|
Tizenkét lépés Európába előadássorozata keretében
Szakképzés Magyarországon és az EU-ban
Sopron Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara
Tizenkét
lépés Európába előadássorozata keretében Szakképzés Magyarországon
és az EU-ban címmel Bihall Tamás a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
Szakképzési Kollégiumának elnöke tartott előadást annak a huszonöt résztvevőnek,
akik között a kamaratagok mellett szép számmal voltak jelen oktatási intézményvezetők
is.
Bihall Tamás a MKIK Szakképzési Kollégiumának elnöke
Bihall Tamás előadásában szólt azokról a gondokról,
amelyekkel az iskolarendszerű szakképzés szembesül, valamint a lehetséges
megoldásokról, illetve a a kamarai lehetséges szerepvállalásról,
hangsúlyozva: annál bonyolultabb és összetettebb a kérdés, mintsem a kamara
által javasoltak az egyetlen megoldást jelentenék.
Az Európai Unióhoz való csatlakozás jegyében a kihívások
között az EU-konform minőségű szakképzés megteremtését, a kamarák szerepvállalását
és felelősségét, a szakképzési és foglalkoztatási rendszer közötti összhang
szükségességét, az ifjúság munkanáélküliségének kezelését említette, amelyek
mind szükségesek ahhoz, hogy Magyarország 15-20 év alatt utolérje az EU
szakképzése fejlettségi átlagát.
Az előadó hangsúlyozta: a túlságosan elmélet-orientálttá
vált, iskolacentrikus szakképzést szükséges a munka világához közelíteni,
azt is kifejtette, hogy a a jelenlegi szakképzési rendszer a gazdaságnak
sem megfelelő színvonalú, sem megfelelő összetételű utánpótlást nem biztosít
A németországi és a francia szakképzési helyzettel való összehasonlítás
adataiból kiderült a magyar szakképzés gyakorlati időráfordítása háromnegyede
a nyugatinak.
A magyar szakképzés rövid történetét is bemutatta
Bihall Tamás. A nagyüzemi gyakorlóhelyek '90-évek eleji megszűnésével az
iskolák kiépítették saját gyakorlóhelyüket, az évek során kialakult egy
jól felszerelt tanműhely-rendszer, amellyel kapcsolatosan éppen az életszerűség
hiányának kifogása hangzik el egyre gyakrabban napjainkban.
A Magyar Országgyűlés a napokban tárgyalja a szakképzési törvénymódosítást,
az Oktatási Minisztériummal való megálapodást követően elindulhat a közös
munka.
Az előadó arról is szólt, hogy a kamaráknak 1 milliárd
forintnyi forrásra van szükségük ahhoz, hogy a köztestületi, államtól átvett
szakképzési feladatokat elvégezzék, amelyek előreláthatóan a kamarák egyik
legfontosabb feladatait képezik majd a jövőben.
A munka presztízsének, a szakemberek megbecsültségének
növelése mellett, a gyakorlati képzési idő növelése is szükséges. A kamarák
a gyakorlatorientált fizikai szakmák OKJ-s gondozásának átvételét, a tanulószerződés
általánossá tételét, az elszámolható tanulószerződéses juttatások növelését,
a szintvizsga bevezetését, a regionális üzemközi tanulóhelyek létesítését
szintén a jövőbeli törekvések közé sorolják.
A fórumon jelenlévő intézményvezetők között volt, aki a szakképzési
terület politikamentességének szükségességét hangsúlyozta, kritikát kapott
az oktatáspolitika is. A felsorolt példák és esetek
pedig egyértelműen arról szóltak, hogy szükséges az önkormányzati, az intézményi
és a kamarai összefogás abban, hogy a nagyon megváltozott szociális készségekkel,
attitűddel és tudástartalommal szakképző iskolába érkező fiatalok megfelelő,
EU-s szintű oktatása megvalósuljon.
A kamara Tizenkét lépés Európába előadássorozata holnap, azaz 2003.
április 3-án, csütörtökön, 17.00 órakor a Deák tér 24. szám alatti kamarai
székházban folytatódik. A kisvállalkozások helye és pénzügyi lehetőségek
az EU-ban témakörben, Ulreich József tart előadást. A rendezvényen a részvétel
ingyenes.
T.É.
2003. április 02., szerda 22:14
|
