CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2023. február 7., kedd, Tódor, Rómeó napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

Hírek - események  

Átadták a Sziki Rózsa Tanösvényt a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban

    Sarródon, 2003. május 9-én adták át a a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén a több mint három kilométer hosszú Sziki Őszirózsa Tanösvényt. A Fertő-tó dél-keleti partja közelében kialakított túraút mentén elhelyezett táblák  tájékoztatást adnak a vidék múltjáról, természeti értékeiről és a környékben zajló élőhely rekonstrukcióról.

    A nemzeti park a környezetvédelmi alap célelőirányzat tavalyi közcélú keretéből 700 ezer forintot nyert el pályázat útján két tanösvény kialakítására.
    A hat kilométer hosszú másik, Hany Istókról elnevezett ösvény a nyár közepére készül el.
    A Fertő dél-keleti részén, a hajdan sósvíz áztatta területen szikes rétek és legelők találhatók sótűrő növényzettel, amely közé a fertői mézpázsit, a sziksófű és a sziki őszirózsa is tartozik
    Ezen a tájékon fészkel egyebek között a gulipán, a gólyatöcs, a piroslábú szankó.A szikes pusztán 800 rackajuh, továbbá szilajon tartott bivaly, továbbá magyar szürke marhagulya legel. Ezek az állatok a növényzet folyamatos rágásával és taposásával segítik elő az élőhelyek fenntartását és a jellegzetes élővilág megőrzését. .



A nemzeti park tervei között több éve szerepel már az egyes frekventált helyen lévő látogató útvonalak információs táblákkal való ellátása. Bár az elmúlt időszakban sikerült néhány általános ismeretet közlő táblát kihelyezni, a nagyközönség számára a terület természeti értékeit mélyebben bemutató tematikus táblák még ez idáig hiányoztak.
Ezt a hiányt pótolja a most felállított tanösvény táblarendszere. A táblákra felkerült szövegek megfogalmazása, inkább közérthető, mint tudományos, azért hogy ne csak a szakmában valamennyire járatos emberek, hanem az élet bármely területéről érkezők megértsék azt, és esetleg a későbbiekben hasznosíthassák.

- Nem titkolt szándékunk, ezt a bemutató táblasort főleg a diákságnak szánjuk (ahogy a neve is mutatja: tanösvény) ismereteik gyarapítására. Bízunk azonban abban, hogy mindenki tetszését elnyerik ezek a táblák, korra való tekintet nélkül. A területet és az itt található élővilág sokszínűségét nem egyszerű bemutatni. Akár egy-egy növényről, vagy állatról is lehetne egyszerre több táblát is készíteni, ha igazán alaposan szeretnénk jellemezni őket. Mivel erre persze nincs mód, így arra törekedtünk, hogy az általunk legérdekesebbnek ítélt témában a lehető legtöbb információt tudjuk átnyújtani. A könnyebb érthetőség kedvéért mondandónkat ábrákkal, térképekkel és fajokat bemutató grafikákkal illusztráltu - közölték a FHNP szakemberei.

Az egyes táblák az alább felsorolt témákban adnak felvilágosítást az érdeklődőknek: 1. Tanösvény bemutatása
2. Régi magyar háziállatok
3. A Fertő-tó
4. Nádasok világa
5. Kétéltűek és hüllők
6. Szikes tavak madarai
7. Vizes élőhely-rekonstrukció
8. Ürgevédelem
9. Szikesek
10. Ua. mint az 1-estábla
Részletek az egyes táblák szöveges anyagaiból

1.

