Parancsmegtagadó britek?
NOL • 2003. április 1. 13:00 • Szerző: ATI
www.nol.hu

    Hétfőn hazaküldtek két brit katonát az Öbölből, mert megtagadták a további harcot egy olyan háborúban, amely civilek halálát okozza.
    Az Essex megyei 16. Légitámadó Brigád két katonája közölte parancsnokaival hogy a továbbiakban nem vesz részt katonai akciókban. Egyikük közlegény, a másik repülőtechnikus – jelentette az IC Birmingham nevű hírportál.
    Ügyvédjük szerint várhatóan elbocsátják őket a hadsereg kötelékéből, de az is lehet, hogy hadbíróság elé kell állniuk. A jogász elmondta, többen is jelezték már, hogy haza kívánnak térni.
    A brit védelmi minisztérium szóvivője nem tud arról, hogy bárkit visszarendeltek volna parancsmegtagadás miatt. Elmondta, hogy a hadszíntérről eddig csak orvosi vagy fegyelmi okokból küldtek haza katonákat.

Az amerikaiak hosszabb időre kívánnak berendezkedni Konstancán. Ioan Mircea Pascu román honvédelmi miniszter szerint az amerikai csapatok valószínűleg az iraki háború befejeztével sem távoznak egyelőre ideiglenesnek mondott támaszpontjukról, ahol jelenleg mintegy ezer amerikai katona tartózkodik.

A tárcavezető arra vonatkozóan nem tudott konkrét válasszal szolgálni, hogy csupán az amerikai katonák meghosszabbított tartózkodásáról van-e szó, vagy pedig állandó jellegű amerikai katonai támaszpontot hoznak létre Konstancán. Azt sem lehet még tudni, létesülnek-e a közeljövőben újabb amerikai támaszpontok is Romániában. A román külügyminiszter, Mircea Geoana németországi látogatása alkalmával azonban szóba került az, hogy az ottani amerikai támaszpontokat Romániába helyezzék át. Bukarestben úgy tudják, hogy Washingtont komolyan foglalkoztatja annak lehetősége, hogy nyugat-európai támaszpontjait a kontinens keleti felébe költöztesse. Ez esetben Románia, Lengyelország és Bulgária kerülhetne szóba - állítják.

    A Kárpát-medence néphagyományainak népszerűsítésére hozták létre Európa első internetes folkrádióját; a világhálón elérhető adó sugárzását a http://www.folkradio.hu címen követhetik nyomon az érdeklődők.
    A webfelületen olvasható tájékoztató szerint az egy évvel ezelőtt nonprofit kezdeményezés alapján létrehozott folkrádiót mostantól az idén januárban bejegyzett Folkrádió Közhasznú Alapítvány működteti, s tartja fenn; a rádió kárpát-medencei népzenét sugároz.
    Az internetes adó fenn kívánja tartani függetlenségét és nem kíván anyagi nyereségre szert tenni tevékenységéből - írják. Az internetes adó látogatóit és hallgatóit arra bíztatja, küldjenek be riportokat, amatőr műsorokat, zenei felvételeket.
    A rádió Magyarországról és a tengerentúlról is a Magyar Internet VilágRádió 3.0 Plusz verziójának ingyenes letöltésével érhető el. A http://www.folkradio.hu honlapon az internetes rádión kívül egy bárki által bővíthető dalszöveg-adatbázis, eseménynaptár, linktár is található.
    Az internetes rádiót működtető közhasznú alapítvány célja a Kárpát-medence népi hagyományainak megismertetése és népszerűsítése mellett, többek között az is, hogy a felhalmozott népdalszöveg-kincseket feldolgozza, együttesek, előadók és amatőrök számára megszólalási lehetőséget biztosítson.
    A rádió első nyilvános rendezvényét a hét végén tartja a XXII. Táncház találkozó keretében, ahol kerekasztal-beszélgetésen elemzik a népzene helyzetét az elektronikus médiában.

Tévhit, hogy a depressziót nem lehet gyógyítani. A betegek 90 százalékán eredményesen lehet segíteni gyógyszeres kezeléssel és pszichoterápia együttes alkalmazásával - hangoztatják az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet orvosai. A baj az, hogy a betegek többsége szégyelli bevallani betegségét, így a depressziósok többsége nem kap megfelelő segítséget.

