|
Történetek a kisfiúnak 4.
Lopakodó állatok, de betörő is...
Amikor kislány voltam, és erdőben laktam, az ablakunkban lévő kis kaktuszka mellé, a cserépbe fészkelt egy légykapó. Igazán érdekes volt látni, a függöny mögül óvatosan lesve, amint építi az otthont a két madárka, meg ahogyan a mama elkezdett ülni a fészken, hogy kiköltse a picinyke tojásokat. Tündéri volt két pici fekete szeme, csónak alakú kis tollas teste, ahogyan üldögélt. A macska azonban szemet vetett a költési lázban égő, eltompult reflexű anyára, felugrott, lerántotta a kaktuszt - és a madár is, a tojások is áldozatául estek. Szívettépő volt látni, ahogy a hím kétségbeesetten szállong és jajong a gyilkosság láttán.
A másik történet sokkal régebben esett meg, 1910 körül valamikor, nagymamám családjában, az ő kislánykorában. Nyári, meleg napok jártak. Aznap fejezték be a nappali szoba kifestését a piktorok; nyitott ablakok, nyitott ajtók mellett száradtak a falak. A szülők a hálószobában, a három kislány a gyerekszobában nemrégen feküdtek le. Holdfény is világított, nehezen jött álom a szemükre, a felnőttek halkan beszélgettek, a kislányok a falra vetülő fény-árnyjátékon kuncorogtak, ki mit néz ki a fura figurákból.
Egyszercsak neszre lettek figyelmesek. Mind a lánykák észlelték, mind a szülők. Megfagyott a vér az ereikben. Azonnal tudták, mit hallanak! A parketta is frissen volt fényesítve, rajta "újságpapír-útvonal" kialakítva, ahol járni lehetett - teljesen egyértelmű, hogy azon lépked valaki.
Csak néhány hete történt, hogy hátulról, a kert felől betörő akart a házba hatolni egy éjjel, de az éjszakára éppen ez eshetőségre az előszobában "elszállásolt" kis tacskó idejében "lebeszélte" szándékáról - reggel látták a nyomokat. A bűnöző a kaput felfeszítette, s az ajtón is karistolások voltak. Mi van, ha ugyanez az alak, kifigyelvén, hogy ablak-ajtó nyitva - újra próbálkozik? Vagy egy másik valaki... Szóval... betörő!!
Az apa nesztelenül az előszobába osont, és óvatosan belesett a nappaliba. A holdfény erősen megvilágította a helyiséget. A családtagok rémülten, moccanatlan várakoztak. Aztán olyan történt, amire igazán nem számítottak. Az apa hangosan elnevette magát. A macska settenkedett az újságpapírokon...
Ecnelis digitális rajza.
A főoldalon a topkép forrása: http://insanecats.com/images/moonlight.jpg
- gyöngyös -
2003. január 27., hétfő 18:47
|
