Több növényfaj magyar nevében is megtalálható az "akác" szó - gyalogakác (Amorpha fruticosa), lilaakác (Wisteria sinesis) -, azonban ezek, mint tudományos nevükből látszik, nem a Robinia nemzetségbe tartoznak.

Elterjedése

A szakembereken kívül talán kevesen tudják, Észak-Amerikából származik. Hazánkban első példányait 1710-ben honosította meg Tessedik Sámuel Szarvas környékén. Manapság több, mint negyedmillió hektár található az akácerdőkből Magyarországon - ez Európában a legnagyobb akácterület. Nagyon nagy jelentősége volt annak idején a futóhomok megkötésében. Az eredeti származási helye a Mississipi völgyében volt, körülbelül olyan klímában, ami a mi Zalai dombságunknak felel meg, de bárhol Magyarországon rálelhetünk egyes példányaira vagy kisebb-nagyobb összefüggő állományaira.

Leírása

Magassága akár a 25 métert is elérheti, koronája laza, kérge idősebb korban repedezett, barnás árnyalatú. Összetett levelei vannak, általában 10-17 levélkéből állnak. Virágai csüngő fürtökben állnak, erősen illatosak. A virág cukorértéke 1-1,4%. Kiváló méhlegelő. Az akácméz mellett az akácpollen és az akác-propolisz is értékes. Idős egyedei mélyen barázdált kérgű törzsükkel, lehajló ágaikkal, világoszöld lombjukkal festői látványt nyújtanak. Sarjról is jól szaporítható.

Hasznosítása

Gazdasági jelentősége ma is nagy: fája értékes, szerszámnyél, parketta, nagy fesztávolságú tartószerkezet (lásd: soproni Lövér Uszoda) készíthető belőle; tűzértéke magas, még nyersen is elég. Díszváltozatai (gömbakác, szomorú akác, kislevelű akác, tövistelen akác, színesvirágú akácok) nagy választékot nyújtanak parkok díszítésére. Mivel pillangósvirágú növény, a gyökérgümőiben található nitrogénkötő baktériumok növelik a talaj nitrogéntartalmát.
A virágdrog (Robiniae flos vagy Acaciae flos) robinin- és akaciinglikozidát, robigenin-kámfort, kevés illóolajat, helitropint, linaloolt és egyéb aromás anyagokat tartalmaz. Teája köhögéscsillapító, enyhe hashajtó, a túlzott gyomorsavképzést megakadályozó hatású. Teakeverékekben ízjavítóul is alkalmazzák. Aromás anyagait az illatszeripar hasznosítja. Friss virágából házilag finom parfét is készíthetünk.
A fiatal ág kérgének főzetét helyenként gyomorsavtúltengés, gyomor- és bélfekély ellen használják. Alkalmazásában azonban nem árt az óvatosság, mert mérgező fehérjéket is tartalmaz.

Kultúrtörténeti érdekesség

Az akác fontos növénye volt az észek-amerikai indiánoknak: sokféle használati eszközt készítettek belőle. Emiatt szent faként tisztelték és sokféle rítusban szerepelt.

Lyra florae
Petőfi Sándor
Ti akácfák e kertben...

Ti akácfák e kertben, Ti szépemlékű fák, Amelyeken szívemnek Oly drága minden ág, Kedves fák, üdvezelve És áldva legyetek, Áldom még azt is, aki Titeket ültetett. Harmatnak s napsugárnak Áldása rajtatok, Vidám dalosmadártól Reszkessen ágatok. Örök tavasz lakozzék Zöld fürteiteken, Hogy éltetek, miként az Enyém, oly szép legyen Itt láttam én először Kedves galambomat, Itt láttam őt elöször Ez akácfák alatt Itt ült a lombok alján, Itt ült szemközt velem, Itten röpült szeméből Szívembe szerelem.

Tudom még, hogyne tudnám? Habár régen vala, Az órát, hol kigyúladt Szerelmem hajnala Ez volt a hajnal! Ilyen Nem ékesítve még Téged, te véghetetlen Te régteremtett ég. Letűnt immár e hajnal, Megértem a delet S ez tán nem oly regényes, de sokkal melegebb. Mikor jön majd az alkony, Szerelmem alkonya? Ettől ne félj, szívemnek Imádott asszonya! Eljő ez is, de későn; Azért jő majd, ha jő, Hogy légyen arcainkon Szép arany szemfedő. S a föld ha letesznek, Majd csillag képiben Ragyog le zöld sírunkra Sötétkék éjeken.

Forrás:
Rápóti Jenő - Romváry Vilmos (1980): Gyógyító növények. Medicina Könyvkiadó, Budapest
Polunin, Oleg (1981): Európa fái és bokrai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest

-=255=-