Einstein teljes életműve az interneten
Reuters-MTI

    A hét eleje óta hozzáférhető az a webhely, amelyre felkerült Albert Einstein teljes tudományos munkássága és valamennyi írása.
    Ezzel teljes egészében hozzáférhető lesz az interneten a történelem egyik legzseniálisabb tudósának a szellemi teljesítménye – közölte a Kalifornia állambeli Institut of Technology szóvivője.
    A caltech-i Einstein Papers Project és jeruzsálemi Zsidó Egyetem Albert Einstein Archivuma közös erőfeszítéseinak köszönhetően az internetezők a webhely több mint háromezer digitalizált oldalán hozzáférnek a Nobel-díjas tudós teljes tudományos munkásságához – nyilatkozta Diana Buchwald, a Einstein Papers Project igazgatónője. Az anyagban nemcsak a relativitáselmélet megalkotásához vezető tanulmányok szerepelnek, hanem helyet kaptak Einstein eddig kiadatlan útinaplói, humanitárius esszéi és gyakori békefelhívásai is.
    Az Einstein Archives Online tartalmaz egy 40.000, jórészt Einstein saját kezű feljegyzéseiből és levelekből álló katalógust is, amely magában foglalja a tudós életművének túlnyomó részét. Az eredeti dokumentumokat, amelyeket túlnyomórészt Einstein egykori titkárnője, Helen Dukas gyűjtött össze a tudós életében, majd 1955-ben bekövetkezett halála után, A jeruzsálemi egyetemen őrzik. A kaliforniai Caltech-ben (Pasadena) székelő Einstein Papers Project 2000-ben elkezdte az Einstein-életmű időrendben való kötetbe rendezését és kiadását; a tervezett 25 kötetből az első nyolc kötet már el is készült. A dokumentumokból kiviláglik, hogy Einsteinnek már a relativitáselmélet elméletének 1919-es nyilvánosságra hozatalát megelőzően is nagy hírneve volt a tudományos világban.
    Az Einstein Archives Online: www.alberteinstein.info.

Az emberi lélek mélyén ott él a vágy a teljesség iránt. Mindenki szomjazza azt a szeretetet, azt a megértést és teljes igazságosságot, amelyben itt a földön nem lehet része. Nem volt ez másképp a magyar irodalom jeleseivel sem, csak éppen sokukról nem tudhattuk, vagy éppen ellenkező oldalukról ismerhettük meg őket. Csokonai Vitéz Mihályt ateistaként, József Attilát pedig forradalmár proletárköltőként mutatták be az iskolai irodalomórákon. Hogy az ő műveikben - valamint más, korábban is vallásosnak ismert magyar költő és író alkotásaiban - miként bukkan fel Isten képe, megtudhatjuk Tomka Ferenc Istenkeresés a magyar irodalomban című kötetéből.

Tomka Ferenc e tanulmányát harminc esztendővel ezelőtt vetette papírra, eleget téve számos fiatal azon kérésének, hogy beszéljen nekik a magyar írók és költők istenkereséséről. Mivel ehhez semmilyen megfelelő segédanyagot, semmilyen összefoglaló áttekintést nem talált, magának kellett írnia egyet. Elővette saját ismereteit, majd hiteles segédanyagokat keresett és nekilátott, hogy áttekintse irodalmunk jeleseinek ilyen irányú tevékenységét a XVI. századtól a XX. századig, Balassi Bálinttól Radnóti Miklósig.

A rendhagyó irodalomtörténet fogadtatása a vártnál is jobb volt. Mint a szerző a kötet bevezetőjében írja, középiskolások és egyetemisták több száz példányban gépelték le és adták tovább egymásnak, vállalva azt a nem kis kockázatot, amit mindez a kommunista időkben jelentett. Később teológusok számára készült segédjegyzetként hivatalosan is sokszorosíthatták, majd a rendszerváltozás után, a kilencvenes években két kiadásban is megjelenhetett. A kötetek hamar gazdára találtak, s nem csak idehaza voltak kapósak, de Erdélyben és a Délvidéken is.

A kötet a Szent István Társulat gondozásában a Szent István Könyvhétre napvilágot látott kiadása a három évtizeddel ezelőtti alapműhöz képest több új fejezettel (például a Petőfi Sándorról szóló tanulmánnyal) bővült, és a szerző a már meglévő életrajzokat is részletesebben kifejtette benne. Ennek köszönhetően most húsz írónk és költőnk - többek között Balassi Bálint, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Arany János, Gárdonyi Géza, Kosztolányi Dezső, Ady Endre és Radnóti Miklós vallásos lírájával, istennel kapcsolatos gondolataival, érzéseivel ismerkedhet meg az érdeklődő.

A mottó, melyet Ady Endre Menekülés az úrhoz című versében oly találóan megfogalmazott és amely azóta is éppen olyan aktuális mint mindig: "Lehetetlen, hogy senkié, vagy az emberé az Élet"

- 30 -

A Román Humanista Párt szerint nem az ezeréves Magyarországot jelképező Szabadság-szobrot, hanem a románok Nagy Egyesülésének szobrát kellene felállítani Aradon. A párt szerint az aradi emlékmű felállítása nem szolgálja a román–magyar kapcsolatokat.

Nem ért egyet az aradi Szabadság-szobor újraállításával a Román Humanista Párt (PUR).
A törvényhozásba a Szociáldemokrata Párt (PSD) választási szövetségeseként bekerült politikai alakulat tegnap közleményben foglalt állást, miszerint az ezeréves Magyarországot jelképező aradi Szabadság-szobor visszaállítására irányuló RMDSZ-kezdeményezés „szélsőséges nacionalista jellegű”, és nem járul hozzá a román–magyar kapcsolatok javításához, semmi köze a két nép közötti viszony jövőjéhez. A PUR megítélése szerint a románok és a magyarok közötti barátságot a kölcsönös bizalomra és tiszteletre kell építeni, márpedig állítása szerint az „ezeréves Magyarországot jelképező szoborcsoport nem a román nép és nem is a magyar–román megbékélés szimbóluma”. Mindezek kifejtése után közleményében a PUR síkraszállt „a szélsőséges, soviniszta tendenciák kiirtásáért a román társadalomban, és valamennyi etnikum jogainak tiszteletben tartásáért, Románia alkotmányának és azoknak az európai konvencióknak megfelelően, amelyekhez Románia csatlakozott”. A párt ugyanakkor a románok Nagy Egyesülése szobrának felállítását szorgalmazza a Maros-parti városban. Mint arról lapunkban már beszámoltunk, az RMDSZ Arad megyei szervezete nemrég egyesületet hívott létre az aradi Szabadság-szobor helyreállításának támogatására. Szabó Vilmos, a magyar Miniszterelnöki Hivatal államtitkára kijelentette, hogy a magyar kormány pénzügyi támogatást nyújt az aradi emlékmű helyreállításához. A szobrot 1880-ban állították fel az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc ügyének elkötelezett és Aradon kivégzett 13 magyar tábornok emlékének megörökítésére. Az emlékművet 1924-ben bontották le, s a szoborcsoport elemeit az aradi várba beszállásolt katonai egységben őrizték, majd négy évvel ezelőtt a minorita templom udvarára szállították. A szoborcsoportot a román–magyar megbékélés parkjában kellett volna felállítani, de a terv az aradi önkormányzatban kirobbant politikai vita, a városi tanács ellenállása miatt meghiúsult.

Amióta a televíziózás beköltözött az életünkbe, a tévés személyiségeket közeli ismerőseinkként kezeljük, legyen szó kedvencről, vagy tartozzék az illető a „ki nem állhatom” kategóriába. A jelenségre alaposan ráerősít a sztárcsináló iparág, amely a filmcsillagok mellett mindennapjaink tévés arcait is egyre sűrűbben tolja az előtérbe. Knézy Jenő arcát-hangját az erdélyi tévénézők nem a magazinok címoldaláról ismerhették meg, sőt talán onnan a legkevésbé. A Magyar Televízió sportriportere védjegyének számító „Jó estét, jó szurkolást!” bejelentkezés nemcsak a sportközvetítések megrögzött nézői számára hangzik ismerősen, intézménynek számít ő a „királyi” tévében, akit nemcsak a szurkolók tekintenek családtagnak, de például az olimpiai bajnok magyar vízilabda-válogatott játékosai is tiszteletbeli tagnak választottak.
Knézy Jenő ma súlyos, gyógyíthatatlan beteg. A hatalmas, erőt és tekintélyt sugárzó ember a megsemmisülés szakadékához közeledik, a hír körül pedig döbbenten állnak az elmúlás elkerülhetetlen tényével újra szembesülni kényszerülő kollégák, sportolók és szurkolók. A nagybeteg ágyához érthető okokból alig néhányan járulhatnak, a testi és lelki szenvedések mentesítik a társadalmi konvencióktól az embert. Az elmúlt napokban azonban így is két hivatalos látogató kopogott a nagybeteg Knézy ajtaján. Az MTV ügyvezető alelnöke életműdíjat adott át az intézményben 32 évet eltöltött újságírónak, néhány nappal később pedig a sportminiszter vitte el a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét, amelyet a köztársasági elnök által adományozott a tévé főmunkatársának. Csupa olyan kitüntetés, amelyről a halál közelségét nem tapasztaló ember sűrűn, vétkes könnyelműséggel mondja: a fél életét odaadná érte.
Úgy tűnik, Knézy Jenő az egészet kénytelen odaadni. Nemrég arról beszélgettünk – akkor éppen jeges ellenszél fújt a tévé sportszerkesztőségében –, miért is nem mozdul a jobban fizető kereskedelmi csatornák irányába.
A szakmai érveken túl Jenő valahogy így fogalmazott: „Tudod, az MTV az enyém, és én az övé vagyok. Egyikünk sem tudja kivetni magából a másikat, az azonban fáj egy kicsit, hogy egyelőre csak én mondom ki ezt.”
A másik fél vallomása fájdalmasan elkésett.

Csinta Samu

    Új rekordot állított fel pénteken a Mount Everestre való feljutásban egy nepáli helyi vezető. Pemba Dordzse serpa a nepáli idegenforgalmi minisztérium bejelentése szerint a bázistáborból indulva 12 óra és 45 perc alatt ért fel a világ legmagasabb hegycsúcsára.
     Az előző rekordot, 16 óra 56 perccel 2000-ben állította fel Babu Shiri serpa, aki egy évvel később lezuhant a hegy egyik szakadékába és szörnyet halt.
    A 39 éves Pemba Dordzse ezúttal harmadik alkalommal mászta meg a hegyet. Helyi idő szerint csütörtökön 17 órakor indult el a bázistáborból, és pénteken még hajnal előtt ért fel a csúcsra.
    Csúcsjavítását azok a kötelek és hágcsók is segítették, amelyeket az elmúlt napokban a Mount Everest meghódításának 50. évfordulóján a hegyet elözönlő alpinisták hagytak. Összesen 41-en jutottak fel csütörtökön a hegy déli oldalán, ott, ahol 1953. május 29-én az új-zélandi Edmund Hillarynek és Tenzing Norgay serpának első ízben sikerült a „világ tetejére” érnie.
    Egy másik hegyi vezető, Lhakpa Gelu is megpróbálkozott a hét folyamán a csúcskísérlettel, de a rossz idő miatt fel kellett adnia a hegymászást.
    (MTI)

Nemrég a Rákóczi-évek hivatalos törökországi megnyitójára székelyföldi küldöttség is társult a magyarországi-felvidéki delegációhoz. Mikor a szülőföld kegyeleti koszorúját a rodostói Mikes-ház falára helyezték volna Czimbalmos Kozma Csaba Sepsiszentgyörgy alpolgármestere, Kiss József, Zágon első embere, és Beder Tibor, a Magyarok Székelyföldi Társaságának elnöke megdöbbenve láthatta, hogy a ház eltűnt. Nem a föld nyelte el, a helyén egy hatalmas törmelékkupac áll. Ami belőle elmozdítható és még használható anyag, az széthordták. Kiss József zágoni polgármester: „A könnyem kiesett, amikor megláttam a Magyar utca sarkán a romokat.” Czimbalmos Kozma Csaba: „ünnepelünk, koszorúkat viszünk, s közben a házak összeomolnak.”