A Fertő-táj hatalmas nádasának, az egykori mocsárvilág helyén visszamaradt gyepeknek és időszakosan vízzel borított területeknek a gazdag élővilága, az ember és a táj évezredek óta tartó kölcsönös egymásra hatásának eredményeképpen alakult ki.
Tanösvényünk ennek a tájnak és érdekes élővilágának sokszínűségét mutatja be színes ismertető táblák segítségével.
A Fertőtől a mocsár peremterületeinek a kiszárítása révén elhódított részein a puszta növényzetét - alkalmazkodva a hely talajviszonyaihoz -, jellegzetes sótűrő növények alkotják. A már nyár derekán is virágzó (és egyben a tanösvény névadója is) sziki őszirózsa mellet, sziksófűvel, sziki ürömmel vagy akár sziki útifűvel is találkozhat túrája során.
A szikes tavak madárvilága ugyancsak figyelemre méltó mind a madarak mennyisége, mind pedig a fajok sokasága miatt. A vonuló madarak "tranzitállomásaként" nyilvántartott Fertő ill. a környéki szikes tavak fészkelő és vendég madarai közül nagy számban fordul elő itt a nagy kócsag, a szürke gém, a nyári lúd, az üstökös réce. a nagy póling, a gulipán és még sok más gázló és parti madárfaj.
Mindezek mellett a tanösvényt végigjárva információt kaphat még többek között a Fertő gerinctelen állatvilágáról, kétéltűiről, valamint a puszta négylábú "fűnyíróiról" a régi magyar háziállatokról, és persze nem szabad megfeledkezni magának a tájnak a szépségéről sem.
A tanösvény hossza 4km. Az útvonal mentén összesen 10 db. tájékoztató tábla és egyéb kiegészít táblák adnak hasznos információt szövegek és színes képek formájában. 
Mivel a tanösvény nyomvonala a fokozottan védett terület határán húzódik, ezért kérjük, hogy a kijelölt útról ne térjen le, tartsa be a védett területekre és általában a természetjárásra vonatkozó szabályokat!
Amennyiben a túra során látottak elnyerték tetszését és esetleg még további információt szeretne kapni, úgy látogassa meg nemzeti parkunk központját, az innen 6 km-re található Kócsagvárat, ahol kiállításokkal, kiadványokkal, képeslapokkal és még sok más ismeretterjesztő anyaggal várjuk.
A tanösvény táblarendszere a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság kiadásában a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat támogatásával készült 2003-ban.

2.

A Fertő-Hanság Nemzeti Park nemcsak a vadon élő állatoknak és azok élőhelyeinek védelmét látja el, hanem nagyon komoly szerepet játszik a védett régi magyar háziállataink megőrzésében is. Azért fontos ez, mert kultúránkhoz és a tájhoz egykor szorosan kapcsolódó háziállataink az utóbbi 50 esztendőben létszámukat tekintve igen megfogyatkoztak, egyes vidékekről eltűntek, sőt egyes fajták a kipusztulás szélére is kerültek. Ennek fő okai a gazdasági, gazdálkodási viszonyok és az élelmezési szokások megváltozása voltak.
Azért, hogy ezek a jellegzetesen magyar fajták ne tűnjenek el végegesen és a sok évszázados tenyésztés során kialakult genetikai állományuk fennmaradjon, országszerte több és több helyen foglalkoznak a régi fajták megőrzésével, az állatok szaporításával. Ehhez az egyre bővülő körhöz csatlakozott nemzeti parkunk is megalakulása után. 

3.

A Fertő Közép-Európa harmadik legnagyobb tava, az eurázsiai sztyepptavak legnyugatibb képviselője. A tó medencéje mintegy 20 ezer évvel ezelőtt jött létre kéregmozgások és a jégkorszaki szelek közös munkája eredményeképpen. Az Alpok és a Kisalföld határán elterül sekély tó (átlagos vízmélysége 1m) 310 km2-es területének jelentős része Ausztriában, kb. 1/4 része (75 km2) Magyaország területén fekszik A tó ugor eredetű neve, a "fertő", egyben egy tó típust is jelöl, amely a limnológiai nevezéktan szerint nagy kiterjedésű sekély állóvizet jelent, mely a tavi elöregedés előrehaladott állapotában van, felületének több mint 1/3-át mocsári növényzet borítja, és változatos élővilággal rendelkezik. ......

4.

A Fertő képe az elmúlt száz év alatt jelentősen átalakult. Nemcsak a kiterjedését tekintve (hiszen az, az elmúlt évszázadokban is állandóan változott), hanem a nyílt víz és a növényzettel borított területek arányának megváltozása az, ami a legszembetűnőbb.

Az összefüggő nádas, ami ma a tó teljes területének majdnem a felét borítja, csak mintegy 100 éve kezdett el intenzíven terjeszkedni. Az emberi beavatkozás következtében kialakult alacsony vízszint segítette elő a nádasodás felgyorsulását. Bár igaz, hogy ez egyben a tó öregedési folyamatainak a fokozódásához is vezetett. azonban az így kialakult hatalmas nádas, a nádasba záródott belső tavak. az öblök nádszigetei, a csatornák nádszegélyei mind-mind kitűnő és változatos élőhelyei lettek a tó vízi, énekes, és ragadozó madár faunájának. A gazdag rovarvilág, a víz tápanyaggazdagsága, a fészkelés lehetősége, madárfajok sokaságának teremtette meg a létfeltételeket.

5.

A vidék kétéltűinek és egyes hüllőinek központi gyülekezőhelye tavasszal a Fertő nádas mocsara. A lassan melegedő víz a színhelye a békák és gőték nászának. Az első tavaszias napokon a telelőhelyekről, a Fertő mellett húzódó dombsor erdeiből az állatok többszázezres áradata indul meg a vizek irányába.
A vonulás leglátványosabb telete, a partján futó országútnak a Hidegség Fertőboz települések közé eső szakasza. Többségük egészen őszig, a telelőhelyekre való visszatérésig a mocsárban marad.
A közéjük tartozó leggyakoribb fajok a kecskebéka (Rana esculenta), a mocsári béka (Rana arvalis), a vöshasú unka (Bombina bombina), a levelibéka (Hyla arborea), és az erdei béka (Rana dalmatina). A barna varangy (Bufo bufo), a zöld varangy (Bufo viridis) és a barna ásóbéka (Pelobates fuscus) csak a szaporodás idejére keresi fel a vizeket. Ugyancsak nagy számban tűnnek fel a vizes területeken nászidőben a pettyes és tarajos gőték (Triturus vulgaris, T. cristatus). A táplálékot tavasztól őszig bőségesen kínáló Fertő a bölcsője az ap ivadékoknak, melyek kifejlődve. megerősödve hagyják el a tavat az ősz beköszöntével. 

6.

A Fertő egykori szabályozatlan állapotában magas vízállásos időkben a partvidék mélyebben fekvő részeit, a legeltetett gyepeket, kaszálókat rendszeresen elárasztotta vízével, sekély elöntéseket kialakítva. Az így kialakult tocsogók, kisebb szikes tavak, a fészkelő és a területen átvonuló madarak ezreit vonzották táplálék bőségükkel, valamint a fészkeléshez és a fiókaneveléshez szükséges hábotatlan környezettel. 

7.

Az utóbbi két évszázadban felgyorsult technikai és gazdasági fejlődés egyik káros következménye, az egész Földön megfigyelhető környezeti károknak, az egyre gyakoribb előfordulása. Az ember igényeinek a természet rovására történő kielégítésére közvetlen környezetünkben is több példát találhatunk. Vidékünkön a XIX. században felgyorsult népességnövekedés, a városok és a kis települések lélekszámának gyarapodása egyre nagyobb mezőgazdasági területek megművelését tette szükségessé.
A Fertő és a Hanság vidékén a mocsaras és lápos teletek lecsapolásával igyekeztek újabb, megművelhető ldterületeket nyerni. Az első nagyszabású munkák -az azt megelőző kisebb beavatkozások után- az 1800-as évek második felében indultak. A folyószabályozások, csatornaépítések és lecsapolások révén a Kisalföld értékes természeti tájai komoly károkat szenvedtek.

8.

Az ürge (Spermophilus citellus)
A Fertő környéki nyílt pusztai teletek megléte nagyrészt az emberi beavatkozás eredménye. Több évszázada már, hogy a partvidék szinte fátlan területein a legeltetés és a kaszálás határozza meg a táj arculatát. Korábban a tó szeszélyes vízjárása, a csatornázások után pedig a mocsártól elfoglalt területek esen szikes jellege miatt a gazdálkodás extenzív formája segítette megőrizni a pusztai területek gazdag növény és állatvilágát.

9.

Eupa kelet felöli utolsó síkvidéki sós tava az Alpok lábainál elterülő Fertő. Déli és keleti partvidékének jellegzetes nyílt füves pusztai területei azok a szikesek, amelyek növény- és állattani szempontból az alldi és az eurázsiai sztyeppékkel mutatnak rokonságot ......


A Sziki Őszirózs Tanösvényt a Madarak és Fák Napja alkalmából Andrássy Péter nyugalmazott szakfelügyelő avatta fel:

