|
BSA-sajtótájékoztató volt ma Szombathelyen
A Tűzszünet-kampány folytatódik
A Business Software Alliance-t 1988-ban 65 országban a legjelentősebb szoftvergyártó cégek hozták létre azzal a céllal, hogy a kormányzati és gazdasági szféra szereplőivel megértesse a jogtiszta szoftverek használatának fontosságát, hogy lépjen fel az illegális üzleti szoftverhasználat és -terjesztés visszaszorításáért, valamint, hogy tájékoztassa a szoftverfelhasználókat a szoftverekre vonatkozó törvényi előírásokról és szabályozásokról. A BSA Magyarországot 1994-ben alapították. Egyesületként tevékenykedik. A BSA Magyarország tagjai: Adobe, Autodesk, Borland, Corel, Ingram Micro, Lotus, Microsoft, Novell, Symantec, Számalk. Nemzetközi szinten vannak még további tagok.
Március 1. és 31. között komoly napok járnak négy dunántúli megyében, Komárom-Esztergom, Veszprém, Vas és Zala megyében. A BSA Magyarország folytatja 2002-ben elkezdett Tűzszünet kampányát.
E kampánnyal az a BSA célja, hogy az adott megyékben felhívja a figyelmet az illegális szoftverhasználat veszélyeire, és tájékoztassa a felhasználókat szoftvereik legalizálásának feltételeiről.
A BSA 30 napot biztosít minden vállalatnak szoftver-nyilvántartása rendezésére, belső ellenőrzés végrehajtására, és a szoftver-licencelés terén esetleg észlelhető rendellenességek orvoslására. Az elsődleges cél nem büntetőeljárás kezdeményezése.
A BSA Magyarország a 2002-es esztendőben három megyében, Győr-Moson-Sopron, Fejér és Baranya megyében, valamint Budapesten és agglomerációjában hirdette meg a Tűzszünet kampányt. Az eddigi tapasztalatok szerint a vállalkozások igen pozitívan reagáltak a kiküldött levelekre. A visszajelző vállalatok kérésére meghosszabbították a türelmi időszakot. Ennek letelte után a BSA az adott régiókban több tucat feljelentést tett.
A Szombathelyen, a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamarában március negyedikén délelőtt tíz órakot megtartott sajtótájékoztatón záporoztak a kérdések. Sebők Erzsébet főtitkár és munkatársa válaszaiból idézek a továbbiakban.
Célkitűzés, hogy az Uniós csatlakozásig Magyarország elérje a legális felhasználók EU-s átlagát. Évről évre május környékén jelenik meg a tanulmány arról, hogy áll Magyarország ezen a területen. Most tehát még a 2001-es adatok állnak rendelkezésre. Ezek tanúsága szerint ma Magyarországon 48% az illegális szoftverfelhasználás, azaz gyakorlatilag minden második szoftver illegális. A Tűzszünet kampánnyal szeretnék növelni a legalizálást. Az EU-átlag 30-35%.
Kimegy most egy levél a négy megye vállalkozásaihoz, tehát a gazdasági társaságokhoz, egyéni vállalkozókhoz, kft.-khez, bt.-khez (magánszemélyekhez, oktatási vagy közintézményekhez nem), mely arra hívja fel a figyelmet, hogy ellenőrizni kell a szoftvernyilvántartást, amennyiben nincs meg, el kell készíteni, amennyiben nem pontos, pontosítani kell. Ha a vállalkozás úgy ítéli meg, hogy kevés neki a 30 nap, és erről időben értesíti a BSA-t, további harminc nap haladékot kap.
Nem az a cél, hogy megrohanják a szoftverkereskedőket 1-1 dobozért, hanem kezdjenek el gazdálkodni, tervezzék meg szoftverigényüket, és optimalizáltan szerezzék be a legális szoftvereket. Mindegy, milyen típusú szoftver, csak legális legyen. Győr-Moson-Sopron megyében fordult az elő, hogy a kereskedők polcait kiürítették, olyan nagyarányú vásárlási roham volt.
Április elseje után, tehát ha letelt a 30 nap, alapos mérlegelés után a jogi képviselők megteszik a szükséges lépéseket. Tipikus egyébként, hogy cégek jelentik fel egymást, kilépett informatikus, üzlettárs, üzleti versenytárs, "ellenfél". A feljelentést megteszik a rendőrségen, utána a BSA mint sértett fél lép fel, tehát ezáltal például az őt mint sértettet érintő iratokba be is tekinthet.
Adatvédelmi szempontból teljesen nyilvános címlistával dolgoznak, mégis külön engedélyt kérnek az adatvédelmi biztostól is. Cél, hogy az összes gazdasági társaságot elérjék, azaz a lehető legfrissebb listát használják, de ha mégis van, aki nem kap levelet, e tény nem mentesíti őt az alól, hogy neki is végre kell hajtania a szoftvernyilvántartás elkészítésével, illetve a szoftverek legalizálásával kapcsolatos teendőket - persze akkor, ha nincs minden eleve rendben.
"BSA-vizsgálat" mint olyan nincs. Csakis arra van lehetőségük, hogy büntető-feljelentést tesznek. BSA-vizsgálat soha nem is volt. Nincs jogosítvány, nincs erőforrás.
A várható büntetési tételek sok mindentől függenek, és a gondatlanság miatti megróvástól kezdve a letöltendő szabadságvesztésig terjedhetnek. A pénzbüntetések, melyeket a bíróság szab ki, azután az új szoftver beszerzésének költségei, no meg a BSA kárigénye együttesen tetemes összegre rúghat. Nem éri meg.
Már most vannak információk, amelyeknek alapján büntető feljelentést tehetne a BSA e négy megyében, de halasztást adnak, épp a kampányra való tekintettel. Névtelen bejelentést nem vesznek komolyan. Vas megyében egyébként 1-2 tucat bejelentésre számítanak.
- gyöngyös
-
2003. március 04., kedd 21:06
|