A Rákóczi évfordulóra kiutazó székelyföldi küldöttség harmadik tagja, a törökül is beszélő, a Rákóczi, Mikes és Kossuth nyomdokain többször is végig gyalogló Beder Tibor – a Gyalogosan Törökországban könyv szerzője – most azért utazott a Márványtenger partjára, hogy Ali Kabulnak, a rodostói Rákóczi Múzeum igazgatójának átadja a számára odaítélt Julianus díjat.

Czimbalmos Kozma Csaba Rodostó vezetőségének átadta a sepsiszentgyörgyi tanács hivatalos felkérését testvérvárosi kapcsolatok létesítésére.

Kiss József, a Kárpátok köpenyege alól azért kereste fel a rodostói Magyar utcát, hogy számba vegye, minémű anyag szükségeltetik a nagyságos fejedelem „kis kamarássa” lakóházának felújításához, mert az itthon maradt falus feleivel együtt úgy gondolták, hogy a romos házat nekik illik felújítaniuk, hogy az Mikes-múzeumként és a mai magyarok rodostói szálláshelyeként szolgálja a Rákóczi és Mikes nyomdokait követőket.

„Vajha meglátom-e még a Kárpátok köpenyegét?” – sóhajtott fel egykoron Mikes a felséges török szultán szolgálatában az észak-moldvai Jászvásár felé utaztában.

Vajha meglátjuk-e még az újjáépített Mikes-házat a Magyar utca sarkán? – morgolódunk és zsörtölődünk mi itthon, Mikes korhadó tölgyeinek félárnyékában a zágoni Mikes-kertben.

Kiss József, Zágon polgármestere azt mondja: lesz még ünnep Rodostó Magyar utcájában!

Higgyünk és segítsünk neki, hogy szavának állhasson! Eddig a zágoni Mikes Kelemen Kulturális Központ üzemeltetésében vállalt illő szerepet, neki köszönhető, hogy a Mikes-tölgy leszakadt ágából faragott térplasztikai alkotás fedél alá került a Mikes udvarház felújított parkjában, Kiss József és erdőmérnök fia készíttették, szállították és építtették föl Dunakesziben a Határokon Túli Magyarok Emléktemplomának díszkerítését, és Kiss József zágoni vállalkozónak köszönhetik a községközponthoz tartozó Papolc szabadságharcos és két világháborús monumentális emlékművének a felállítását. Háromszéken ő az első Saphard- pályázat nyertese, és nemsokára az „egy halovány csillag” mellett járható út is mutat Zágon felé… Ügyszolgálatáért nemrég a budakesziek küldöttsége utazott Zágonba és Papolcra, hogy Józsa Lajos szobrász és ötvösművész emlékplakettjét Kiss József és Attila fia számára adományozzák.

Az ezredforduló évében a budapesti Rodostó Alapítvány és a sepsiszentgyörgyi székhelyű Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület szervezésében egy autóbusznyi erdélyi – többnyire székelyföldi, háromszéki – ember Kossuth és Rákóczi törökhoni nyomdokain haladva azért kereste föl Rodostót is, hogy a kegyelet virágainak elhelyezése mellett a háromszéki és a márványtengerparti város közötti tartós kapcsolatok fundamentumát is építeni kezdje. A múlt évben, egy újabb kiszállás alkalmával az elvi egyezség meg is született az akkori rodostói városvezetés és a háromszékiek-budapestiek–rodostóiak között.

A kapcsolatépítés gyümölcsözőnek indult. Rodostó egyik kulturális különlegessége, turisztikai attrakciója, a múlt század harmincas éveiben az akkori magyar kormány által újjáépített Rákóczi-ház – ma Rákóczi Múzeum. A ’90-es években Rodostó legimpozánsabb tengerparti parkja monumentális Rákóczi emlékművet kapott – a magyar állam cserében állíttatta a sokat és fölöslegesen bírált Szulejmán-emlékművet Mohácson –, az ezredforduló évében a budapesti Rodostó Alapítvány, és a Rákóczi Szövetség egy háromalakos Mikes térplasztikai alkotást helyeztetett el ugyanebben a parkban, a Rákóczi emlékmű közvetlen közelében. (Ugyanannak a budapesti Mónus Béla faragóművésznek az alkotása, aki a zágoni Mikes emlékművet faragta. A három hatalmas tölgyfarönköt a rodostói alkotáshoz a balatonfüredi erdészet biztosította.)

A márványtenger egykori hullámterén kiképzett park ekképpen a török hatóságok megértő ügypártolásának köszönhetően magyar jellegűvé vált. Számunkra feledhetetlenek azok a percek és órák, amikor a Mikes szoborkompozíció avatási ceremóniája előtt magyar és török zászlóerdős díszbe öltöztették a parkot, és, főleg, amikor a rodostói Kemal Atatürk Gimnázium diákjai váratlanul és gyönyörű énekkari interpretációban magyarul kezdték énekelni Kodály Esti dalát, majd vérpezsdítő kuruc nótákat és a páratlan szépségű magyar meg török népdalokat énekeltek és táncaikat is bemutatták.

A rodostói Magyar-park, Rákóczi-park – ez a név most kerül először papírra – egyenletesre nyírt gyepszőnyegén tartós alapra eddig négy márványtáblát illesztettek. Ezek közül kettőn magyar név: egyik Göncz Árpád magyar államelnök, a másik Orbán Viktor magyar kormányfő rodostói látogatásának emlékét őrzi. Az utóbbi akkori információink szerint az illetékes ankarai és rodostói hatóságokkal kötött elvi megállapodás szövegét vitte magával Magyarországra, amely a rodostói Magyar utca házainak hosszú tartamú bérbe vételét tartalmazta. Ezeket felújításuk után kulturális, turisztikai és kereskedelmi rendeltetésűeknek szánták.

Rodostó rohamosan épül-szépül, a „Marmora-tenger partja, a magyar vonzatú turisztika és kereskedelem, a hungaricumok, a székely különlegességek két kontinens határára költöző népszerűsítője és forgalmazója lehetne.

Kiss József zágoni polgármester: „Még egyszer mondom, a ház helyén szemétdomb van. Valamennyi követ még elévakartunk a törmelékből, adtam néhány márkát annak a töröknek, aki odakísért, hogy legalább ennyit őrizzünk meg a házból. Egy négyzetméternyi fal felrakásához elegendőt, hogyha sikerül az épületet újra felhúzni, ennyit rakathassunk be a fundamentumba. Ahogy a magyarországi kollegák állították novemberben még állt a ház, fénykép is van róla, a budapesti szakemberek, szerencsére, le is rajzolták azelőtt, és nekem megígérték, hogy amint hazaérnek Törökországból elküldik Zágonba ezeket a műszaki rajzokat.”

Rövidre fogva a szót: Kiss József polgármester megfogadta – azt is mondhatnók: megesküdött –, hogy ha bizonyos elemi feltételeket biztosítanak számára, a jövő évben újjáépítteti a Mikes házat.

Zágonban Mikes mai maradékai biztosítják ehhez a szükséges faanyagot, Kiss József polgármester emberei a budapestiek által elkészített műszaki rajzok alapján Zágonban felépítik a rodostói ház mását, majd szétszedik és Rodostóban újra összerakják.

Kérése: a budapesti magyar hatóságok sürgősen tisztázzák a Mikes-ház 150 négyzetméternyi területének a jogi állását. A nemrég módosított vonatkozó török törvények lehetővé teszik a telek megvásárlását a zágoni Mikes Alapítvány számára, vagy, egy másik változat szerint a telek koncessziós bérbevételét hosszabb időszakra. Biztosítsák a zágoni Mikes Alapítvány rendelkezésére bocsátott területen a Mikes-ház újjáépítéséhez szükséges összegeket, a ház Rodostóba szállításához az anyagiakat, szerezzék be törökországi és magyarországi jóváhagyásokat. A Mikes-ház berendezését és a Mikes-kiállítás anyagát, ennek elrendezését az eddigi megállapodások értelmében az anyaországi szakintézmények biztosítják. Az épületben a zágoni Mikes Alapítvány vendégszobákat tart fenn, amelyek jövedelmét az intézmény működtetésére és fejlesztésére fordítják.

