Székhelyi József igazgatja a Szegedi Nemzeti Színházat
Népszabadság - www.nol.hu

Székhelyi József színművészt választotta a Szegedi Nemzeti Színház és Szabadtéri Játékok főigazgatójává a város közgyűlése pénteki ülésén.
A testület hét pályázó közül – 25 igen, 3 nem szavazattal, 14 tartózkodás mellett – döntött    Székhelyi József mellett, aki a közgyűlés ülését követő sajtótájékoztatón azt mondta: a politikától távol akarja tartani a színházat, a városhoz viszont közel szeretné vinni. A teátrum kizárólagos feladatául a szakmai munkát jelölte meg.
Botka László polgármester hangsúlyozta, hogy Székhelyi József személyében országosan elismert művész kerül a színház élére. Kitért arra, hogy a teátrumban új típusú vezetésre van szükség, mert az elmúlt évek felelőtlen gazdálkodása súlyos, soha nem tapasztalt mértékű válságos helyzetbe hozta az intézményt.
Az önkormányzat azt követően írta ki a főigazgatói pályázatot, hogy az intézmény előző vezetője, Korognai Károly - miközben az eladósodott színház gazdálkodását önkormányzati biztos felügyelte - lemondott.
Székhelyi József Jászai Mari-díjas színművész 1971-ben végezte el a színművészeti főiskolát.   Pályáját a kecskeméti Katona József Színházban kezdte, majd többek között tagja volt a Madách Színháznak és a Nemzeti Színháznak.
(MTI)

Megnyitó után a Budapest Kongresszusi Központban (kép: Népszabadság – Szabó Barnabás)
Közös célunk az irodalmi Európa fölépítése, amelyben minden író műve eljuthat az unió minden olvasójához – ezzel köszöntötte a francia külügyminisztérium igazgatója, Bruno Delaye, a X. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált a tegnap délutáni ünnepélyes megnyitón a Budapest Kongresszusi Központban. Görgey Gábor kulturális miniszter köszönetet mondott a rendező szakmai egyesülésnek és az olvasóknak, hogy a rendezvény az elmúlt tíz évben a világ legfontosabb könyvvásárainak sorába lépett. A könyvfesztivál díszvendége, számos jeles francia író és könyvkiadó mellett a világhírű perui Mario Vargas Llosa tegnapi pódiumbeszélgetésén zsúfolásig megtelt a terem. Kepes András kérdezte az írót, aki ezután átvette Demszky Gábor főpolgármestertől a Budapest Nagydíjat. A köszöntőt fordítója, Benyhe János mondta.

A vasárnap estig nyitva tartó könyvfesztiválon huszonegy ország több mint kétszáz standon mutatja be legújabb könyveit. A rendezők legalább hatvanezer látogatóra számítanak.

Magyar Nemzet: „Füves cigaretta anyák napján”

A Magyar Nemzet pénteki híradásában azt hangsúlyozza, hogy a Kendermag Egyesület rendezvényére anyák napján kerül sor. Bölcskei Gusztáv református püspökre a május 4-i, vasárnapi időzítésről úgy nyilatkozott a lapnak, hogy „ha a szervezők tudatosan választották éppen az anyák napját, akkor ez azt jelzi, hogy a hagyományos értékekekkel szemben újakat kívánnak állítani.”
A Magyar Nemzet írása nem mulasztja el megjegyezni, hogy a Kendermag Egyesületet „a kormányváltást követően hozták létre”, a rendezvény fővédnöke, Jancsó Miklós „a szocialista párt választási kampányában is aktív szerepet vállalt”, és a felszólalásra készülő Konrád György „az SZDSZ szellemi holdudvarához tartozik”.
A Magyar Nemzet Topolánszky Ákos sportminisztériumi helyettes államtitkár véleményét kérte a rendezvényről. Topolánszky elmondta: „az állam a büntetőjogszabályok közelmúltbeli módosításával hosszú időre eldöntötte a kérdést.”
A lapnak nyilatkozva elítélte a rendezvényt a Nagycsaládosok Országos Egyesületének ügyvivője, valamint a katolikus, református és evangélikus egyház megkérdezett vezetői is. Heiszler András, a Mazsihisz elnöke csak a pészach után tud nyilatkozni.
A Magyar Nemzet kapcsolódó híre szerint a francia belügyminiszter a szenátus illetékes bizottsága előtt a hatályos francia drogtörvény szigorítása mellett érvelt. Eszerint a „visszaélés mértékével arányos szankcióval” sújtanák bármely kábítószer fogyasztóját, beleértve a marihuánát kipróbáló fiatalkorúakat és a kényszergyógykezelést elutasító hasisfüggő törvényszegőket is.

