- A határon túli magyarokkal kapcsolatos politikája az Orbán-kormány legjobb területeinek egyike - jelentette ki Jeszenszky Géza, aki  ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kormányok működését, így az Orbán-kormányét is, az utókor fogja megitélni.

    Jeszenszky annak az Antall-kormánynak a volt tagjaként, amelyik először vállalta fel a határon túli magyarok jogai melletti határozott kiállást, valamint olyan akkori kormánytagként, amely összhangban a határontúliak törekvéseivel és legitim képviselőivel tettel is melléjük állt, kijelentette: az antalli, határon túli magyarokkal kapcsolatos külpolitika egyik változatának tartja a polgári kormány a magyar nemzet határok módosítása nélküli egyesítésére tett törekvéseit.

- Ha megnézzük, hogy a mai világ megoldásra váró problémái között mennyire van jelen az etnikai nemzetiségi konfliktusok kérdése, az hogy egy országon belül hogyan lehet biztosítani a különböző vallású, nyelvű csoportok békés együttélését, akkor világos, hogy a magyar kérdés nem problémát jelent, hanem igenis, a megoldás lehetőségét hordozza.
- A határmódosítás nélküli nemzetegyesítést meg kellene valósítani, és jó lenne, ha a kormányváltások ellenére meg is tudnánk azt valósítani, mert azzal az egész emberiség jobb jövőjéhez hozzá tudnánk járulni - jelentette ki Jeszenszky Géza, több, nemzetiségi, vallási problémával küszködő állam példáját is megemlítve.

    Utódja politikáját nem szívesen minősíti - szögezte le a politikus, mindazonáltal nem politikusként, hanem magánemberként vélte úgy Jeszenszky, hogy Kovács Lászlónak van egy belpolitikai és külön egy külpolitikai arca;
- A belpolitikai Kovács-arc a választási kampány idején nagyon agresszív volt, ami számunkra nem volt meglepő - mondta Jeszenszky hozzátéve: Kovács a külpolitikájában nem törekedett arra a konszenzusra, amelyre a mindenkori külügyminiszternek törekednie kellene, és amit az Orbán-kormány sem kapott meg az akkori ellenzéktől a koszovói konfliktus idején.
- Az iraki kérdésben is a kormánynak a krízis kezdetétől fogva egyeztetni kellett volna az ellenzékkel - mondta a volt külügyminiszter, aki azt is kijelentette, hogy a konszenzuskeresést mellőzve, a kormány maga teremtette meg azt a helyzetet, amelyben célpontjává válhatott az ellenzéknek a kérdéssel kapcsolatos támadásainak.
- Mi NATO-szövetségesek vagyunk - mondta Jeszenszky, és az amerikai magyarok is örömmel vennék azt ha a magyarországi pártok egységesen viszonyulnának az Egyesült Amerika álláspontja iránt. Nemes misszió az, amit Amerika végez, amellyel kapcsolatban igen sok rosszhiszemű állítás is elhangzik.
- Remélem, hogy Magyarország megtalálja azt az utat, amit nem lehet szervilisnek nevezni, de amit a magyar érdek is diktál: ne azt a megoldást keressük, amelyben vagy Európa, vagy Amerika mellé kell állni. Az atlantizmus nem azt jelenti, hogy Európával szemben Amerikát választjuk, hanem az atlanti gondolat Amerika és Európa szövetségét egyaránt jelenti. Amúgy meg az iraki konfliktus kapcsán egyértelműen kiderült, az Európai Uniónak nincs közös külpolitikája.
A Fidesz jövőbeni  tervezett átalakulásával.kapcsolatosan Jeszenszky Géza kijelentette:
- Egészében véve rokonszenvezek azzal, hogy a jelenleg ellenzékben lévő erők egyesítsék erőforrásaikat, tudásukat. Vannak fenntartásaim, és külpolitikai kérdésekben látok javítanivalót mindkét ellenzéki párt magatartásában. Az átalakulás sikerét részben a közvélemény, részben a parlamenti pártoknak a szövetséghez való viszonyulása fogja meghatározni. Ez egy régi vita, amely még Antall József miniszterelnök idejében is már fölmerült: ha hasonló gondolkodású parlamenti pártok szövetkeznek,  szélesebb lesz a merítési bázis, és a választási rendszerből fakadóan sokkal hatékonyabb, ha a pártok már a választás első fordulójának közösen futnak neki.

    A Kálvin Körben tartott előadásán Jeszenszky Géza az Egyesült Államokban Magyarország nagyköveteként eltöltött éveiről számolt be.
    Az amerikai társadalom, az amerikai emberekkel kapcsolatos sztereotípiák eloszlatásán fáradozva, az amerikai társadalmat belülről ismerő Jeszenszky beszélt az amerikaiak vallásosságáról – megemlítve azt, hogy például a Kongresszus a munkáját mindig áhítattal kezdi – , az amerikai magyarok Magyarországhoz való viszonyáról, akik mindig is aktív és jó segítői voltak az amerikai magyar diplomatáknak. A volt nagykövet az amerikaiak – protestáns hagyományaikból is eredeztethető – munkaszeretetéről is szólt, vázolta az oktatás helszetét, szólt az amerikaiak képzettségének színvonaláról, beszélt az amerikai magyar civil szervezetekről. Jeszenszky Géza amerikai éveit idéző fotókat is hozott Sopronba.
    Hangsúlyozta Magyarországot fontos szövetségesnek tartják, ugyanakkor arról is szólt, hogy az európai államokkal ellentétben Amerika mindig is a státusztörvény elgogadása mellett volt.
    Az Amerikai Egyesült Államokról festett árnyaltabb kép kialakulását segítették a rendezvényen feltett kérdések, valamint a 2001. szeptember 11-i terrortámadás – Amerika sebeshetőségét megmutató – és az addigi amerikai mentalitást befolyásoló következményeinek, valamint az iraki háború jogosságát érintő kérdések taglalása.
- Egy nemzet erejét nem a hadsereg, nem is a kincsára adja, hanem a barátai – idézte a beiktatásakor elhangzott mondatát Jeszenszky Géza, amelyre hivatkozva újból kijelentette, fontos, hogy Magyarországnak legyenek barátai, és az is, hogy Amerika közöttük legyen, úgy, hogy közben azoknak, akiknek ez dolguk lenne, a nemzet alapvető érdekeinek definiálásában is együtt kellene működniük.

T.É.