Hápogás és trombita - áriával
Sajátos vizsgák
Az alcímben jelzett hápogás, előrebocsátom, nem vizsgakövetelmény...
A Szombathelyi Művészeti Szakközépiskola és Gimnázium a Paragvári utca 77-ben működik. Ahogy beköszönt a jóidő, az ablakok természetesen nyitva állnak, és a járda utasai gyakran hallanak kiáramlani hegedűcincogást és hegedűhangot, attól függően, hanyadéves kezében is van a szerszám, zongoraskálázást el-elrontva, illetve csodálatos, liszti, chopin-i futamokat, gyöngyszem-simán előhullámzó hangfolyamokat, no meg mindenféle hangszert, még saját emberi instrumentumát is egy-két tanulónak: dalt, áriát.
Befelé is áramlanak viszont a hangok, a nyitott ablakokon át az utcáról és távolabbról, a környező térségből. Autó, motor, autóbusz fel sem tűnik, ám az énekesrigó az ablak előtti fa valamelyik ágáról már igazán "arrogánsan" avatkozik bele a tavasz lévén amúgy is kifelé kívánkozó tanulók figyelmének alakulásába... A csapongó fecskék elirányítják a növendék tekintetét a tanárról, a tábláról - a kissé távolabbról, a Gyöngyös-patakból hallatszó tőkés réce-hápogás hatására pedig pöttöm, talpaló kiskacsák képe jelenik meg előtte, kicsi pihepamacsoké, amint cikáznak a vízen, anyjuk pedig erőteljes hangon utasítja rendre a bölcsődei-óvodai foglalkozásba bele-belekontárkodó hímeket. Nap mint nap el-elácsingóznak tanulók a kishídon kacsanézőbe. A gimnázium képzőművészeti tagozatának filmes hallgatói fotózzák, kamerával örökítik meg őket.
Komoly munka, alapos képzés folyik az érzékeny lelkű művésznövendékek iskolájában - akár a képzőművészeti, akár a zenei tagozat tanulmányait tekintjük. Az átlagos gimnáziumi tanórák mellett nagyszámú szakmai órájuk, gyakorlatuk van, és nincs a városban még egy olyan iskola, ahonnan olyan későn is láthatnánk óráról kijönni diákokat, mint innen. De a befektetett munka nagyon is gyümölcsözik. Kiváló felkészítéssel a hátuk mögött hagyják el az alma matert a jövő grafikusai, filmesei, textilesei, trombitásai, dobosai... mindazok, akik itt tanultak. Ilyentájt május-júniusban az utcánjáró is saját fülével győződhet meg az eredményekről.
Zajlanak a zenei vizsgák.... és... aki egy kicsit is "érzi" a zenét, bekívánkozik, oda, be, azonnal, a terembe, ahonnan AZ a zongoraelőadás, AZ a fúvóskvartett stb. stb. kihallatszik!! Tizenéves, tanulással nagyon-leterhelt művészek csillogtatják meg a megismételhetetlent: saját tehetségüket! Csak egyet kívánhatunk nekik: érvényesülést, érvényesülést az életben, a világnak bármely szegletén, de találják meg helyüket, oszthassák meg velünk, átlag többiekkel fáradságos munkával kicsiszolt tehetségük ajándékait!
A kép forrása: http://www.clib.dote.hu/ , valamint http://www.lib.uni-miskolc.hu/
Sebők Lili
2003. május 27., kedd 11:32
|