Készül a Magyar Huszárlexikon

A budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint a nyíregyházi Jósa András Múzeum munkatársainak közreműködésével készül a Magyar Huszárlexikon. E műben szerepelni fognak mindazon tisztek életrajzai, akik 1938–1945 között a m. kir. Honvédségben a lovasságnál szolgáltak és legalább a tartalékos zászlósi (t. zls.) rendfokozatot elérték. Adatközlés céljából várom azon személyek jelentkezését, akik hozzátartozói a nagy valószínűséggel már elhunyt, alábbi székelyudvarhelyi vagy környékbeli születésű személyeknek, illetve bármit tudnak róluk:
Hargita László t. zls., *1915, Székelyudvarhely, édesanyja Karácsonyi Jozefin;
Kiss Ernő t. zls., *1914, Székelyszenterzsébet, édesanyja Rákossy Mária;
Dr. Krompaszky Attila t. fhdgy., *1905, Székelyudvarhely, édesanyja Szánthó Teréz;
Orbán András t. hdgy., *1913, Székelyudvarhely, édesanyja Kassai Farkas Berta;
Orbán Dénes t. hdgy., *1912, Székelyudvarhely, édesanyja Kassai Farkas Berta.
Jelentkezésüket tisztelettel várom az alábbi címen: Illésfalvi Péter hadtörénész, HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Budapest, Pf. 7. 1250, e-mail: illesfalvi.peter@ hm-him.hu.

A Big Brother-t készítő Interaktív Kft. megtagadta az együttműködést a valóságshow-kba jelentkezők személyes adatai kezeléséről indított ombudsmani vizsgálatban. Erről Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos hétfőn közleményben tájékoztatta a sajtót utalva arra, hogy eddigi gyakorlatában ilyenre még nem volt példa.
 Az ombudsman ez év január 17-én állampolgári bejelentés alapján indította meg vizsgálatát a Big Brother és a Való Világ című televíziós produkciókba jelentkezők személyes adatainak kezeléséről. Indoklása szerint a magyar televíziózásban új keletű „valóságshow-k” számos, a magánszférát és a személyes adatok védelméhez fűződő jogot érintő kérdést vetettek és vetnek fel, újabb megvilágításba helye ezen jog érvényesülését, illetve érvényesíthetőségét.
– A magánszférát és az adatvédelmet érintő új kihívásokra csak megalapozott vizsgálódás után lehet megalapozott választ adni – írja Péterfalvi András, aki törvényben biztosított lehetőségeivel élve kérte az információkat a valóságshow-kat készítő, illetve sugárzó társaságoktól.
Hozzáteszi: az Interaktív kft. álláspontja szerint az adatvédelmi biztos nem kérheti gazdasági társaságtól az adatkezeléssel összefüggő iratok megküldését, azokba a társaság helyiségeiben „a hivatali órák alatt, előzetes értesítés mellett” tekinthet csak be.
Péterfalvi Attila közleményében felszólítja Feledy András gyártási igazgatót, az Interaktív Kft. vezetőjét, hogy a többször kért iratokat haladéktalanul bocsássa rendelkezésre. Az ombudsman indoklása szerint ugyanis „az adatvédelmi biztos a vizsgált szervek (az adatkezelők) tekintetében gyakorolhatja mindazon jogokat, amelyeket a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló” 1992. évi, és az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi törvény biztosít számára.
– Az említett törvények arra pedig nem jogosítják fel az adatkezelőt, hogy feltételeket szabjon a vizsgálat lefolytatásához – fogalmaz az adatvédelmi biztos.
(MTI)

Édesanyámék vettek egy lakást, mert úgy tudják, drágul az ingatlan
 
Túlságosan sokat várunk az EU-csatlakozástól. Pedig a társadalom nagy részének fogalma sincs arról, hogy valójában milyen következményekkel jár ez a lépés – mondja a budapesti közgazdaság-tudományi egyetem két ötödéves hallgatója.
Számukra nem volt kérdés, hogy a választásokon igennel szavaznak, hiszen két évvel ezelőtt mindketten az EU-tanulmányok szakra specializálódtak. Határozottan állítják: a külföldi munkavállalás jelenti a biztos jövőt, s erre leginkább valamilyen nemzetközi cégnél vagy szervezetnél lesz esély. Akár minimálbéren is elhelyezkednének, hiszen a külföldön szerzett szakmai tudás megfizethetetlen. P. J. például azt fontolgatja, hogy az UNESCO valamelyik szervezetéhez megy dolgozni.
Mindketten tanultak már Nyugat-Európában, J. A. általános energiapolitikából szeretne doktorálni, és arról sem tett le, hogy ezt valamelyik párizsi egyetemen tegye. – A csatlakozás kezdeti eufóriája után erős sokkhatás éri az országot, mert az a bizonyos olló még jobban szét fog nyílni – állítja egyöntetűen a két egyetemista. A nyugdíjasoknak és a romáknak például biztosan nem hozza a várt eredményt, de a kisvállalkozóknak sem lesz könnyű.
Az EU agrárpolitikájával kapcsolatban viszont az újonnan csatlakozóknak túl nagy félelmeik vannak, vélik. Ha elmenne az ember bármelyik kis délolasz faluba, és legalább két dolgot találna, ami megfelel az EU-követelményeknek, az már jó eredménynek számítana.
Az biztos, hogy a magyar cégeknek meg kell tanulniuk pályázni, mert egyelőre nem nagyon tudnak, pedig az uniós pénzek elnyeréséhez vaskos dokumentumokat kell összeállítaniuk.
A fiatalok szerint utópisztikus elképzelés, hogy nyolcvanéves nagymamák és nagypapák bankkártyával a zsebükben fognak vásárolni, és egyik pillanatról másikra áttérnek a forintról az euróra.
– Németországban az euró bevezetését már évekkel ezelőtt hirdették, népszerűsítették és magyarázták az új fizetőeszközt, nálunk pedig még sehol semmi. Ahogy itt csinálják, úgy nehéz lesz – mondja határozottan P. J.
– Fogalmam sincs, mi lesz, ha csatlakozunk az EU-hoz. Alig hallani bármi érdemlegeset – ezt már K. J., a 22 éves leendő építészmérnök mondja. – A diplománkat elfogadják a tagországokban, és úgy tudom, hogy az összes műszaki kar közül az építészeknek nem lesz gondjuk az elismertetéssel. Legalább egy évig szeretnék építészetet tanulni Berlinben. Igaz, ezt már most is megtehetném, váratlan változás nem lesz a tanulási lehetőségekben. Édesapám Németországban él, azt mondta, ne várjuk, hogy egyik napról a másikra megváltozik az életünk, számítsunk viszont arra, hogy millió nehézség zúdul a nyakunkba. Édesanyámék vettek itthon egy lakást, mert azt hallották, hogy a csatlakozás után megugranak az ingatlanárak. Amúgy a környezetemben alig volt olyan, aki elment szavazni. Sokan azt mondták, a csatlakozás eldöntött tény, mások pedig úgy vélekedtek, minek törni magunkat, amikor nekünk úgysem lesz könnyebb, legfeljebb a gyerekeink járnak jól – teszi hozzá az építészhallgató.
N. I., a Pázmány Péter Katolikus Egyetem magyar–kommunikáció szakos hallgatója szerint az a lényeg, hogy az ember ügyesen aknázza ki az EU adta lehetőségeket. – Jó pályázatokat kell írni, és meg kell felelni, de nem kell misztifikálni a nyugat-európai munka- és tanulási lehetőségeket. Eddig is bárki tanulhatott és dolgozhatott ott, ha a millió bürokratikus elvárásnak is eleget tett. Az emberek csak hosszú távon érzik majd a csatlakozás hasznát.
 
