CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2023. február 7., kedd, Tódor, Rómeó napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

Hírek - események  

Barátságban Európával és Amerikával
 
    A soproni Kálvin Kör meghívására járt Sopronban Jeszenszky Géza, volt washingtoni nagykövet, aki Magyar ügyek szolgálatában az  Egyesült Államokban című előadásában a Washingtonban eltöltött évek alatti tevékenységéről szólva kifejtette: mindig az összmagyarság  ügyét tartotta szem előtt.

    Jeszenszky Géza annak az Antall-kormánynak a volt külügyminisztere, amelynek vezetője Trianont követően elsőként jelentette ki, hogy tizenöt millió magyar miniszterelnökének tartja magát. A soproni református egyház gyülekezeti termében tartott előadását megelőzően ezért a státusztörvényről, valamint Magyarország külpolitikájának aktuális kérdéseiről, és a jobboldal átalakulásának terveiről egyaránt megkérdeztük a politikust, aki ezúttal – nyilván az érintett területek jó ismerőjeként –, de  magánemberként nyilatkozott.

- A határon túli magyarokkal kapcsolatos politikája az Orbán-kormány legjobb területeinek egyike - jelentette ki Jeszenszky Géza, aki  ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kormányok működését, így az Orbán-kormányét is, az utókor fogja megitélni.

    Jeszenszky annak az Antall-kormánynak a volt tagjaként, amelyik először vállalta fel a határon túli magyarok jogai melletti határozott kiállást, valamint olyan akkori kormánytagként, amely összhangban a határontúliak törekvéseivel és legitim képviselőivel tettel is melléjük állt, kijelentette: az antalli, határon túli magyarokkal kapcsolatos külpolitika egyik változatának tartja a polgári kormány a magyar nemzet határok módosítása nélküli egyesítésére tett törekvéseit.

- Ha megnézzük, hogy a mai világ megoldásra váró problémái között mennyire van jelen az etnikai nemzetiségi konfliktusok kérdése, az hogy egy országon belül hogyan lehet biztosítani a különböző vallású, nyelvű csoportok békés együttélését, akkor világos, hogy a magyar kérdés nem problémát jelent, hanem igenis, a megoldás lehetőségét hordozza.
- A határmódosítás nélküli nemzetegyesítést meg kellene valósítani, és jó lenne, ha a kormányváltások ellenére meg is tudnánk azt valósítani, mert azzal az egész emberiség jobb jövőjéhez hozzá tudnánk járulni - jelentette ki Jeszenszky Géza, több, nemzetiségi, vallási problémával küszködő állam példáját is megemlítve.

    Utódja politikáját nem szívesen minősíti - szögezte le a politikus, mindazonáltal nem politikusként, hanem magánemberként vélte úgy Jeszenszky, hogy Kovács Lászlónak van egy belpolitikai és külön egy külpolitikai arca;
- A belpolitikai Kovács-arc a választási kampány idején nagyon agresszív volt, ami számunkra nem volt meglepő - mondta Jeszenszky hozzátéve: Kovács a külpolitikájában nem törekedett arra a konszenzusra, amelyre a mindenkori külügyminiszternek törekednie kellene, és amit az Orbán-kormány sem kapott meg az akkori ellenzéktől a koszovói konfliktus idején.
- Az iraki kérdésben is a kormánynak a krízis kezdetétől fogva egyeztetni kellett volna az ellenzékkel - mondta a volt külügyminiszter, aki azt is kijelentette, hogy a konszenzuskeresést mellőzve, a kormány maga teremtette meg azt a helyzetet, amelyben célpontjává válhatott az ellenzéknek a kérdéssel kapcsolatos támadásainak.
- Mi NATO-szövetségesek vagyunk - mondta Jeszenszky, és az amerikai magyarok is örömmel vennék azt ha a magyarországi pártok egységesen viszonyulnának az Egyesült Amerika álláspontja iránt. Nemes misszió az, amit Amerika végez, amellyel kapcsolatban igen sok rosszhiszemű állítás is elhangzik.
- Remélem, hogy Magyarország megtalálja azt az utat, amit nem lehet szervilisnek nevezni, de amit a magyar érdek is diktál: ne azt a megoldást keressük, amelyben vagy Európa, vagy Amerika mellé kell állni. Az atlantizmus nem azt jelenti, hogy Európával szemben Amerikát választjuk, hanem az atlanti gondolat Amerika és Európa szövetségét egyaránt jelenti. Amúgy meg az iraki konfliktus kapcsán egyértelműen kiderült, az Európai Uniónak nincs közös külpolitikája.
A Fidesz jövőbeni  tervezett átalakulásával.kapcsolatosan Jeszenszky Géza kijelentette:
- Egészében véve rokonszenvezek azzal, hogy a jelenleg ellenzékben lévő erők egyesítsék erőforrásaikat, tudásukat. Vannak fenntartásaim, és külpolitikai kérdésekben látok javítanivalót mindkét ellenzéki párt magatartásában. Az átalakulás sikerét részben a közvélemény, részben a parlamenti pártoknak a szövetséghez való viszonyulása fogja meghatározni. Ez egy régi vita, amely még Antall József miniszterelnök idejében is már fölmerült: ha hasonló gondolkodású parlamenti pártok szövetkeznek,  szélesebb lesz a merítési bázis, és a választási rendszerből fakadóan sokkal hatékonyabb, ha a pártok már a választás első fordulójának közösen futnak neki.


    A Kálvin Körben tartott előadásán Jeszenszky Géza az Egyesült Államokban Magyarország nagyköveteként eltöltött éveiről számolt be.
    Az amerikai társadalom, az amerikai emberekkel kapcsolatos sztereotípiák eloszlatásán fáradozva, az amerikai társadalmat belülről ismerő Jeszenszky beszélt az amerikaiak vallásosságáról – megemlítve azt, hogy például a Kongresszus a munkáját mindig áhítattal kezdi – , az amerikai magyarok Magyarországhoz való viszonyáról, akik mindig is aktív és jó segítői voltak az amerikai magyar diplomatáknak. A volt nagykövet az amerikaiak – protestáns hagyományaikból is eredeztethető – munkaszeretetéről is szólt, vázolta az oktatás helszetét, szólt az amerikaiak képzettségének színvonaláról, beszélt az amerikai magyar civil szervezetekről. Jeszenszky Géza amerikai éveit idéző fotókat is hozott Sopronba.
    Hangsúlyozta Magyarországot fontos szövetségesnek tartják, ugyanakkor arról is szólt, hogy az európai államokkal ellentétben Amerika mindig is a státusztörvény elgogadása mellett volt.
    Az Amerikai Egyesült Államokról festett árnyaltabb kép kialakulását segítették a rendezvényen feltett kérdések, valamint a 2001. szeptember 11-i terrortámadás – Amerika sebeshetőségét megmutató – és az addigi amerikai mentalitást befolyásoló következményeinek, valamint az iraki háború jogosságát érintő kérdések taglalása.
- Egy nemzet erejét nem a hadsereg, nem is a kincsára adja, hanem a barátai – idézte a beiktatásakor elhangzott mondatát Jeszenszky Géza, amelyre hivatkozva újból kijelentette, fontos, hogy Magyarországnak legyenek barátai, és az is, hogy Amerika közöttük legyen, úgy, hogy közben azoknak, akiknek ez dolguk lenne, a nemzet alapvető érdekeinek definiálásában is együtt kellene működniük.

T.É.



2003. május 13., kedd 22:05


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület