|
Részletesebb információk
Mi a Linux?
Manapság egyre többször és többet hallunk a Linuxról, jót is, rosszat is, természetesen. Andrew_s nikcnév alatt publikáló szakújságíró kollégánktól kértem és kaptam egy kicsit részletesebb és átlagembernek emészthetőbb tájékoztatást.
Mi a Linux?
Hogy mi is a Linux? Az erősen függ attól, hogy milyen szempontból nézzük. Röviden egy operációs rendszer, melynek működéséhez kell a hardverrel kapcsolatot tartó mag, a kernel, illetve azok az alapprogramok, melyek ezt a működést kiszolgálják. A Linux esetében azonban maga a kernel is egy modulokból álló együttes. Különböző moduljait szükség szerint tölthetjük be a memóriába, illetve lökhetjük ki onnan, bár készíthetünk olyan kernelt is, ami mindent tartalmaz, ami az adott gép működéséhez szükséges. De az előbbiek miatt hívjuk a Linux-kernelt moduláris kernelnek, az utóbbi pedig azt jelenti, hogy ki-ki maga is lefordíthatja a kernelt az interneten elérhető forráskódból.
Azért a hétköznapi életben nem ezt a csupasz kernelt és annak segédprogramjait hívják Linux-nak, hanem annak különböző alkalmazói programokkal összecsomagolt együttesét, a disztribúciókat. Úgyhogy a napi gyakorlatban nyugodtan tekinthetők ezek a disztribúciók a Linux-nak. És éppen ezért emlegetnek annyiféle Linux-ot szerte a világban. Mert ezek között vannak fejlesztőkhöz, cégekhez köthetőek, de vannak egyfajta politikához köthetőek is. Ezek egyik legismertebb példája a RedFlag, mely a kínai kormányzat kezdeményezésére kialakított disztribúció. Nem kis részben elkerülendő, hogy a kormányzatot függővé tegye egy idegen országban honos szoftverkereskedőtől. Hasonló tendenciák másutt is megjelennek és mintegy végigkísérik a Linux-nak az utóbbi években megfigyelhető előretörését.
Lehet-e becsülni arra vonatkozóan, melyik a legelterjedtebb, melyiknek van a legnagyobb ismertsége-elfogadottsága, illetve van-e megoszlás e szempontból szerverek+kormányzati szervek, valamint a magánfelhasználók között?
Több ország államapparátusa tekintetében megfigyelhető, hogy egyfajta szoftverfüggetlenségre törekszenek. Ehhez pedig a segédprogramjai tekintetében is nagyrészt szabadon elérhető Linux szinte kínálja a lehetőségek tárházát. Mert bár természetesen erre az operációs rendszerre is készültek zárt kódú, fizetős szoftverek - egy hétköznapi, levelezésre, szövegszerkesztésre alkalmas munkaállomás forráskódban is elérhető szoftverekkel éppen úgy felszerelhető, mint egy más operációs rendszerrel, például egy Windows-zal telepített számítógép. Több olyan szoftver is ismert, mely megteremti a két rendszeren futó alkalmazások közti kompatibilitást, tehát a kevert rendszerek, hálózatok előtt is nyitva az út. De visszatérve a "nemzeti" disztribúciókra, ezek néha nem is célzottan kormányzati előterjesztések nyomán alakulnak ki. Egyszerűen a gyártóknak is lenniük kell valahol, és az adott országban kézenfekvő, ha saját országuk cégeinek a termékét használják. Ahogy a német kormányzattól sem várható el, hogy az európai piacon amúgy is jelentős piaci jelenléttel bíró német SuSE helyett valami más Linux-ot kezdjen preferálni.
Ilyenkor persze adódik a kérdés, hogy mi van a magyar Linux-al. Köszöni jól van, az UHU létezik, fejlődik. Kicsit megkésve az előzetes ütemtervektől, de már elérhető. De azt, hogy az egyébként is meglevő magyarítási törekvések és a már piaci beágyazottsággal rendelkező "nagyok" mellett mennyire tud labdába rúgni, azt a jövő fogja eldönteni. És hogy mik, kik ezek a nagyok? Hazai viszonylatban alighanem a SuSE az egyik, melynek ma már saját hazai képviselete van, és kézikönyvei is magyar nyelvűek. Mert ez a dobozos disztribúciók egyik nagy előnye. Az a kézikönyv, ami lényeges segítséget tud nyújtani a programok használatakor. Ugyanakkor a külön honosított programok jóvoltából az egyes programok még jól tudhatnak magyarul a többi disztribúció esetében is. Ezek közül mindenképpen ki kell emelni a Red Hat-et, mely sokáig volt a legismertebb - és rpm-alapú csomagrendszere sok más disztribúcióra is rányomta a bélyegét. Maga a SuSE is ilyen, de ilyen a szintén elterjedt Mandrake is, mely házi használatra sokáig az egyik legegyszerűbben telepíthető disztribúció volt. Külön rendszert használó együttes a Debian, melyet legalább annyian szidnak, mint dicsérnek, miközben elismerten az egyik elterjedt oktatási disztribúció volt, és a hírek szerint az egyetemi közösségekben ma is ez a leginkább használt csomag. Pontosabban ez és származékai - mert több más csomagnak is alapjává vált, mint például a Corel Linuxának. Mert ez is egy Linux-erősség: szinte mindenki kialakíthatja a saját disztribúcióját - ami lehetőséggel sokan élnek is. Hogy ebből melyik a legjobb? Mindenkinek más. Egy teljes mértékben forráskódból építendő rendszernek éppen úgy megvan a maga előnye, mint egy teljesen dobozból telepíthetőnek - vagy annak a szintén elerjedt disztribúciónak, mely valahol a kettő között áll, és amelyet Slackware néven ismer a világ.
Mi a Linux legfőbb erőssége (tehát nem ingyenes voltára gondolok), ami miatt valódi konkurenciája a Microsoftnak, illetve... hol helyezkedik el e két rivális mellett-között a többi programcsomag, s van-e, lehet-e esetleg nevető harmadik, mely kihasználja a Linux és a Microsoft vetekedését - vagy: esetleg épp a Linux használja ki máris a Microsoft és "x" versenyét?
Nevető harmadik? Hát valójában már most sok nevető harmadik van. Sőt, tulajdonképpen a nagygépes rendszerekben máig egy harmadik nevet igazán, mert a Unix-okat és a régi operációs rendszereket nehéz itt megszorítani. Annak ellenére, hogy több Linux is megpróbálta a nagybácsit térdre kényszeríteni. A PC-s világban, és most számítsuk ide a gyakorlatilag ezekkel azonos alkatrészekből felépített kis és középkategóriás szervereket is, a nevető harmadikok elterjedtsége nem éri el sem a Windows-ét, sem a Linux-ét. Ami nem jelenti azt, hogy egyes feladatokra ne használnák kiterjedtebben. Így nem egy levelezőszerver üzemel BSD-alapú, például FreeBSD alapú gépen. Ahogy a Qnx-nek is megvan a maga létjogosultsága mint mikrokerneles rendszernek. Sokáig egyébként éppen ez utóbbit tekintették a nevető harmadiknak.
A.A. nevű érettségizett, alkalmazotti státuszban álló magyar hölgy vagy úr, aki azzal azért tisztában van, hol mit kell össze- és bedugni egy számítógépes konfiguráción, tehát alapismeretei, némi gyakorlata van a számítógép 'mint olyan' használata terén: "merje"-e a legteljesebb nyugalommal beszerezni valamelyik Linux-ot ma Magyarországon, s telepíteni a teljesen új otthoni számítógépére, mellyel internetezni is óhajtana - vagy azért ennyire kezdőnek mégsem lenne ajánlatos? Illetve: mire ügyeljen különösen, amennyiben javasolja neki a Linuxot.
Melyiket válasszuk? Visszakérdeznék. Kinek, mikor, mire? Ma már a Linux sem ráz annyira, mint amennyire tartottak tőle, okkal, évekkel korábban. Sok segédprogram teszi könnyebben kezelhetővé, testhez állóan beszabályozhatóbbá. És kétségtelenül ma sem nyújtja mindenkinek azt az érzést, hogy egyszerű telepíteni és használni akár minimális informatikai ismeretetekkel is. De érdemes megjegyezni, hogy ez a Windows-nál is csak érzés. Feltelepíthető ugyan csak az Entert nyomogatva, de az a Windows olyan is. Testre szabásban és biztonságban egyaránt. Jobb beállításához éppen úgy szükség van informatikai ismeretekre, segédprogramokra, mint egy ma már szintén hasonlóan feltelepíthető Linux esetében. Csak a Linux-nál ezt mindenki alapból elhiszi, mert mögötte soha nem állt olyan marketingnyomás, ami elhitette volna, hogy a Linux-ot a hülye is tudja használni. Talán mert féltek a szlengben ismert teljes mondástól: ha valamire azt mondod, hogy a hülye is tudja használni, előbb-utóbb csak azok fogják használni.
- gyöngyös
-
2003. február 19., szerda 11:43
|