Czimbalmos Kozma Csaba sepsiszentgyörgyi alpolgármester szerint a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának sürgősen az ügyek intézésére felhatalmazott jogász-szakembert kellene küldenie Törökországba – Rodostóba –, aki a Mikes-ház újjáépítéséhez szükséges jóváhagyásokat beszerezné, s aki az újjáépítést és a rendeltetés szerinti profil kialakítását összehangolná.

Félő, hogy amennyiben a kérdéses terület – a „házhely” – megvásárlása (bérbe vevése) késik a Mikes-ház után a Magyar utca többi Rákóczi korabeli épülete is elpusztul és a magyarság számára végleg eltűnik.

A rodostói park gondozott gyepszőnyegén a városba látogató jeles személyiségek lába nyomának a megörökítésére fenntartottak egy jókora területet. A magyar nemzet érdekei azt kívánják, hogy a budapesti kormányzatok politikai és pártos szájtartásától függetlenül szaporodjanak a nemzet kulturális értékeinek megőrzésében jeleskedő személyek rodostói gyepre helyezett táblácskái.

Ugye, van erre esély? Ugye, „nem csak ünnepelünk, koszorúzunk, s közben a házak összeomolnak?”

Sylvester Lajos

Fénykép a Marsról
www.hirtv.net
A Földről a Mars térségéből készített fényképet az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA. A képet a vörös bolygó körül keringő Mars Global Surveyor amerikai űrszonda készítette. A felvétel 138 millió kilométer távolból ábrázolja a Földet, sőt látható a Hold is.
    Ha léteznének a Marson értelmes lények, és lennének megfelelő távcsöveik, körülbelül ilyen képet alkothatnának planétánkról.
A Mars vidékéről most először sikerült lencsevégre kapni a Földet. Földünkről más égitest vidékéről először 1968 karácsonyán készült fénykép, melyet az Apollo-8 amerikai űrhajó háromtagú legénysége készített. 1990-ben a Naprendszerből kifelé tartó Voyager-1 amerikai űrszonda 6,4 milliárd kilométer távolból "visszapillantott", és lefotózta bolygónkat, amely parányi világoskék pontnak látszik a felvételen.

Súlyos milliárdokba kerül a vezetékes- és mobil távközlési szolgáltatóknak, hogy megteremtsék a telefonszám hordozhatóságának lehetőségét, amit törvény ír majd elő. Az általunk megkérdezettek szerint még az unió országaiban is csak kísérleteznek a számhordozhatósággal, éppen ezért a magas költségek miatt fokozatosan kellene bevezetni az új szolgáltatást.

A csótány mint hobbiállat?
Krónika, Kolozsvár

Az ausztrál kisállat-kereskedések dolgozói egybehangzóan jelezték azt a tendenciát, hogy öt éve folyamatosan nő az igény a háziállatként tartható rovarokra. Ennek oka szerintük a feszített élettempó. A legtöbben a csótánnyal kötnek barátságot. „Tagadhatatlan, hogy kissé furcsa hobbyállat a csótány, de a gyerekek játszhatnak vele sérülés nélkül, és ellátása kevés időt igényel” – mondta John Olive, az egyik legsikeresebb ausztrál óriáscsótány-kereskedő. „Ennyi előny mellett nem is értem, miért nem rajonganak érte még többen.” Persze a csótányrajongók nem elégednek meg a konyhában éjszakánként fölbukkanó, undok kis szeméttúrókkal. Nekik a legnagyobb csótányfajok kellenek, az ausztráliai Queensland államban honos óriáscsótány vagy a rinocéroszcsótány. „Ezek valóban varázslatos teremtmények. Tiszták, nem csípnek, és semmi ijesztő nincs bennük, leszámítva, hogy azokat is csótánynak hívják” – mondta a Reutersnek Sue Hasenpusch, egy másik csótánykereskedés, az Ausztrál Rovarfarm munkatársa.
A legkedveltebb faj a Macropanesthia Rhinoceros, amely tenyérnyi nagyságúra nő. Várható élettartama tíz év. Közepes méretű, szobahőmérsékletű terráriumban tartható, melynek alját 10-12 centiméter vastagon nedves talajjal kell kibélelni. Szárított eukaliptusz vagy gumifa leveleivel táplálkozik.