Magyarország felnőtt lakosságának több mint 15 százaléka legalább egyszer volt már depressziós. Az elmúlt egy évben az emberek több mint 2 százaléka átesett a betegségen. A depresszió ugyan világszerte aluldiagnosztizált betegség, de Magyarországon különösen riasztóak az adatok. A depresszió ugyanis mondható az öngyilkosság előszobájának. 20 évvel ezelőtt hazánk még világelsőnek számított az öngyilkosságok száma alapján, még a sorban második Dániában is fele annyian vetettek önkezükkel véget életüknek, mint nálunk. A szakemberek számára is érthetetlen okokból ezek a riasztó adatok időközben változtak, de elégedettek nem lehetünk, mert a százezer lakosra jutó éves öngyilkossági halálozás aránya ma is másfélszerese az osztráknak és háromszorosa az amerikainak. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a hangulatzavarban szenvedők fele, kétharmada azért nem fordul orvoshoz, mert nem is tudja, hogy gyógyítandó és gyógyítható állapotról van szó. Panaszait a fáradtságnak, a fásultságnak tulajdonítja, de van aki attól fél, hogy a depresszió a gyengeség jele, holott a betegségnek semmi köze az ember egyéniségéhez és akaraterejéhez. A depresszió ugyanolyan betegség mint a szívbaj, vagy a cukorbetegség, amelyen nem tudunk magunkon urrá lenni. Az orvosok felhívták a figyelmet arra, hogy ma már biztonságosak és gyorsan hatnak a legújabb gyógyszerek, de jelentős eredményt hozhat a pszichoterápia is.

    1999-ben lelepleződött Tar Sándor "ügynökmúltja": hosszú időre támát szolgáltatott a közíróknak és megosztotta az irdodalmi életet. Tudható, hogy Tar Sándor évek óta a múltjával szembenéző regényen dolgozik. Egyelőre nem készült el vele, de egy önéletrajzi filmforgatókönyv elkészült. Ez olvasható majd folytatásokban a literán.
    „1999-ben, nagyjából a frankfurti könyvvásárral egy időben bombaként robbant a hír, hogy hosszú hónapokon át ez legyen a magyar irodalmi élet vezető „sztorija”.  Tar Sándor lelepleződése, ügynökmúltja erősen megosztotta a kulturális közvéleményt. Az érthetően elítélő vélemények mellett volt, aki úgy vélte, ezt nem fogja túlélni – s majdnem igaza lett –, mint ahogy annak is, aki az ügy kapcsán úgy szellemeskedett: milyen szerencséje van ennek az embernek, hogy a sorstól ekkora írói témát kapott  – élete végéig “megél” belőle alighanem. És valóban: Tar Sándor évek óta a múltjával szembenéző regényen dolgozik. Egyelőre nem készült el vele, ám a szembesülés első írói dokumentumaként egy, a saját élettörténetén nyugvó, teljes értékű, kész filmforgatókönyv megszületett. Ezt a filmforgatókönyvet az író exkluzív közlésre a litera rendelkezésére bocsátotta – a mai nappal kezdődően, a Tar-történet dokumentumaival együtt, ez a szöveg lesz itt folytatásokban olvasható.” - írják a irodalmi portál szerkesztői a sorozat elé.
    A folytatások a literán olvashatók.

Tizenöt nap áll a bögözi iskola rendelkezésére, hogy megváltoztassa nevét – áll a Hargita megyei prefektus tegnapi rendeletében. A tanintézmény 2000 óta viseli Wass Albert nevét. Az író vélt háborús bűnösségét tisztázni kívánó perújrafelvételi kérelmet iktatták a Legfőbb Ügyészségen.

