Átadták a Sziki Rózsa Tanösvényt a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban
Sarródon, 2003. május 9-én adták át a a Fertő-Hanság
Nemzeti Park területén a több mint három kilométer hosszú Sziki Őszirózsa Tanösvényt. A Fertő-tó dél-keleti partja közelében kialakított túraút mentén elhelyezett táblák tájékoztatást adnak a vidék múltjáról, természeti
értékeiről és a környékben zajló élőhely rekonstrukcióról.
A nemzeti park a környezetvédelmi alap célelőirányzat
tavalyi közcélú keretéből 700 ezer forintot nyert el pályázat útján két tanösvény kialakítására.
A hat kilométer hosszú másik, Hany Istókról elnevezett
ösvény a nyár közepére készül el.
A Fertő dél-keleti részén, a hajdan sósvíz áztatta
területen szikes rétek és legelők találhatók sótűrő növényzettel, amely közé a fertői mézpázsit, a sziksófű és a sziki őszirózsa is tartozik
Ezen a tájékon fészkel egyebek között a gulipán,
a gólyatöcs, a piroslábú szankó.A szikes pusztán 800 rackajuh, továbbá
szilajon tartott bivaly, továbbá magyar szürke marhagulya legel. Ezek az
állatok a növényzet folyamatos rágásával és taposásával segítik elő az
élőhelyek fenntartását és a jellegzetes élővilág megőrzését. .
A nemzeti park tervei között több éve szerepel már az egyes frekventált
helyen lévő látogató útvonalak információs táblákkal való ellátása. Bár
az elmúlt időszakban sikerült néhány általános ismeretet közlő táblát kihelyezni,
a nagyközönség számára a terület természeti értékeit mélyebben bemutató
tematikus táblák még ez idáig hiányoztak.
Ezt a hiányt pótolja a most felállított tanösvény táblarendszere. A
táblákra felkerült szövegek megfogalmazása, inkább közérthető, mint tudományos,
azért hogy ne csak a szakmában valamennyire járatos emberek, hanem az élet
bármely területéről érkezők megértsék azt, és esetleg a későbbiekben hasznosíthassák.
- Nem titkolt szándékunk, ezt a bemutató táblasort főleg a diákságnak
szánjuk (ahogy a neve is mutatja: tanösvény) ismereteik gyarapítására.
Bízunk azonban abban, hogy mindenki tetszését elnyerik ezek a táblák, korra
való tekintet nélkül. A területet és az itt található élővilág sokszínűségét
nem egyszerű bemutatni. Akár egy-egy növényről, vagy állatról is lehetne
egyszerre több táblát is készíteni, ha igazán alaposan szeretnénk jellemezni
őket. Mivel erre persze nincs mód, így arra törekedtünk, hogy az általunk
legérdekesebbnek ítélt témában a lehető legtöbb információt tudjuk átnyújtani.
A könnyebb érthetőség kedvéért mondandónkat ábrákkal, térképekkel és fajokat
bemutató grafikákkal illusztráltu - közölték a FHNP szakemberei.
Az egyes táblák az alább felsorolt témákban adnak felvilágosítást az
érdeklődőknek:
1. Tanösvény bemutatása
2. Régi magyar háziállatok
3. A Fertő-tó
4. Nádasok világa
5. Kétéltűek és hüllők
6. Szikes tavak madarai
7. Vizes élőhely-rekonstrukció
8. Ürgevédelem
9. Szikesek
10. Ua. mint az 1-estábla
Részletek az egyes táblák szöveges anyagaiból
1.
A Fertő-táj hatalmas nádasának, az egykori mocsárvilág helyén visszamaradt
gyepeknek és időszakosan vízzel borított területeknek a gazdag élővilága,
az ember és a táj évezredek óta tartó kölcsönös egymásra hatásának eredményeképpen
alakult ki.
Tanösvényünk ennek a tájnak és érdekes élővilágának sokszínűségét
mutatja be színes ismertető táblák segítségével.
A Fertőtől a mocsár peremterületeinek a kiszárítása révén elhódított
részein a puszta növényzetét - alkalmazkodva a hely talajviszonyaihoz -,
jellegzetes sótűrő növények alkotják. A már nyár derekán is virágzó (és
egyben a tanösvény névadója is) sziki őszirózsa mellet, sziksófűvel, sziki
ürömmel vagy akár sziki útifűvel is találkozhat túrája során.