Farkasrét, a csöndes város
Képes album a nemzeti sírkertről

MNO
Kulturális missziót teljesített a Nemzeti Kegyeleti Bizottság azzal, amikor a nevezetes budapesti temetőkről szóló könyvek kiadását határozta el. Tavaly jelent meg a Fiumei úti sírkertről az album, s a napokban látott napvilágot a Farkasrét. A neves művészek, tudósok, politikusok, híres magyarok sírhelyeinek többségét neves szobrászok készítették.

A terjeszkedő metropolis, Budapest élő városának halott városrészei a hatalmas temetők. A modern kor embere megriad a halál szó hallatán, még a keresztény, hívő lélek is kétségbeesetten hessegeti el magától az élet végessének gondolatát. Talán e riadalom miatt alkotja meg minden nép a maga halotti és temetői kultuszát, amely igen változatos, egyveb azonban megegyeznek: a temetkezési hely, a temető különleges hely. Itt tiszteleghetünk őseink emléke előtt.

A Nemzeti Kegyeleti Bizottság kormányrendelet alapján alakult 1999-ben, hogy a jeles magyarok, dicső elődök nyugvóhelyeit számba vegye, figyelemmel kísérje. A Fidesz-kormányzat nem utolsó sorban azért is hívta életre a Jókai Anna elnökletével megalakult bizottságot, hogy az eltelt évszázad politikai zavaraiban hol így, hol úgy ítélt és megítélt halottait végre tisztességesen meggyászolja és emlékhelyüket rendbe hozza.

A bizottság titkára, Radnainé dr. Fogarasi Katalin és munkatársai kemény munkát végeztek, midőn nyilvántartásba vették a temetők, hősi temetők, temetkezési helyek sírjait, s kialakították a Nemzeti Sírkert virtuális temetőjét. (Virtuális, mert valójában ez az egész ország területének sírhelyeiből áll össze képletesen.) A szocializmus alatt méltatlanul elfeledett és szándékosan elhallgatott magyarok – politikusok, katonák, forradalmárok – sírjait is lajstromba vették mint kultúránk, történelmünk, identitásunk alkotóit.

Kegyeleti Emlékparkot létesített a Nemzeti Kegyeleti Bizottság a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeummal karöltve a Rákoskeresztúri Új köztemetőben az 1945 után felszámolt Hősök Temetőjében lévő katonasírok földi maradványaiból. Felújították Kossuth Lajos, Bethlen István gróf, miniszterelnök, Antall József miniszterelnök és Illyés Gyula sírhelyének környékét, valamint Radnóti Miklós síremlékét a Költészet Napjára.

Kulturális missziót teljesített a bizottság azzal, amikor a nevezetes budapesti temetőkről szóló könyvek kiadását határozta el. Tavaly jelent meg a Fiumei úti sírkert című impozáns, képes album, s a napokban látott napvilágot a Farkasrét című képzőművészeti fotóalbum Fogarasi Katalin szerkesztésében. A neves művészek, tudósok, politikusok, híres magyarok sírhelyeinek többségét neves szobrászok készítették – maga a temető is különleges helyszín, az elmúlás melankóliáját sugározza ugyan, ám lélekemelő méltóságot is sugall.

Hazánk neves funerális (temetkezési) szakértője, Tóth Vilmos írta a képek alá a rövid, de feltehetőleg így is hiánypótló kultúrhistóriai információkat, a képeket Antall Péter és Gedai Csaba készítették. A sírkerti sétára kaphatóknak térkép nyújt tájékozódási segítséget a könyvben.