Alig három évig állt a Wass Albert nevét viselő tábla a bögözi iskola falán, Mircea Dusa Hargita megyei prefektus tegnap elrendelte: a tanintézmény nevét tizenöt napon belül meg kell változtatni. A megye kormánymegbízottja a 2002/31-es kormányrendeletre hivatkozik, amely megtiltja a nacionalista szervezetek működését és a háborús bűnösök kultuszát az országban. Amint azt tegnap a prefektus elmondta, ha a bögözi iskola nem tesz eleget a felszólításnak, értesíti a művelődésügyi minisztériumot.
A prefektusi rendeletet tegnap juttatták el a bögözi önkormányzatnak, a megyei tanfelügyelőségnek és a Hargita Megyei M?vel?dési Igazgatóságnak.
Az iskola Beder Tibor akkori főtanfelügyelő javaslatára vette fel 2000 júniusában Wass Albert nevét, a névadás akkor a faluközösséget is megosztotta; sokan azzal érveltek, Wass Albertnek nincs köze Bögözhöz. „Az iskola nevét azonban mára már mindenki elfogadta a faluban, így a név akkor is megmarad, ha prefektusi döntés kényszeríti a közösséget a névváltoztatásra. – mondta el lapunknak Beder Tibor. – Olyan ez, mint Kolozsváron a Farkas utca: mindenki így nevezi, még akkor is, ha az utcatáblán más szerepel.”
Kálmán-Ungvári Zsófia Hargita megyei főtanfelügyelő lapunktól értesült a prefektus rendeletéről. Kifejtette, a névváltoztatás már nem a tanfelügyelőség hatáskörébe tartozik, hanem a helyi tanácséba, így Bögöz községnek kell új nevet adnia az iskolának.
Wass Albertet 1946-ban ítélte háborús b?nösként halálra a kolozsvári népbíróság. A család külföldön élő tagjai Frunda György szenátort bízták meg a rehabilitáció intézésével, a perújrafelvételi kérelmet Kelemen Atilla képviselő tegnap tette le Joita Tanase legfőbb ügyész asztalára. A szenátor Razvan Theodorescu művelődési miniszterhez is folyamodvánnyal fordult, amelyben arra kéri, az újabb per lezárásáig függesszék fel a Wass Albert-szobrok eltávolítását.

Lukács János

Alig "temettük el" a karnevál önfeledt örömét, és nem is igen jutott eszünkbe, hogy az örömteli ünnep már nevében hordozza a vidám mulatság heteit követő szolidabb böjti időszakot. Az északnémet "carnevale" minden bizonnyal a latin eredetű "carne lavare" szóra tekint vissza, azaz a húsos ételektől való búcsúzás időszakát jelenti. A kolostorokban például a böjt előtti utolsó lakomát "Carnevalamen" szóval illették a középkorban.

"Az ember ugyan nem csak kenyérrel él" - tartja már a bibliai idézet is, ami több értelemben is igaz, túltápláltak is vagyunk, és ez örök igazság. Így aztán se szeri, se száma a különféle diétás tanácsoknak, melyek különösen böjtidőben igencsak kelendők. A böjt kérdését még nem is olyan régen nem lehetett volna úgy tárgyalni, mint ahogy ezúttal szeretnénk. Olyanok lettünk volna gondolatainkkal, mint Bertold Brecht "Szecsuáni jó embere", aki árvíz idején akar vizet eladni, és mivel nem akad kuncsaft, nagyon nekikeseredik. Az idők folyamán azonban a böjtölés divatos fogalommá vált - igaz, kevésbe lelki, sokkal inkább egészségügyi és esztétikai okok miatt, és elszegődött a "fogyás" rokon fogalmául. A böjtölés azonban az Ótestamentum keresztény, illetve zsidó eredetű tanai szerint gyökereit a boldogabb, kielégültebb és értelmesebb élet, a fény és lelki egyensúly utáni törekvésben találta. Ilyen értelemben elemezték-gyakorolták ezt Éliás próféta vagy a költő és politikus Ézsaiás próféta és a názáreti Jézus is.

