták:
Kratochwill Mimi, Salamon Nándor, Dr. Pogány Gábor művészettörténészek
és Tüskés Tibor, József Attila-díjas író
Kitüntetések, díjak:
1989: Megyei Alkotói Díj, Győr, 1990: Perényi Kálmán-díj, Sopron, 1996:
A
soproni Eötvös Gimnázium emlékérme rajztanításért
1997: Sopron MJV Önkormányzatának díja, 1999: Győr-Moson-Sopron Megyei
Önkormányzat díja, 2000: Millemiium 2000, Sopron
Kiállítások:
Napjainkig 22 önálló kiállításából kiemelve: Sopron, Festőterem (1978,
1988, 2000), Győr, Műcsamok (1983), Budapest (1983, 1985)
Pápa (1984), Kapuvár (1985), Fertőd (1993), Zirc (1994), Csoma (1998),
Celldömölk (2001), Csoportos kiállításokon kül- és belföldön rendszeresen
szerepel.
Memoárokat és kortárs portrékat ír, kiadványokat illusztrál. |
2003. január 06., hétfő 09:57
|