A névsor hosszú lenne felsorolni mind, álljon itt néhány csupán belőlük: Bartók és Kodály, Csinszka, Kassák Lajos, Bozsik József, Korniss Dezső, Kovács Margit, Ravasz László, Borsos Miklós, Jávor Pál – a legismertebbek. De ki tudja, ki volt kenesei Kenessey Albertő A hajóskapitány, közlekedéspolitikus teremtette meg amagyar hajózási szakirodalmat, a szabadságharcban honvédszázadosként szolgált, s egy sírban nyugszik vele fia, Kálmán, aki hivatalban is utódja lett apjának.

Dengeleghi és csokalyi Fényes Imre fizikus, filozófus, egyetemi tanár az irreverzibilis termodinamika világviszonylatban is jelentős kutatója is Farkasréten nyugszik, csakúgy, mint Szentágothai János, világhírű agykutató és sok színész és rendező: Latabár Kálmán, Honthy hanna, Tolnay Klári, Karády Katalin, Bajor Gizi, Szirtes Ádám, Homoki-Nagy István, Várkonyi Zoltán, Fábri Zoltán. S a költők, írók: Féja Géza, Kodolányi János, Vas István, Devecseri, Piliniszky, Nemes Nagy Ágnes, Nagy László.

Tudósítónktól
        Tizenhét évvel ezelőtt, 1986. április 26-án a békés atomenergia-ipar legszörnyűbb tragédiája zajlott le az akkor még szovjetunióbeli Csernobilban. Sokáig tisztázatlannak tőnő okból felrobbant az erőmű 4. számú blokkja, aminek következtében több tonna radioaktív anyag került a légtérbe. Szakemberek szerint a csernobili pusztítás nagyobb szennyezést idézett elő, mint a második világháború végén Japánban ledobott két amerikai atombomba. Ezt látszik bizonyítani a brit és a skandináv tudósok ténymegállapítása, miszerint olyan nagymértékű volt az atomsugárzás, hogy azt az említett országokban is jól ki lehetett mutatni.
             Csernobil borzalmainak elemzése kapcsán nem kell ennyire elkalandoznunk. Bőven elég, ha csak Kárpátalja elé tartunk tükröt. Az akkori szovjet vezetés csak május 6-án értesítette a világsajtót, miután két nappal korábban sikerült megállítaniuk a reaktormagból indult halálos sugárzást. A kárelhárítási munkákhoz rengeteg emberre volt szükség, a volt Szovjetunió szinte teljes területéről érkeztek "önkéntesek". Természetesen Kárpátaljáról is. Az önkéntességi alap pedig úgy működött, hogy a munkahelyi főnökök kijelölték a Csernobilba utazókat, akik cserébe ezer rubeles nagyságrendű havi járandóságot (az átlagbér 150--200 rubel volt) kaptak, esetleg néhány hónapos jutalomszabadságot.
             Több magyar nemzetiségű kárpátaljai is az utazók közé keveredett. Fehér Viktornak például fogalma sem volt arról, hova is viszik. Kezdő gyakorló orvosként az volt a dolga, hogy ellássa a pokoli hőségben esetleg rosszul lévő szarkofágépítőket. Valójában csak évekkel később jött rá, s ezzel korántsem volt egyedül, hogy milyen küldetésben vett részt. Mára már a negyvenen is túl jár, de oly sok csernobili társához hasonlóan neki is vannak egészségi panaszai. Akárcsak Login Györgynek, az ungvári autóbuszpark nyugalmazott igazgatóhelyettesének. 1986-ban tucatnyi társával utazott a "halálzónába". A munkások szállítására ügyelt. A rendszám nélkül, csak bizonyos azonosítókkal számon tartott jármővek nap mint nap behajtottak a szivárgó atomerőmű közvetlen közelébe. Login György az utóbbi évtizedben sokat betegeskedett. Évente kétszer is szanatóriumi gyógykezelésben részesült, de ez sem segített. Második agyvérzésén van túl, s annak is örülnie kell, hogy egyáltalán még életben van. Nagyon sok csernobili kárelhárító már meghalt. Fiatalon, erejük teljében. Csak az utóbbi két évben 200-an haltak meg azok közül, akik ott voltak 1986 májusában Csernobilban. Akkortájt szellemvárosra hasonlított. A térségből közel 150 ezer embert telepítettek ki a hatóságok, de már későn. Csak azt követően rendelték el az azonnali evakuálást, hogy az emberek java részét éppen a legnagyobb dózisú sugárzás érte. Családok tízezrei távoztak úgy otthonukból, hogy mindent maguk mögött hagytak.
             Kárpátalján, Ukrajna legnyugatibb megyéjében 5826 csernobili egészségkárosodást szenvedett személy él. A fertőzött zónából 3372-en települtek át. A 17 évvel ezelőtti katasztrófa következményei több mint kétezer kiskorút érintenek, de alig részesülnek pótlólagos szociális támogatásban. Hiába rendelkeznek csernobili rokkantigazolvánnyal, ha azt egyre kevesebb helyen méltányolják. Sokan oda jutottak, hogy darabokra tépték vagy elégették. A baj csak az, hogy az igazolványok megsemmisítésével nem tűnnek el az egészségkárosodások, az egyre gyakoribb megbetegedések. Valószínűleg a szörnyű élményeknek tulajdonítható az is, hogy a paksi atomerőműben történt üzemazavart szinte valamennyi kárpátaljai lap a címoldalán hozta, mert a magyarországi erőmű alig 400 kilométerre van az ukrán--magyar határtól, míg Csernobil közel kétszer olyan messze volt, s mégis...