,,Az éppen száz éve született Konrad Lorenz Nobel-díjas tudós a nyolcvanas években a fenntartható fejlődésről, a világ haladásáról szónokló politikusokat - akiket sokan az üzleti érdekeik irányába terelő megbízottaknak neveztek - arra figyelmeztette, hogy: "Embervoltunk hanyatlása a kultúra hanyatlásával kezdődött. Ez a folyamat szinte feltartóztathatatlanul és egyre mélyebb ellentmondásokkal söpri el az erkölcsi alapokat és pusztítja a természetet..."
Az Emberiség nyolc halálos bűne című - magyar nyelven először Sopronban, 1988-ban megjelent könyvében - többek között azt állítja, hogy a felnőttek önámító, hazug világa a fiatalokat olyan kritikus helyzetbe hozta, amelyből csak egészen más utak kiépítésével lehet megmenekülni.
Felteszi - az itt jelenlévők többségét is gyötrő kérdést - hogy vajon képesek-e a fiatalok azokra a felnőttekre hallgatni, akik munkát, tanulást, család, haza és Istenszeretetet várnak el; azokkal szemben, akik túlterheltségről, az osztályzatok eltörléséről beszélnek, akik az éld az életet, dobd el a régit, vegyél újat, áldásaival csábítanak, vagy még világosabban fogalmazva hülyítenek? Azok a Konrád Györgyök, Jancsó Miklósok, akik az elmúlt vasárnap Budapest, egy már többször meggyalázott terén, "könnyű drogok" használatának demokratikus jogairól, "másságról" szónokoltak, embervoltunk - jól megtervezett célokkal végrehajtott - rombolói.

De tegyük fel most azt a kérdést is, hogy vajon hány kender-maggal etetett fiatalt tudnánk elcsábítani ide a csatorna partjára - üvöltő zene nélkül - a mezei pacsirta énekes felemelkedését, zuhanását, legelésző rackanyáj látványát, békák fejesugrásait, szárcsák vizesbravúrjait örömmel élvezni? Le tudnának-e velünk röhögés nélkül hajolni egy-egy virágzó növényhez, megfeledkezve a mobilról? Azt is megkérdezhetnénk, hogy a környék iskolásai, tanárai és a szülők, le tudnának-e mondani valamiről is a tanösvény körüli élővilág érdekében? E megtisztelő feladatra készülve figyeltem fel arra, hogy az Észak-amerikai indiánoknak az európai hódítok által csaknem teljesen megsemmisített kultúrájában milyen érdekes módon találkozhatunk a valóságos (erdei mocsárvilági hegyi) és a szellemi-hitvilági ösvények fogalmával. Utóbbiak körébe tartozik az igaz emberek ösvénye, amelyre csak az találhat rá, aki betartja a közösséget, a családot megőrző szokásokat (törvényeket), tiszteli az állatokat, azokat is, amelyek számára táplálékot jelentenek. Az igaz emberek ösvényét, amely az égig -a túlvilági titkok megismeréséhez vezet - a legtapasztaltabb öregeknek kell megmutatni, az arra érdemes fiataloknak.

Talán nem vagyok túlzóan patetikus, amikor úgy vélem, hogy a nemzeti park igazgatóságának munkatársai nincsenek nagyon távol érzelemvilágukban a természetet lelki testvér-ként megélő - ma már rezervátumokba zárt - indiánok gondolatvilágától. Nem ők tehetnek arról, hogy a felnövekvő fiatalok döntő többsége egyre kevésbé ismeri a növényeket és az állatokat és a való világot sokaknak a lélekromboló televízió műsorok jelentik. Ezért van nagy jelentősége a Sziki őszirózsa tanösvénynek, amely szinte kézen fogva vezeti mintegy 10 kilométeres szakaszon, a Fertő-táj sokszínűségének megismerését segítve. A fokozottan védett területek közvetlen közelében 10 db. tájékoztató tábla és egyéb kiegészítők hívják fel a látogatók figyelmét a legjellegzetesebb társulás alkotó növényekre, gerinctelen- és gerinces állatokra, azokra a tájhoz, a magyar kultúrához tartozó háziállatfajtákra is, amelyeket itt sikeresen őriznek, szaporítanak. Évtizedes gyakorlati tapasztalataim alapján emelem ki, hogy: a tanösvény nem versenypálya, amelyen végig kell rohanni, amelyet teljesíteni kell. Csend, és aktív érdeklődő figyelem nélkül csak képeskönyvet, vagy még azt sem jelent a körültekintő, szakmai munkával, sok-sok adóforint felhasználásával készült tanösvény.
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Fiatalok és idősebbek nevében egyaránt köszönöm a nemzeti park kezdeményezését, a tanösvény kialakítását. Kívánom, hogy eredményesen tudják megvédeni és minél több látogató lélekgazdagítását, alázatos figyelmét szolgálja.
A.P.
Fotó: internet
 
 



2003. május 12., hétfő 16:29


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület