Megjelent a VÁRhely

    A közelmúltban jelent meg a VÁRhely folyóirat 4. száma. Ezzel az egymondatos elegáns gesztussal indított recenzióhoz, a hitelesség kedvéért hozzá kellene tenni, hogy a VIII. évfolyamról van szó és, miután maga a főszerkesztő is azt tette, pontosítani: a megjelenés ideje: 2002. tél.

    Hogy egy negyedévente megjelenő folyóirat esetében mihez képest közelmúlt a 2002. tele, akkor lenne érdemes kifejteni, ha pozitívabb megközelítésben nem lehetne a kiadványról írni.
    De lehet.
    A legáltalánosabb – és talán a legközhelyszerűbb, de mindenképpen igaz – megfogalmazás az, amely szerint a csak örülni lehet az értékelvűség érvényességének jegyében született kiadványoknak, azok között pedig, külön is a soproniaknak, ez utóbbiak között pedig, a rendeszességet felvállalóknak-folytatóknak.
    Tehát ne számolgassuk a napokat, éveket. Kevés kajánsággal hagyjuk meg a levéltárak majdani kutatóinak azt a nemes feladatot, hogy kiderítsék, hogy miként is jelent meg 2003-ban, az ami 2002. telén…, aztán meg vonják le abból, az évezred kezdeti (?) éveire vonatkozó sommás következtetéseiket, különös tekintettel a kultúra, a művelődés – több szempontból elemezhető – helyzetére.

    A VÁRhely 2002. évi 4. száma kvázi-tematikusságában a hagyományos fejezetekben az ötvenéves Cseh Károly köszöntése, a Városi Kaszinó- Művelődés Háza-Konferenciaközpont jelenik meg hangsúlyosan. A Tükör és Ablak-ban Cseh Károly versei mellett Lénárd Sándornak, halála előtt néhány hónappal tollbamondott visszaemlékezése, Csordás Mihály 1991-2001-es évtizedet átfogó kiskalendáriuma, és Csulak Ervin Curriculum meu 19. fejezete sorakozik. A Közelképben olvasható Dr. Rados Tamás OSB fotókiállításának megnyitóján elhangzott, Várszegi Asztrik nyitóbeszéde, és spiritualitásukban ez előző tárlat anyagával rokon, és természetesen egészen más megfogalmazású fotók bemutatására vállalkozik Cs. Varga István, aki fénnyel írt imádságoknak titulálja Dr. Korzenszky Richárd, tihanyi bencés perjel Kapuváron bemutatott képeit.

    A Premier-ben ezúttal Békés-Rozgonyi Szegény Lázár járól olvashatunk. "Nehéz szuperlatívuszokat nem írni" - kezdi kritikáját – a VÁRhely hűséges – olvasóinak ismerős Kövér Tamás –, majd mintegy visszautalásként a decemberi, ünnepre megjelent, és igen igényes képi anyagot – Mühl Aladár reprodukciókat – tartalmazó, előző VÁRhely számra, Winkler Barnabás Mühl Aladár emléktáblájának avatásánál elhangzott beszéde is olvasható. Az Olvasónapló-ban ezúttal Varga Domonkos Íróiskola, Kerék Imre Vénusz kertjében nőtt alma, Cs. Varga István Adósságtörlesztés műveinek recenzióit találjuk.

    A VÁRhely legújabb számának képei a Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központról készült fotók, a Kaszinó korabeli alaprajzainak, korabeli tervrajzainak reprodukciói, a Kaszinót ábrázoló korabeli levelezőlapok, 1944-ből az épületkorszerűsítési javaslatokat bemutató tervrajzok, az ünnepi díszben látható nagyterem, az1970-ből származó felmérési tervrajzok, a 2002. évi átalakítások látványtervei, az átalakítási munkálatok során készült fotók is kiegészítik. A konferenciaközpont tematikához illik, és azt szervesen egészíti ki Gömöri János "a múlt jeleit" feltáró és bemutató írása, amely az épület felújításakor folytatott régészeti kutatómunka eredményeiről szól: a Templom utca és a Liszt Ferenc utca burkolatában jelölni lehetett a római kori (és a valamikor fölötte állt középkori) városfal vonalát.

    A Magyar Művelődés Háza felirattal (is) foglalkozó helytörténeti írást és visszaemlékezést Hárs József, a rekonstrukcióról szóló tényszerű beszámolót, a tervező Fábiánkovits Ferenc, és az elkészült "mű" kritikáját Dr. Kubinszky Mihály tollából közli a VÁRhely, Winkler Gábor az egykori Vigadó és Kaszinó építéstörténetéről ír. A VÁRhely, kulturális, művészeti, irodalmi és kritikai folyóirat éves előfizetési díja 1000 Ft.

    Ajánlom figyelmükbe és megfontolásukra bízom, hogy a kiadó (Edutech, Sopron, Magyar u. 2., Tel: 99-313-477, e-mail: edutech@sopron.hu) azt is fontosnak tartja közölni, hogy – nyilván a könyv- és lapkiadásra természetesen (?) jellemző pénzhiány leküzdésére irányuló (szerk.) – felülfizetéseket is elfogad.

    Az időhiánnyal pedig küzdjön meg a szerkesztő maga…

T.É.