DUNDA György

A gyilkoló 4-es blokk

---

(Szabadság) Múlt szombaton Marosvásárhelyen Razvan Theodorescu művelődési és kultuszminiszter kijelentette, hogy Wass Albert rehabilitációja után az író mellszobrai ismét visszakerülhetnek talapzataikra, addig azonban a templomban kell azokat tartani.

Theodorescu elmondta: értékeli Wass Albert irodalmi munkásságát, tiszteletben kell tartania azonban a törvényt, amely tiltja a háborús bűnössé nyilvánított személyek kultuszát. Hozzátette: az író szászrégeni és holtmarosi szobrainak letakarása nem elégséges, a műalkotásokat a templomban kell tartani. Azzal kapcsolatban, hogy a marosvásárhelyi Vársétány utca névtábláján jelenleg is Ion Antonescu neve szerepel, Razvan Theodorescu kijelentette: a kérdés rendezése a Közigazgatási Minisztérium jogkörébe tartozik.

Vélemény
Miért tisztelem Mihály román királytő
http://www.hhrf.org/busz/
Bányavidéki Új Szó - Kolozsvári Szabadság

A budapesti sajtóban nem keltett figyelmet a hír, hogy I. Mihályt, Románia 1946-ban, a kommunista hatalomátvétel részeként elűzött királyát a kolozsvári Babes–Bolyai Egyetem április 12-én díszdoktorrá és tiszteletbeli szenátorává avatta.

Az nem érdem, hogy ki milyen elődökkel rendelkezik, milyen családban született. Mihály román király nem származása, hanem cselekedetei alapján méltó mindenki tiszteletére, nagyrabecsülésére, s ebben mi magyarok, jó okkal osztozhatunk. Osztozhatunk azért, mert a kitüntető címeket megköszönő beszédében a volt uralkodó síkra szállt Románia "sokat szenvedett" magyar nemzetiségű polgárainak jogai, hagyományaik, kultúrájuk és nyelvük megőrzését szolgáló törekvéseik és az etnikai türelem mellett. Tiszteljük azért, mert ezt nem a NATO és az EU küszöbén álló országról külföldön élő kép javítása érdekében mondta, hanem régi meggyőződésből. Nem is a hála vezérelte, amiért 1989-ben, a Ceausescu kommunista diktatúrájának utolsó szakaszában a Magyar Televízión keresztül szólhatott a király románul a román néphez. A demokrácia, a jogállam és a kisebbségi nemzeti közösségek jogai iránti elkötelezettsége minden bizonnyal neveltetéséből, világnézetéből, rövid uralkodói időszaka és hosszú élete tapasztalataiból, nem utolsósorban pedig a számára otthont adó, többnemzetiségű Svájc példamutató föderatív berendezkedésének ismeretéből, követendő példájából fakad.

