Köszöntőtől az indián balladáig

A kitűnő tanár-karnaggyal (Arany János) működő Fidelissima Vegyeskar március 12-én egész estét betöltő hangversenyen énekelt.

A művészi útjának hatodik esztendejében járó együttes könnyűszerrel férkőzött a közönség bizalmába. Pedig nem csinált mást, csak mozgósította barátait, rajongóit, azután úgy énekelt nekik, mint szokott: színvonalasan, választékosan. Látszatra ilyen egyszerű a siker magyarázata. Gergely-nap lévén, Kodály Nagyszalontai köszöntőjével nyitott, Hassler, Purcell, Gastoldi egy-egy madrigálja az európai kóruskultúra sok évszázados értékeiből tűnt elő. Századunk finn szerzője, Einojuhani Rautavaara szó szerint "szót kapott" a műsorban a Játék a szavakkal (Ludus verbalis) című ötletes darabbal. Kodály Zoltán halálának 33. évfordulójára emlékezve három "nagy" vegyeskari mű hangzott el: Fölszállott a páva, Akik mindig elkésnek, Ének Szent István királyhoz. A népi ihletésű feldolgozások sorát a Gömöri dal (Kodály) nyitotta, Gulyás László Három ugrósa, Pászti Miklós Csángó-magyar szerelmi dalok című szerzeménye után Bartók klasszikusan közismert kórusciklusa, a Négy szlovák népdal zárta Bakonyi Krisztina (zongora) közreműködésével.

A ráadásképpen előadott amerikai művek (Jerikói csata, Indián ballada) a kórus közelgő, tengeren túli vendégszereplésének sikeres, mutatós gesztus-darabjai, a Fidelissima művészi portréját gazdagították. Az együttes - ezúttal is hallható volt - amellett, hogy ápolja a legjobb európai hagyományokat, jól sáfárkodik a magyar kóruszene értékeivel, Bartók és Kodály örökségével, meri szélesre tárni ablakait a világra.

Jól teszi. Adottsága, képessége megvan hozzá. A többit majd szorgalmával, igyekezetével megszerzi.

Nagy Alpár