Népművészet a Festőremben
A Pro Kultúra Sopron Kht. szervezésében nyílt meg
a soproni Festőteremben (Petőfi tér 8.) Krasznai Ferencné szövő
népi iparművész életmű-kiállítása.
A tárlatnak Zemplenszky Gyula kályhás, fazekas,
mosonmagyaróvári népi iparművész és Finta Zoltán sopronhorpácsi
fafaragó, a Népművészet Ifjú Mestere is meghívott kiállítói közé tartoznak,
akik közös munkájukkal együtt érdemelték ki a Pro Renovanda - Kultúra-díjat.
A tárlatot Bakay Erzsébet, az Iparművészeti
Egyetem nyugalmazott professzora nyitotta meg.
Bakay Erzsébet
"Három olyan kiváló alkotót mutathatok be, akik
kiemelkedtek az amatőrök sorából alkotásaik művészi színvonalával. Nagy
érdemük, hogy stílus-egységet alkottak díjazott közös munkájukban, és ezt
mesterremeknek minősítette a zsűri - mondta Bakay Erzsébet.
Krasznai Ferencné Népi Iparművész pályafutása
regénybe illő történet, mert aktív testnevelő tanári pályája befejezése
után, 1988-tól nyugdíjasként kezdett szőni a Pedagógus Gyapjúszövő Alkotó
Körben Céltudatosan készült a kéziszövő mesterség megismerésére, hogy azt
művészi fokon művelje majd. Ehhez tehetsége, intelligenciája, elméleti
felkészültsége és a gyakorlati kivitelezésben rejlő igényessége vezette,
Inspirációt mindig a népművészet hiteles forrásaiból
merített és azt ötvözte mai igényű törekvésekkel Így munkáit, korunk ízlését
tükröző és kifejező alkotásnak tekinthetjük.
A vászonszövő mesterkurzust Debrecenben végezte
el, ahol külön foglalkozott a csipkeszövéssel és a takácsszövéssel is.
Ismeri a vászonszövés legjobb hagyományát, szíve szerint a soproni és a
csornai Múzeum helyi hagyományából merített olymódon, hogy munkája élő
népművészetnek tekinthető.
Gyapjúszőnyegeinek előképei az erdélyi és a bukovinai
"Festékes" gyapjúszőnyegek voltak. Krasznainé szőttesei művészi megformálásukkal,
igényes kivitelezésükkel és értéknövelő egyediségükkel tűnnek ki. Minden
alkotása személyes jegyeket is hordoz, felismerhető rajtuk alkotójuk kézjegye.
Munkái kötődnek Rábaköz népművészeti hagyományához,
mégsem csupán tárgyi és tartalmi örökséget hordoznak. Nemegyszer a csornai
Múzeum mustráival találkozunk vásznain, mégis új formálással mert a díszítőelemek
új kompozícióba rendezése a színek mértéktartó alkalmazása és feledésbement
szövésmódok felújítása, eddig aliglátott együtteseket varázsol elénk. Erdélyi
szövőhagyományokat, göbös mintázatokat, pamut kilim és moldvai kerpa kendők
motívumait alkalmazza és menti át a mintázatokat új funkcióra. Ezeket nemcsak
hazai pályázatokon, de külföldi kiállításokon is elismerték.
Szőttesei mindenütt a mai kézművességet és a magyar
identitást képviselik.
Több csoportos kiállításon vett részt és néhány
önálló bemutatón is szerepelt. Kitüntetései és díjai közül, a 2000-ben
rendezett XIII. Országos Népművészeti Kiállításon elért "Arany plakett"
a legjelentősebb. 2001-ben nyerte el a Népi Iparművész címet.
Szőttesei, szőnyegei biztos ízlésről vallanak.
Egységes művészetszemlélete jut érvényre minden alkotásában, amelyek a
képzőművészeti alkotásokkal egyenértékűek, Életmű-kiállításának meghívása
a Festőterembe azt bizonyítja, hogy a város Krasznai Ferencnét megbecsült
iparművésznek, kiváló szakembernek, a felnövekvő nemzedék példaképének
tartja.
Bakay Erzsébet és Krasznai Ferencné
Krasznainé alkotásai művészi formálást és kvalitást
bizonyítanak. Szőnyegei, vászonszőttesei átélt festői kifejezések is.
Ha a tervező megismeri a fonalak tulajdonságait,
a szövetszerkezeteket, szövésmódokat, akkor mesternek tartják. Művésszé
akkor válik, ha a tervező hozzá adja az egyéniségéből fakadó többletet
is, amit szellemiségében, vénájában hordoz és kifejezni képes.
A kiállítás azt bizonyítja, hogy Krasznainé a
kézművességet művészetté emelte. Számára a szövés életformává vált. Alkotásainak
színvonalával ráirányítja a figyelmet, nemcsak jelen korunk kézműves hagyományaira,
és ezzel múltunkra, de felvillantotta jelenünket és egy kicsit a jövőnket
is. Nem kell szégyenkeznünk kultúránk színvonala miatt.
Az életműből az ifjúság emberséget is tanulhat
és talán jobban .megérti majd a jövő új alkotóinak művészetét is, mert
Krasznainé alkotásai maradandó értékűek. Az ő tevékenységén keresztül ítélhetjük
meg, hogy hol tart a mai kézművesség, milyen értékek hordozója az élő népművészet.
Olyan ez az életmű, mint a textillé formált népdal,
vagy népköltészet. Ezúton gratulálok Nyikos Bendegúznak a kiállítási témához
illő nagyszerűen előadott népmeséjéhez, mert így teljes az ünnepi élmény.
Nyikos Bendegúz népmesét mondott
Öröm Sopronban kiállításon bemutatkozni, mert
művészetet értő közönség őszinte partnerévé válik az alkotóművész." -
mondta Bakay Ezsébet megnyitójában, aki az elmondottak mellett fontosnak
tartotta hangsúlyozni, hogy Krasznai Ferencné sikeres pályája Sopronban
indult, a helyen, amelynek népművészeti hagyományaira figyelve, arra késztette
a művészt, hogy elméleti és gyakorlati ismereteit tovább gazdagítva munkára,
alkotásra ösztönözze.
T.É.
2003. április 26., szombat 22:49
|