Goldoni sikere Kőszegen

Kőszeg mindig, minden időben lenyűgöz emberléptékű, varázslatos hangulatot sugárzó házsoraival, tereivel, a történelem tiszteletét jelző ápolt műemlékeivel, vendégszeretetével. Bevallom, most sem nélkülözte baráti társaságunk a város megkapó élményét, - holott Kőszegi látogatásunk célja nem a városnézés volt. Meghívást kaptunk a Kőszegi Várszínház egyik előadására, Goldoni: Szmirnai Komédiások című vígjátékára. A csendes belváros tereit, utcáit reneszánsz zenészek és turisták lepték el. A mediterrán hangulatú vendéglátóhelyek teraszain üldögélőket jólesően tartóztatta a hegyekből leömlő hűvösebb levegő.

A várba siető közönséget a Várkapuban „vak” koldus mennyei fuvolajátéka fogadta. (Itt kezdődött az előadás…)

Ötven forintért párnával kínáltak meg bennünket, - a szabadtéri esti előadásra. A Kőszegi Vár udvarán a hatszáz ülőhely zsúfolásig megtelt, sőt a szervezők, Pócza Zoltán igazgatóval az élen, folyamatosan szállították az újabb pótszékeket. Azután a színpadon Velence díszletei, - Mira János kiváló munkája, - között, megszólalta „vak“ koldus már ismert fuvolazenéje, és kezdetét vette a három órás fergeteges játék.
 

Jelenet a Goldoni darabból

A vígjáték sztorija igencsak mai: A külföldi előtt hajbókoló, pénzéhes kisember, a kiszolgáltatott művészet, a színházmentő polgárok története, megspékelve a szponzorszerzés gondjaival, - és a mindenütt fellelhető szélhámosokkal.

Goldoni műve, a Szmirnai Komédiások a szerző kevésbé ismert darabjai közé tartozik, pedig vérbő vígjáték, és hihetetlenül aktuális, - amelyet Lőkös Ildikó dramaturg tett igazán élvezhetővé.

Merő Béla alkalmi színháza nemcsak tehetségét, hanem a szervezők és színészek végtelen alázatát, odaadó, fáradságot nem ismerő munkáját és magas szakmai képességeit dicséri. Mint az egész estét betöltő kacagás utáni beszélgetésből kiderült, a válogatott csapat tíz nap alatt állította színre a darabot, - a Nemzeti Kulturális Alapprogram és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma anyagi támogatásával.

A válogatott színészgárda szívből jövő játékát nyíltszíni tapssal jutalmazta a közönség: az egész darabot mozgató Epres Attila, minden hájjal megkent briliáns Nibióját, a török leánykereskedőt zseniálisan megformáló Hollósi Frigyest, Molnár Piroska sokszínű Tognimáját, - a pénztelen, ámde büszke és kiszolgáltatott Carluccio-t megszemélyesítő Spindler Bélát, vagy a Lasca gróf szerepében Gáspár Tibort, és a nagyon szép és tehetséges Kéner Gabriella Lukréciáját is.

Csak a dicséret hangján lehet szólni Haas Vander Péter, Kolti Helga, Pálfi Zoltán és Várhelyi Dénes játékával is. A találó jelmezeket Cserényi Nóra alkotta, a zenét Kardos Endre.

Nekünk, soproniaknak öröm volt látni Epres Attilát, - az egykori soproni diákot és a Fintor Színpad valamikori sikeres színjátszóját, - művészete teljében, színészi eszközeinek gazdag tárházával. Jó érzés volt az előadást követően a szomszédvárbeli, kőszegi művelődésszervező kollégákkal és a még mindig szerény Merő Béla rendezővel folytatott eszmecsere, a nyugati régió lehetőségeiről, a magyar színjátszásról, és a kultúra megváltozott szerepéről.

Az egész estét betöltő színházi öröm így válhatott teljes szakmai élménnyé, és valódi tapasztalatcserévé.

Kovács Margit