Különösen becsülöm Mihály királyt, amiért ő is csatlakozott ahhoz a Magyar–Román Nyilatkozathoz, amit 1989. június 16-án adtak ki "a Magyar Demokrata Fórum és a Nyugaton élő demokratikus meggyőződésű román emigráció tagjai" Nagy Imre és mártírtársai budapesti újratemetése napján. Az aláírók — köztük e sorok írója — hangot adtak meggyőződésüknek, hogy a két nemzet közötti kapcsolatok megjavulását "egy demokratikus irányú általános európai átrendeződéstől" várják. Ennek keretében "Erdélynek, mely az egymást kölcsönösen kiegészítő kultúrák földje volt és maradt, a kulturális és vallási pluralizmus modelljévé kell válnia. ...Biztosítani kell mindegyik nemzet jogát az autonóm politikai képviselethez és a kulturális autonómiához. Ezek megvalósítása megköveteli — többek között — a magyar nyelvű oktatás megszervezését minden fokon, beleértve a kolozsvári magyar egyetem visszaállítását is."

Mihály király 1944-ben bátran szembeszállt az embertelen nemzetiszocialista diktatúra német és román képviselőivel. Ezt követően mindent megtett, hogy megakadályozza a kommunista diktatúra uralomra jutását Romániában. 1989-ben és most a nemzeti türelmetlenség, a sovinizmus ideológiájának mondott nemet. A román–magyar határ mindkét oldalán élő magyarok köszönik az uralkodó újabb kiállását. Számomra pedig külön megtiszteltetés, hogy azon az egyetemen tarthatok előadásokat, amelynek díszdoktora Románia egykori uralkodója.

Jeszenszky Géza

A világ vezető hírgyára bizony rég nem látott hibát követte el, amikor véletlenül hozzáférhetővé vált sok, ma még élő neves személyiség előre legyártott gyászjelentése.
Egyes hírek szerint a CNN belső hálózatáról a jelszavas védelem ideiglenes megszűnése tette lehetővé, hogy olyan anyagok is elérhetők legyeneke az interneten, amelyek megjelenéséhez az “idő még nem jött el”.
A CNN az eset után kijelentette, hogy csak rövid időre és csak a nyitóoldalak voltak elérhetők a nagyközönség számára. A magyarázkodást némileg mégiscsak feledteteik azok a képek, amelyeket – a helyzet komikumát remekül felismerve – a Smoking Gun című weblap lementett, s amelyeket most a gondola látogatói is megtekinthetnek.
Tény, hogy a nagyobb szerkesztőségek előre felkészülnek bizonyos ismert emberek halálára – bármilyen morbidnak is hat a dolog. A cél csupá az, hogy minél gyorsabban reagálhassank az esetleges elhalálozásokra. 1998-ban az Associated Press hírügynökség is hasonló hibát követett el, amikor honlapjukon Bob Hope humorista halálhíre jelent meg - állítólag egy programozó hibájából. Akkor az eset még szerencsétlenebbül sült el, ugyanis a hírt egy képviselő megrendülten bejelentette az amerikai kongresszusban.
Egyébiránt több, mint valósztínű, hogy a 2002-ben elhunyt angol anyakirálynőre emlékező emlékoldal alapján készítette el a CNN több neves ember gyászjelentését is. A dolog pikantériája még abban is megmutatkozott, hogy a félkész (!) lapokon olyan oximoronnak is tekintehtő linkek találhatók, mint például II. János Pál pápa házassága és válásá, valamint érdekesen csengő új információként hat a tény, hogy a katolikus egyházfő “volt Nagy-Britannia kedvenc nagymamája”.
Reméljük: akinek halálhírét keltik, az valóban még sokáig él!