A Soproni Képzőművészeti Társaság szervezésében a Várkerület Galériában Gömöri János a Soproni Múzeum régésze, a Scarbantia Társaság elnöke, az ELTE Régészeti Tanszékének megbízott előadója Sopron településtörténetének vázlata címmel tartott előadást.
    Az előadó igyekezett elsősorban  a leletek  – a különböző korok építészeti emlékei, építészeti maradványok díszitőelemei, művészi igényességről tanúskodó dísz- és használati tárgyak, ékszerek – bemutatásával a művészetekhez is kötni az előadást, amely még a Sopron történelme – és annak  "kövei" – iránt érdeklődőknek is tartogatott újdonságokat.
 

Gömöri János régész: Sopron "köveinek" egyik legjobb faggatója

    Hiszen a régészeti ásatások során feltárt fal-, út-maradványok sírok elég gyakran betemetésre kerülnek, másrészt számos olyan rekonstrukciós rajz, ábrázolás is bemutatásra került a vetítettképes előadáson, amely mindenképpen segít abban, hogy térben a mai viszonyok között is el tudjuk képzelni a több száz, esetenként ezer évvel ezelőtti települést.
    Ugyanakkor a régész-kutató előadásából az is kiderült, hogy gyakran a nem szakmabelihez még információ szintjén sem mindig jutnak el azok a kutatási eredmények – külföldi leletekkel kapcsolatos kutatási eredmények egybeesései, szakmai konferenciák tapasztalatai, nemzetközi kiállítások híre – amelyek révén például a Várhely is a szakma, külföldiek által is egyik kiemelten kezelt helyszíne.
    A legkorábbi, Kr. e. VII. században emelt sáncvárak  történetétől, a Kr. e. I. században kelták által  újjáépített várhelyi sánc, majd a római kori település szerkezetéről, az ásatásokon előbukkant leletek bemutatásával és hihetetlenül színes, részletes előadásával, saját ásatási tapasztalatait hallgatóságával önzetlenül megosztva  évszázadokon "vezette végig" hallgatóit Gömöri János, aki az igazi tudós tárgyilagosságával beszélt több – ma még vitatott – kérdésről is, például a város Ödenburg nevének eredetéről, vagy arról, hogy a ma városszimbólumnak tartott Tűztorony alapjául milyen római kori épület szolgál. A hallgatóság, amely egyébként egy diáképen azt is láthatta, hogy hogyan fest a Borostyánkő-útnak az a részlete, amely felett éppen a Várkerület 19. szám alatti Galéria épülete helyezkedik el, arról is értesül, hogy a leletek tanúsága szerint a vidéken már 2000 évvel ezelőtt is foglalkoztak szőlőműveléssel.
 

A capitoliumi templom maradványait Bella Lajos tárta fel. Ennek monumentális szobrai a Fabricius ház kőtárában  (Fő tér 6. Régészeti Gyűjtemény) láthatók. Forrás: Scarbantia Régészeti Park honlapja

    Az tény, hogy a Belváros mai formáját az a későrómai erődítmény határozza meg, amely Scarbantia stratégiailag fontos épületeit az északi fórumtól a déli fürdőépületig foglalta magában, mint ahogyan az is tény, hogy a Scarbantia fóruma Pannónia területén az egyetlen részleteiben pontosan fellelt, feltérképezett, régészeti ásatásokkal tanúsítottan rekonstruálható.
 

Castrum Supron Sopron vára az Árpád-korban című könyvének a közeljövőben lesz a hivatalos bemutatója

    A Soproni Képzőművészeti Társaság rendezvényen jelen lévő tagjai, és az érdeklődők abban a "kiváltságban" is részesültek a rendezvényen, hogy még a hivatalos bemutatója előtt kézbe vehették Gömöri János Castrum Supron Sopron vára az Árpád-korban című, újonnan megjelent könyvét, amely szép kivitelezésben,  gazdag képanyaggal a Scarbantia Társaság kiadásában jelent meg.

T.É.