A szikes tavak madárvilága ugyancsak figyelemre méltó mind a madarak
mennyisége, mind pedig a fajok sokasága miatt. A vonuló madarak "tranzitállomásaként"
nyilvántartott Fertő ill. a környéki szikes tavak fészkelő és vendég madarai
közül nagy számban fordul elő itt a nagy kócsag, a szürke gém, a nyári
lúd, az üstökös réce. a nagy póling, a gulipán és még sok más gázló és
parti madárfaj.
Mindezek mellett a tanösvényt végigjárva információt kaphat még többek
között a Fertő gerinctelen állatvilágáról, kétéltűiről, valamint a puszta
négylábú "fűnyíróiról" a régi magyar háziállatokról, és persze nem szabad
megfeledkezni magának a tájnak a szépségéről sem.
A tanösvény hossza 4km. Az útvonal mentén összesen 10 db. tájékoztató
tábla és egyéb kiegészít táblák adnak hasznos információt
szövegek és színes képek formájában.
Mivel a tanösvény nyomvonala a fokozottan védett terület határán húzódik,
ezért kérjük, hogy a kijelölt útról ne térjen le, tartsa be a védett területekre
és általában a természetjárásra vonatkozó szabályokat!
Amennyiben a túra során látottak elnyerték tetszését és esetleg még
további információt szeretne kapni, úgy látogassa meg nemzeti parkunk központját,
az innen 6 km-re található Kócsagvárat, ahol kiállításokkal, kiadványokkal,
képeslapokkal és még sok más ismeretterjesztő anyaggal várjuk.
A tanösvény táblarendszere a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság
kiadásában a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat támogatásával készült
2003-ban.
2.
A Fertő-Hanság Nemzeti Park nemcsak a vadon élő állatoknak és azok élőhelyeinek
védelmét látja el, hanem nagyon komoly szerepet játszik a védett régi magyar
háziállataink megőrzésében is. Azért fontos ez, mert kultúránkhoz és a
tájhoz egykor szorosan kapcsolódó háziállataink az utóbbi 50 esztendőben
létszámukat tekintve igen megfogyatkoztak, egyes vidékekről eltűntek, sőt
egyes fajták a kipusztulás szélére is kerültek. Ennek fő okai a gazdasági,
gazdálkodási viszonyok és az élelmezési szokások megváltozása voltak.
Azért, hogy ezek a jellegzetesen magyar fajták ne tűnjenek el végegesen
és a sok évszázados tenyésztés során kialakult genetikai
állományuk fennmaradjon, országszerte több és több helyen foglalkoznak
a régi fajták megőrzésével, az állatok szaporításával. Ehhez az egyre bővülő
körhöz csatlakozott nemzeti parkunk is megalakulása után.
3.
A Fertő Közép-Európa harmadik legnagyobb tava, az eurázsiai sztyepptavak
legnyugatibb képviselője. A tó medencéje mintegy 20 ezer évvel ezelőtt
jött létre kéregmozgások és a jégkorszaki szelek közös munkája eredményeképpen.
Az Alpok és a Kisalföld határán elterül sekély tó (átlagos vízmélysége
1m) 310 km2-es területének jelentős része Ausztriában, kb. 1/4 része (75
km2) Magyaország területén fekszik A tó ugor eredetű neve, a
"fertő", egyben egy tó típust is jelöl, amely a limnológiai nevezéktan
szerint nagy kiterjedésű sekély állóvizet jelent, mely a tavi elöregedés
előrehaladott állapotában van, felületének több mint 1/3-át mocsári növényzet
borítja, és változatos élővilággal rendelkezik. ......
4.
A Fertő képe az elmúlt száz év alatt jelentősen átalakult. Nemcsak a kiterjedését
tekintve (hiszen az, az elmúlt évszázadokban is állandóan változott), hanem
a nyílt víz és a növényzettel borított területek arányának megváltozása
az, ami a legszembetűnőbb.
Az összefüggő nádas, ami ma a tó teljes területének majdnem a felét
borítja, csak mintegy 100 éve kezdett el intenzíven terjeszkedni. Az emberi
beavatkozás következtében kialakult alacsony vízszint segítette elő a nádasodás
felgyorsulását. Bár igaz, hogy ez egyben a tó öregedési folyamatainak a
fokozódásához is vezetett. azonban az így kialakult hatalmas nádas, a nádasba
záródott belső tavak. az öblök nádszigetei, a csatornák nádszegélyei mind-mind
kitűnő és változatos élőhelyei lettek a tó vízi, énekes, és ragadozó madár
faunájának. A gazdag rovarvilág, a víz tápanyaggazdagsága, a fészkelés
lehetősége, madárfajok sokaságának teremtette meg a létfeltételeket.