A böjtölés mint gondolkodás
A böjtölés jelentheti a hétköznapoktól való absztrakciót, a gondolkodást általában és a nyugalmat, a belső hangra való hallgatást, egyedüllétet és a tudatos kormányzás átvételét természetünk felett. A böjt ugyanakkor még a focival vagy a repüléssel is rokon. Hogy mennyiben? A szó etimológiai eredetét vizsgálva a középkori és még régebbi gót nyelvben (gefastan) a biztonság, határozottság fogalmával rokon. "Fasten your seatbelts!" - mondják a repülőgépen. Aki túlsúlyos, tán nem is tud biztonságáról kellőképp gondoskodni és övét kényelmesen becsatolni. Másrészről, aki repül, az nincs igazán ráutalva a többnyire amúgy is csak formális gasztronómiai kényeztetésre. A böjtölés rituáléja etimológiailag, azaz a nyelv fejlődése szerint is legalábbis 35 ezer évre és a homo sapiens kultúrájára tekint vissza, tartja a neves osztrák Pater Paterno, aki sokat foglalkozik a testi mellett a lelki "méregtelenítéssel" is. De azért ő is tisztában van azzal, hogy az égiek földi ügyekben illetékes személyzete mindig is tévedhetetlenül tudta, hol lakik az Isten, és hol van földi Paradicsoma. Nem véletlenül lettek például a miseborok kiváló minőségük miatt a világiak kedvencei is! Böjtidők tapasztalata, hogy éppen a kolostorok által diktált diéták, plébánosok szakácsnőinek takarékos receptjei korántsem íztelenségükkel, fád összeállításukkal tűnnek föl, hanem sokkal inkább igazi gourmand fűszerezésüknek, ötletességüknek, élvezhetőségüknek köszönhetően. Nézzük csak a kolostorok egyik kedvenc levesét, melynek hagyományai a középkorra nyúlnak vissza: A "kenyérleves" ma már nem csak vízben péppé főzött kenyér, de sóval, borssal, babérlevéllel, húsleveskockával, hagymakarikával ízesített, pirított kenyérdarabkákkal díszített és némi tejszínnel gazdagított polgári koszt. A középkori eredetű lustenaui szakácskönyv "sajtlevesét" korunk még böjtidőben is vajjal, fehérborral, tejföllel, snidlinggel és fokhagymával dúsítja. Nos, így tartoznak össze, ha Isten is úgy akarja, meditáló lélek és mértékkel önsanyargató test a böjti időszakban.

A böjt útja a természettől a kultúráig
Ha egy kutya, elefánt vagy gorilla megtagadja az ételt, a szimptóma testi vagy lelki fájdalomra, sokkos állapotra vezethető vissza. A Teológiai Reálenciklopédia értelmében valamennyi böjti praktikának katartikus, azaz megtisztító eredete van, ami nem annyira gyógyászati okok miatti önmegtartóztatást, sokkal inkább a káros gondolatoktól való szellemi megtisztulást rejti önmagában. Az egyiptomi sivatagban évekig élő Palladius püspök az észre apellált: "Ha ésszel veszel (eszel) valamit, vagy megtartóztatod magad valamitől, soha nem fogsz vétkezni. Mert az a bizonyos "isteni" csak azt engedi hozzád, ami hasznos!" Paterno atya ezzel a kibúvóval magyarázza, hogy a középkori olasz eredetű rizibizinek ma már nem kell maradékokból összeállnia, hanem nagyvonalúan frissen is készíthető. Míg a vízben főzött rizs és borsó ötlete ugyan igénytelen csemegének tűnik, a manapság hozzá csatlakozó diónyi vajdarab, parmezán és még legalább egy másfajta reszeltsajt már ugyancsak aligha fedi a "böjti" fogalmat! A gombás rizsnek nevezett menü pedig sóval, hagymával, olajjal és borssal ízesítve, reszelt sajttal meghintve és kolostorok füvészkertjeiből származó friss fűszerfüvekkel ízesítve de még mennyire, hogy az "isteni" (aligha azonban a böjti) körébe tartozik!