    Immár alapos tudományos kutatások igazolják, hogy a politikusok hazudnak, de ezt néha el is várja tőlük a közvélemény – fejtette ki Glen Newey politikakutató
    A The Observer című brit lapban megjelent tanulmányában úgy vélekedik, hogy a hazugság a modern demokráciákban a politika fontos része.
    "A politikusoknak azonban őszintébben kell felvállalniuk a hazugságaikat" - mutatott rá Newey a lapban. A kutató szerint a szavazók bizonyos körülmények között elvárják, sőt néha egyenesen kikövetelik a hazugságot. A politika sokkal inkább pókerjátszmához hasonlítható, mint olyan tevékenységhez, amelyet igazsággal teli kijelentések útján kell gyakorolni" - mondja a kutató. Newey megállapításait a kormánytámogatással működő brit gazdaság- és társadalomkutató tanács is közzétette.
    - Alkalmanként a hazugság a politikusok számára az egyetlen üdvözítő és igazolható megoldás például akkor, ha a nemzetbiztonság forog kockán. Bocsánatos bűn hazudni a közvéleménynek háború idején, amikor senki sem várja el a teljes igazságot - idézte a Reuters a kutatót.
Newey szerint a politikusok annál hajlamosabbak a hazugságokra, minél inkább a hallgatóság olyan területre merészkedik, amelyről a kormányzat nem akar nyíltan beszélni. Minél kevesebb kérdést tesznek fel tehát a választók, annál kevesebb hazugságot hallhatnak - summázta.
Bill Clinton volt amerikai elnök híresen nagyot lódított a Monica Lewinskyvel folytatott kapcsolatáról. A korábbi flörtölő elnökök sohasem kényszerültek hazudni esetleges viszonyukról, mert soha nem is kérdezte őket erről senki. Amikor egy újságíró, vagy a parlamenti kollégák olyan területen próbálkoznak, amelyről az adott kormány nem akarja fellebbenteni a titok fátylát, csak mind mélyebrre merülnek a hazugságok tengerében - magyarázza Newey.
(MTI nyomán)

A világon egyedülálló, több mint harmincezer köbméter gyógyvizet tartalmazó barlangtermet és egy több mint egy kilométer hosszú új járatot fedeztek fel a kutatók Budapesten, a Rózsadomb alatt - írta a Népszava.
A Molnár János-barlang eddig sem volt ismeretlen a kutatók előtt, hiszen ez táplálja a budapesti Lukács-fürdő vizét, s ezt hosszú évek óta kutatók ellenőrzik.
A szakemberek azt már korábban is sejtették, hogy a föld alatti gyógyvizes barlangnak még vannak ismeretlen járatai, de az uszodába vizet szállító csövet nem lehetett bolygatni. A korszerűsítések után azonban máshova került a cső, s ekkor meg is találták az új járatot.

A barlagrendszer végeredményben egy hálószerű hasadékrendszer, a legnagyobb mélysége 52 méter, ami egyedülálló a világon, ezzel ez a legmélyebb barlang. (Eddig a hévizi gyógyvizes barlang tartotta a csúcsot 49 méterrel.) A barlang 80 méter hosszú, legnagyobb szélessége 26 méter, magassága pedig 10-15 méter. 300 ezer köbméter hévizet tartalmaz. (A könnyebb érthetőség kedvéért, egy átlagos úszómedencében körülbelül 500 köbméter víz van.)

A kutatás márciusban indult, a búvárok saját pénzből és saját felszereléssel dolgoznak, de a munka előrehaladtával egyre több pénzre lenne szükségük. Korábbi felszereléseik már nem jók, újak, korszerűbbek kellenének.