5.
A vidék kétéltűinek és egyes hüllőinek központi gyülekezőhelye tavasszal
a Fertő nádas mocsara. A lassan melegedő víz a színhelye a békák és gőték
nászának. Az első tavaszias napokon a telelőhelyekről, a Fertő mellett
húzódó dombsor erdeiből az állatok többszázezres áradata indul meg a vizek
irányába.
A vonulás leglátványosabb területe,
a tó partján
futó országútnak a Hidegség Fertőboz települések
közé eső szakasza. Többségük egészen őszig, a telelőhelyekre való visszatérésig
a mocsárban marad.
A közéjük tartozó leggyakoribb fajok a
kecskebéka (Rana esculenta), a mocsári béka (Rana arvalis),
a vöröshasú unka (Bombina bombina), a levelibéka
(Hyla arborea), és az erdei béka (Rana dalmatina). A barna varangy (Bufo
bufo), a zöld varangy (Bufo viridis) és a
barna ásóbéka (Pelobates fuscus) csak a szaporodás idejére keresi fel a
vizeket. Ugyancsak nagy számban tűnnek fel a vizes területeken nászidőben
a pettyes és tarajos gőték (Triturus vulgaris,
T. cristatus). A táplálékot tavasztól
őszig bőségesen kínáló Fertő a bölcsője az
apró ivadékoknak, melyek kifejlődve.
megerősödve hagyják el a tavat az ősz beköszöntével.
6.
A Fertő egykori
szabályozatlan állapotában magas vízállásos időkben a partvidék
mélyebben fekvő részeit, a legeltetett gyepeket,
kaszálókat rendszeresen elárasztotta
vízével, sekély elöntéseket kialakítva. Az így kialakult tocsogók, kisebb
szikes tavak, a fészkelő és a területen átvonuló madarak ezreit vonzották
táplálék bőségükkel, valamint a fészkeléshez és a fiókaneveléshez
szükséges háborítatlan környezettel.
7.
Az utóbbi két évszázadban felgyorsult technikai és gazdasági fejlődés egyik
káros következménye, az egész Földön megfigyelhető környezeti károknak,
az egyre gyakoribb előfordulása. Az ember igényeinek a természet rovására
történő kielégítésére közvetlen környezetünkben
is több példát találhatunk. Vidékünkön a XIX. században felgyorsult népességnövekedés,
a városok és a kis települések lélekszámának gyarapodása egyre nagyobb
mezőgazdasági területek megművelését tette
szükségessé.
A Fertő és a Hanság vidékén a mocsaras
és lápos területek lecsapolásával igyekeztek
újabb, megművelhető földterületeket nyerni.
Az első nagyszabású munkák -az azt megelőző
kisebb beavatkozások után- az 1800-as évek második felében indultak. A
folyószabályozások, csatornaépítések és lecsapolások révén a Kisalföld
értékes természeti tájai komoly károkat szenvedtek.
8.
Az ürge (Spermophilus citellus)
A Fertő környéki nyílt pusztai
területek megléte nagyrészt
az emberi beavatkozás eredménye. Több évszázada
már, hogy a partvidék
szinte fátlan területein a legeltetés és a kaszálás határozza meg a táj
arculatát. Korábban a tó szeszélyes vízjárása, a csatornázások után pedig
a mocsártól elfoglalt területek erősen
szikes jellege miatt a gazdálkodás extenzív
formája segítette megőrizni a pusztai
területek gazdag növény és állatvilágát.
9.
Európa kelet felöli utolsó síkvidéki sós tava
az Alpok lábainál elterülő Fertő. Déli és
keleti partvidékének jellegzetes nyílt füves
pusztai területei azok a szikesek, amelyek
növény- és állattani szempontból az alföldi
és az eurázsiai sztyeppékkel mutatnak rokonságot
...... |
A Sziki Őszirózs Tanösvényt a Madarak és Fák Napja alkalmából Andrássy
Péter nyugalmazott szakfelügyelő avatta fel:
,,Az éppen száz éve született Konrad Lorenz Nobel-díjas
tudós a nyolcvanas években a fenntartható fejlődésről, a világ haladásáról
szónokló politikusokat - akiket sokan az üzleti érdekeik irányába terelő
megbízottaknak neveztek - arra figyelmeztette, hogy: "Embervoltunk hanyatlása
a kultúra hanyatlásával kezdődött. Ez a folyamat szinte feltartóztathatatlanul
és egyre mélyebb ellentmondásokkal söpri el az erkölcsi alapokat és pusztítja
a természetet..."
