Szenzációs diadal az Euroligában, könnyed győzelmek a magyar bajnokságban. Ez lehet női kosárlabdacsa-pataink múlt heti teljesítményének rövid összegzése. A soproni kosaras-mérleg mégsem volt –sajnos – száz-százalékos. Ezúttal a SMAFC-Roto Elzett legénységének váratlan hazai bakija rontott az összképen.

A sorozat szerdán a GySEV-Orsi – SCP-Ruzomberok Euroliga meccsel kezdődött. Nagy kérdés volt a derbi előtt, hogy Balogh Judit és társai az utóbbi hetek “hullámvasútjának” le-vagy felszálló ágában folytatják-e uta-zásukat, s milyen reményekkel kecsegtet további kupaszereplésüket. Nos, a jogosan aggódó sokezres szurko-ló-és szimpatizánstábornak ezúttal nem kellett csalódnia. A hölgyek ezen az estén olyan csodálatos produkció-val rukkoltak elő, mellyel sikerült a közelmúlt eufórikus fieszta-hangulatát ismét a sportcentrum falai közé va-rázsolniuk. A fergeteges kezdés (4. perc: 10-0), a káprázatos utolsó 10 perc (23-8) még azt is feledtette, hogy a két középső negyedben bizony ránk ijesztettek a vendégek, akik ekkor rutinosan kihasználták kedvenceink megtorpanását, s rövid időre át is vették a vezetést. A mindent elsöprő lelkesedés, az igazi csapatot alkotó kö-zösség (melyben Bubu ismét extraprodukciót nyújtott) előtt azonban most nem lehetett olyan akadály, mely ellenállhatott volna a győzelmi törekvéseknek. Régóta vártunk már olyan pillanatokra, amikor egy csapat a játékával fanatizálni tudja híveit. Most végre ezt is megtapasztalhattuk! A 70-52-es siker (mely jelentősen javí-totta a GySEV-Orsi pozícióit) mellett ez az egymásratalálás volt a hét legörömtelibb fejleménye. Ha Litvániában is hasonló tűzzel, hasonló odaadással játszanak a lányok, nem csupán a legkedvezőbb csoporthe-lyezés (1. vagy 2. hely) megszerzésének esélyét tartják meg, de erősítik azt a bizalmat, szeretetet is, mely a de-cemberi "“vesszőfutás" során kissé megkopott ugyan, de a Rózsahegy elleni brillírozást követően újra erősöd-ni látszik.

A céltudatosságra, a profi mentalitásra, az egyéni tudásra és a csapategységre az Euroliga és a magyar bajnok-ság hátralévő, igen izgalmas időszakában roppant nagy szükség lesz. A program nagyon sűrű, egymást érik a rangadók itt is, ott is, csak tökéletes fizikális és mentális állapotban lehet eredményesen végigharcolni a sorozatot. A szerda – szombat – szerda mérkőzésrend nem tűr lazítást, egy-egy kihagyás végzetes következményekkel járhat akár az Euroligában, akár a magyar pontvadászatban.

Jelenleg mindkét fronton jók az esélyek, az idény előtt megfogalmazott célok teljesítése nem tűnik illúziónak. A legrangosabb kontinentális kupaküzdelmekben és a honi bajnokságban is “áll még a zászló” a zöld-sárgák-nak. A rendkívül kiegyensúlyozott erőviszonyok viszont arra intenek, hogy a végjátékban óriási szerepe lesz az összpontosítóképességnek is. Itthon egyre nehezebb meccsek következnek, a BEAC-Siemens-szintű játszó-társak (94-46-ra lépte le szombaton a szimpatikus, ám szerény képességű fővárosi alakulatot Dirk Bevilaqua együttese) után a hajrában a BSE, a Diósgyőr, a Soproni Postás és a PVSK ellen kell majd helytállniuk Bogo-jevicséknek. Emberpróbáló feladatok, főleg annak ismeretében, hogy közben a Valencia, a Gdynia, a Parma, a Bourges és a Schio gárdája vár rájuk a nemzetközi porondon… A klub minden feltételt biztosít az eredményes szerepléshez, nincsenek anyagi gondok, a hölgykoszorúnak csak a játékra kell koncentrálnia. Így méltán bíz-hatunk a sikeres menetelésben, ugyanakkor jogos lehet az elvárásunk is a nagyszerű képességekkel megáldott kosarasokkal szemben.

A vasutas lányokhoz, asszonyokhoz hasonlóan sokra hivatottak Meszlényi Róbert tanítványai, a Postás kosaras hölgyei is. A “színmagyar” társulatot foglalkoztató egyesület fennállásának legragyogóbb fejezetét ír-hatná… A feltételes mód használata szívszorító, de ezekben a napokban még jogos. Csak remélni merjük, hogy a magyar bajnokságot veretlenül vezető, igazi sportemberi értékeket felvonultató közösség felé irányuló rokonszenv hatással lesz azokra a tárgyalópartnerekre is, akik financiális megoldást jelenthetnek.

Az Eördögh Edit – Csákány Emőke – Ambrus Erzsébet – Papp Krisztina – Englert Orsolya által fémjelzett, bajnoki címre és Magyar Kupa-győzelemre törő együttes megmentése túllép már a klubérdekeken, sőt a városi érdekeken is. Az egész magyar sportélet szégyene lenne, ha egy ilyen patinás egylet eltűnne a hazai kosárlabda térképéről. Persze az utóbbi évek történései ezt a sportágat sem kímélték. Mi soproniak mégis hisszük: hama-rosan rendeződni fognak a dolgok, hiszen a zöld-fehérek anyagi támogatására szánt összeg nem kidobott pénz. Hamar megtérülhet a kiváló teljesítményekre képes “reklámhordozók” által… Vészesen közeleg a Magyar Kupa negyeddöntőjének első (szolnoki) összecsapása. Szeretnénk, ha február 2-án a tiszaligeti sportcsarnok közönsége szomorúan venné tudomásul, hogy lányaiknak egyelőre erőn felüli feladatot jelent a Soproni Postás elleni továbbjutás kiharcolása…

Az elmúlt hétvégén egyébként Eördögh Editék kosársulit tartottak a MÁV-NTE (Nagykanizsa) együttesének (108-45), a SMAFC-Roto Elzett legénysége viszont most sem bírt (80-82) a taktikusabban játszó, szervezet-tebnek tűnő Veszprémi Egyetem gárdájával. A vereség fájó, főként azért, mert a győztes vendégek így sanszot kaptak a csoportbeli 4. hely megszerzésére, a rájátszásban való részvételre. Ha ez sikerülne nekik, az eddigi remek mérleg a két kisiklással (Veszprémben is kikaptak Vavráék) alaposan leromlana.

Békés Ilona

Fotó: Pluzsik Tamás