Míg a görög-római gasztronómiai kultúra a búza, bor és olaj alapjaira épült, melyet zöldség, hús és sajt egészített ki, a kelta és german barbár népek ezzel szemben a Földközi- tenger természeti adottságait használták ki: így főként Asterix és Obelix házi- és vaddisznóit. A keresztény szakramentumban tehát nem véletlenül játssza a kenyér, bor, víz és olaj a főszerepet. Az arisztotelészi "középút" azt jelentette, tartóztasd meg magad mindentől, ami nem föltétlenül szükséges. A kolostorok feje fölött így összegyűltek a fellegek, hogy ugyanis netalántán vizet prédikálnak és bort isznak? Kivételek persze voltak, így például Assisi Szent Ferenc koldusrendje. Amikor azonban Bertold Brecht a 20. század közepén azt hirdette, hogy "Nincs szükségünk az étvágyra, mert miénk az éhezés", már a kasztrendszerről szólt, vagyis rámutatott arra, hogy a böjtölés mint vallásgyakorlat a gazdagok luxusa. IV. Sixtus pápa, Ferrara hercege és Aragóniai Eleonóra házassági ebédjének pompája például nyilvános ceremónia, városi ünnep volt aranyszálakkal bevont, tejjel sütött fehérkenyérrel és nemesfémmel bevont, bár élvezhetetlen, de annál dekoratívabb ételekkel. Ekkor jött Luther Márton, a kolostorok konyháiba pedig Páter Karl, a cisztercita szerzetes receptje: dolgozz össze lisztet vízzel és sóval, majd a sima masszát szárítsd simára kenve 10 percig egy forró lapon. Utána darabokra tört állapotban öntsd nyakon olvasztott vajjal vagy zsírral. Hozzá egy egyszerű zöldsaláta még nem jelent luxust! Az evéskultúrában azonban az egyszerűség mellett az egészség is szerepet játszott, bizonyította a tejben főzött kukoricagríz, amit cukorral, tojással, tejszínnel és margarinnal ízesítettek, és almával, mazsolával tálaltak.

A mértéktelen, barokkos evészet ellen Abraham a Santa Clara mai napig nagyszerű, élvezetes irodalmi krokikat vágott korának zabálói fejéhez. A terítés kultúrája, a sokoldalú evőeszköz használat és az asztalnál való viselkedés szabályai jószerével nursiai Benedeknek, Monte Casino megalapítójának voltak köszönhetőek. "Benedek-rendi szabályai" két meleg étket engedélyeztek naponta, és megtiltották például a négylábú állatból készült húsételt. A kosztot megreformáló karthausiak vegetáriánus életmódjukkal, a fűszerfüvek ismeretével nem csak korunk gourmand receptjeinek lettek megalapítói, hanem egyben a gyógyászat úttörőivé is váltak. Kolostoraik ma is az oktatás, a könyvtártudomány és a gasztronómiában a tápláló, mégis egyszerű egytálételek, levesek megteremtői. Egy 300 éves szakácskönyvben igazi böjti mandulafelfújt található. A kolostorok levesluxusa csak a húsról való lemondásban volt puritán, de még Aquinói Szent Tamás szerint sem volt semmi élvezetesben lemondó: a marcipán és más cukrozott fűszerek cseppet sem csökkentették a böjt eredeti szándékát. 1861-ből való az a ma is kedvelt zsemlyegombóc recept, melyhez tejet, vajat, tojást, tejfölt, tejszínt és zsemlemorzsát kell keverni; vagy a pontyból, harcsából készített gombóc, melyet tojás, zsemle, vaj tart össze, és hagyma, petrezselyem, szerecsendió, majoránna és só ízesít.

Az éhségsztrájk még nem abszolút diéta Korántsem köteleznek teljes elvonókúrára a kolostorok napjainkban nem is szerény költségek mellett virágzó böjti kúrái, melyek ugyanakkor megtanítanak arra, hogy a kicsiben is meg kell találni a szépet, az élvezetet. A tojásrántotta szezámmagot kap és napraforgómagot, az omlett néhány evőkanálnyi tejet, a liptói túró szardellát, kaprit, tejfölt, mustárt és uborkát, a pikáns kenyérkockák pedig olvasztott ementáliban és gorgonzolában megforgatva pirulnak. Ilyen nyalánkságok mellett talán nem is esik annyira nehezünkre néha a léleknek is szolgálni valamicskét! Geras vagy Pernegg nagyszerű alsó-ausztriai kolostora még arra is ad használható tippeket, hogy győzzük le mentálisan a habzsolás, kívánás érzését, hogy egyszerűbb étkekkel is több erőhöz, jobb ellenálláshoz jussunk. Több teát, zaftot és levest tehát, kedves olvasó!

- 30 -