|
Soproni álmok – rajzokon és modelleken
Soproni álmok
–
rajzokon és
modelleken
A Nyugati Kapu előző számában
beszámolt
arról, hogy a Festőteremben a Soproni Egyetem végzős építészei és
formatervezői
kiállítást rendeztek. A terembe belépve furcsa varázslatnak lehetünk
tanúi.
A falakon körültekintve városunk régi álmai válnak varázsütésre
valósággá.
A tizenkét építész-jelölt közül hat ugyanis Sopronnal kapcsolatos
tervet
készített.
Shmillár Dóra a Patak utcai
egykori
jezsuita konviktus épületében rendezett be – mennyire igaza van ! –
ismét
konviktust. Igaz, ő nem az egykori jezsuita növendékeknek, hanem a
városban
tanuló doktoranduszoknak szánta a gondosan restaurált és konzervált,
mégis
a mai igények szerint modernizált, szép otthon-épületet. A gyönyörű,
sgraffitós
homlokzatú, festett fa mennyezetekkel díszített épület évtizedek óta
üresen
áll: a városnak máig nem sikerült partnert találni hasznosítására.
Pedig
a műemlékvédelem központi támogatásából is időről-időre jelentős
összegek
érkeznek az épület megmentésére. Talán a diplomaterv közelebb vihet a
gyors
megoldáshoz.
Nagy Henrietta a Soproni
Egyetem
elpusztult uszodáját varázsolt újjá: az elárvult, omladozó falak és
medence
felhasználásával az egyetem oktató és hallgatói számára teremtett
otthonos
hangulatú, új uszodát és klubszerű találkozóhelyet. Lőrincz Szilvia a
Fertő
déli partját szegélyező, „tschárda”-formájú nádfedeles vendégházak
sorába
környezetbe illő, mégis mai hangulatú, szép csónakházat tervezett.
Érdemes
lenne meggondolni, hogy nem ez lenne-e a módja a part
továbbfejlesztésének.
Galánfi Andrea az
Erzsébet-kórház
kis betegeire gondolt, amikor a felismerhetetlenségig elrontott,
áttekinthetetlen,
nehezen használható gyerekosztály alaprajzának átszervezésével
barátságos,
színes világot teremtett a kiemelkedő szépségű szecessziós épület
meglévő
falai között. Porubszky Helga nagy fantáziával a Lőver-uszoda
kupolás terét
varázsolta át. A beteg, korlátozott, sérült gyermekek fesztiválja
számára
álmodta meg színes tüllkendőkkel, játékvárakkal és játszóterekkel
gazdagított
mesevilágát.
Kirády Rebeka Rita a város
egyik
különös, féltett kincsét. az úgynevezett bánfalvi vízimalmot vette
pártfogásába.
Az épület sanyarú sorsáról lapunk olvasói ugyancsak értesülhettek. A
diplomázó
építész nem csak a meglévő épületek helyreállítására tett javaslatot.
Az
épület feletti meredek domboldalra törékeny rajzú, fa architektúrájú
új
vendégszárnyat is tervezett, bizonyítva, hogy nagy óvatossággal,
szakértelemmel
és a környezet iránti fokozott érzékenységgel a legértékesebb műemlék
is
tovább fejleszthető, rendeltetése gazdagítható.
Az érdeklődő soproniak ragyogó
grafikákon,
ügyes épületmodelleken és gondos terveken ismerkedhetnek meg a végzős
hallgatók
elképzeléseivel. Megfelelő összefogással és akarattal azonban
bizonyára
tehetnénk is valamit azért, hogy a bemutatott okos és ésszerű
elképzelések
valóra váljanak.
Winkler
Gábor
1999. június 10., csütörtök 00:00
|