Az Emberiség nyolc halálos bűne című -
magyar nyelven először Sopronban, 1988-ban megjelent könyvében - többek
között azt állítja, hogy a felnőttek önámító, hazug világa a fiatalokat
olyan kritikus helyzetbe hozta, amelyből csak egészen más utak kiépítésével
lehet megmenekülni.
Felteszi - az itt jelenlévők többségét is gyötrő
kérdést - hogy vajon képesek-e a fiatalok azokra a felnőttekre hallgatni,
akik munkát, tanulást, család, haza és Istenszeretetet várnak el; azokkal
szemben, akik túlterheltségről, az osztályzatok eltörléséről beszélnek,
akik az éld az életet, dobd el a régit, vegyél újat, áldásaival csábítanak,
vagy még világosabban fogalmazva hülyítenek? Azok a Konrád Györgyök, Jancsó
Miklósok, akik az elmúlt vasárnap Budapest, egy már többször meggyalázott
terén, "könnyű drogok" használatának demokratikus jogairól, "másságról"
szónokoltak, embervoltunk - jól megtervezett célokkal végrehajtott - rombolói.
De tegyük fel most azt a kérdést is, hogy vajon
hány kender-maggal etetett fiatalt tudnánk elcsábítani ide a csatorna partjára
- üvöltő zene nélkül - a mezei pacsirta énekes felemelkedését, zuhanását,
legelésző rackanyáj látványát, békák fejesugrásait, szárcsák vizesbravúrjait
örömmel élvezni? Le tudnának-e velünk röhögés nélkül hajolni egy-egy virágzó
növényhez, megfeledkezve a mobilról? Azt is megkérdezhetnénk, hogy a környék
iskolásai, tanárai és a szülők, le tudnának-e mondani valamiről is a tanösvény
körüli élővilág érdekében? E megtisztelő feladatra készülve figyeltem fel
arra, hogy az Észak-amerikai indiánoknak az európai hódítok által csaknem
teljesen megsemmisített kultúrájában milyen érdekes módon találkozhatunk
a valóságos (erdei mocsárvilági hegyi) és a szellemi-hitvilági ösvények
fogalmával. Utóbbiak körébe tartozik az igaz emberek ösvénye, amelyre
csak az találhat rá, aki betartja a közösséget, a családot megőrző szokásokat
(törvényeket), tiszteli az állatokat, azokat is, amelyek számára táplálékot
jelentenek. Az igaz emberek ösvényét, amely az égig -a túlvilági
titkok megismeréséhez vezet - a legtapasztaltabb öregeknek kell megmutatni,
az arra érdemes fiataloknak.
Talán nem vagyok túlzóan patetikus, amikor úgy
vélem, hogy a nemzeti park igazgatóságának munkatársai nincsenek nagyon
távol érzelemvilágukban a természetet lelki testvér-ként megélő - ma már
rezervátumokba zárt - indiánok gondolatvilágától. Nem ők tehetnek arról,
hogy a felnövekvő fiatalok döntő többsége egyre kevésbé ismeri a növényeket
és az állatokat és a való világot sokaknak a lélekromboló televízió műsorok
jelentik. Ezért van nagy jelentősége a Sziki őszirózsa tanösvénynek, amely
szinte kézen fogva vezeti mintegy 10 kilométeres szakaszon, a Fertő-táj
sokszínűségének megismerését segítve. A fokozottan védett területek közvetlen
közelében 10 db. tájékoztató tábla és egyéb kiegészítők hívják fel a látogatók
figyelmét a legjellegzetesebb társulás alkotó növényekre, gerinctelen-
és gerinces állatokra, azokra a tájhoz, a magyar kultúrához tartozó háziállatfajtákra
is, amelyeket itt sikeresen őriznek, szaporítanak. Évtizedes gyakorlati
tapasztalataim alapján emelem ki, hogy: a tanösvény nem versenypálya, amelyen
végig kell rohanni, amelyet teljesíteni kell. Csend, és aktív érdeklődő
figyelem nélkül csak képeskönyvet, vagy még azt sem jelent a körültekintő,
szakmai munkával, sok-sok adóforint felhasználásával készült tanösvény.
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Fiatalok és idősebbek nevében egyaránt köszönöm
a nemzeti park kezdeményezését, a tanösvény kialakítását. Kívánom, hogy
eredményesen tudják megvédeni és minél több látogató lélekgazdagítását,
alázatos figyelmét szolgálja.
A.P.
Fotó: internet
2003. május 12., hétfő 16:29
|