Biczó Henriett

Hamvay Péter

Sarród, 2003. április 10.(MTI) - Nem váltottak élőhelyet a védett kétéltűek és hüllők a Fertő tó környékén, így elmarad a tömeges tavaszi békavonulás a térségben; a szakemberek átmenetinek tekintik a jelenséget, ezért folytatják a békamentő védelmi rendszer kiépítését.
    Pellinger Attila, a Fertő-Hanság Nemzeti Park zoológusa a csapadékszegény időjárással és a Fertő tó tartósan alacsony vízállássával hozza összefüggésbe, hogy az ismert leveli, kecske és mocsári békák, valamint a ritkább fajok, köztük az ásóbékák, a barnavarangyok, a pettyes gőték is a Fertő parti területein és a nádasokban maradtak, ellentétben korábbi vonulási szokásukkal.
    A zoológus az MTI érdeklődésére kitért arra is, hogy a békák késő ősszel állandó telelőhelyükre, a Hidegség és a Fertőboz közötti dombvidékre költöztek, és beásták magukat az erdei avarba. Onnan igyekeztek koratavasszal a Fertő tóhoz, a párzás és a szaporodás helyszínére, amely a tél beálltáig élőhelyükül is szolgált.
    Az erdőség és a tó közötti térséget forgalmas út szeli ketté, s az autók életveszélyt jelentenek a vonuló kétéltűek számára.
    Az állatok megóvása érdekében átereszeket létesítettek az út alatt. A békaalagutakhoz különféle megoldásokkal terelik a kétéltűeket. A legkritikusabb szakaszokon az út menti árok dőlt falát függőlegesre építik és burkolattal látják el, s mivel azon nem képesek feljutni, így kénytelenek az alagút felé haladni.
    Pellinger Attila közölte: az idén folytatják a védelmi rendszer kiépítését, mert a vonulás elmaradását átmenetinek tekintik.
    Hozzátette: a tervek szerint 4 millió forintos központi forrásból 230 méteres árokszakaszt alakítanak át terelőfallá.

Közel húsz kilométer hosszú kerékpárút megépítését tervezi a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a Kis-Balatonnál. Az út tervezése jelenleg folyamatban van. A Kis-Balaton Háznál, vagyis a Zalavárnál kezdődő kerékpárút a Kis-Balaton és a Zala folyó régi töltésén haladva jut majd el majd a Hídvégi-tó zsilipjéhez. Később innen a Kányavári-sziget bejáratát érintve vezet majd tovább a kápolnapusztai bivalytelepig

Több mint ötezer ember koccintott egyszerre kisüstivel szombaton a gyulai várkertben a negyedik alkalommal megrendezett Nemzetközi Kisüsti Pálinka Fesztiválon. A tavalyi rendezvényhez hasonlóan – amikor közel nyolcezren koccintottak ágyúlövésre – az idei is Guiness-rekordnak számít, azzal a szépséghibával, hogy a rekordok könyvébe mindeddig nem jegyezték be ezt a kizárólag a magyarországi alföldi városban honosított rekordot.
A békéscsabai Lovász Reklámiroda által a hét végi Gyulai Napok keretében szervezett kisüstifesztiválon több mint száz pálinkafőző vett részt Magyarországról és hét további országból. Lovász Sándor főszervező, ötletgazda a Krónikának elmondta, a két kategóriában – bérfőzető magánszemélyek és kereskedelmi célú magánfőzető vállalkozások – meghirdetett versenyre 159 pálinkát küldtek be, amelyből a szakmai zsűri az elmúlt héten tízet-tízet választott ki. Ezeket a kisüstiket pénteken nagyszámú társadalmi zsűri értékelte ki természetesen kóstolással. Ennek alapján a bérfőzető magánszemélyeknél aranyérmet nyert a madarasi Lakatos Márton bodzapálinkája – a kisüsti a társadalmi zsűri elismerését is elnyerte –, ezüstöt a debreceni Torma Károly szilvája, míg bronzot a kokadi Preku Gyula törkölypálinkája. A kereskedelmi vállalkozásoknál a Győri Likőrgyár termékei szerezték a legtöbb oklevelet. A pálinkafesztivál keretében rendezett miniszteri fórumon a magyarországi szaktárca illetékesei cseréltek eszmét a pálinkafőzőkkel az ágazat problémáiról. Békési Zoltán, a Délkelet-Magyarországi Pálinkafőzők Egyesülete elnöke kijelentette, a magyar főzők szorgalmazzák a pálinkatörvény megszületését, amely jogi keretekbe foglalná a pálinkafőzést. Székely Bertalan, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője lapunknak elmondta, a magyar hatóságoknak idén sikerült levédeniük a gyümölcspálinka elnevezést. Ezáltal kizárólag az a termék nevezhető gyümölcspálinkának, és hozható forgalomba Magyarországon, valamint az Európai Unióban, amelyet itt, illetve Ausztria bizonyos régióiban állítanak elő. A hungarikum így belépett a skót whisky, az olasz grappa és a görög ouzo sorába, és nemzeti itallá vált.

R. Sz.